2013. január 10., 08:562013. január 10., 08:56
A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy Románia nagy késésben van a hitelmegállapodásban vállalt reformok terén, így a kormánynak gyorsan meg kell hoznia az elmaradt reformintézkedéseket, úgy kellene ugyanis lezárnia a jelenlegi szerződést, hogy minél több vállalás teljesítve legyen, hiszen így nyugodtabban ülhetnének tárgyalóasztalhoz egy újabb megállapodásról.
„A futó hitelmegállapodás egy katasztrófa. Semmit nem tettünk meg abból, amit vállaltunk, sőt 2012-ben visszafordítottunk néhány korábbi jó döntést – vallja Florin Câþu gazdasági elemző. – Ám az sem teljesült, amit az IMF vállalt a szerződés megkötésekor. Nem bővült a gazdaság, sőt visszaesett. Romániának kamatostól vissza kell fizetnie a hitelt, és nem tudom, hogy a jelenlegi helyzetben van-e honnan. Az egyetlen pozitív forgatókönyv az lehet, hogy ha sikerül a szerződést a kezdeti feltételekkel lezárni, s véghezvigyük a vállalásokat, ami azt feltételezi, hogy IMF-nek is nyomást kell gyakorolnia. Ezt követően pedig – amennyiben versenyképes gazdaság akarunk lenni – tiszta és áttekinthető stratégiát kell elfogadnunk az euróövezethez történő csatlakozásra.”
Hasonlóképpen látja a helyzetet Ionuþ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, aki azt mondja, hogy a jelenlegi állás szerint a hitelmegállapodás kudarcként értékelhető. Éppen ezért szerinte az utolsó száz méteren Romániának bizonyítania kell határozott hozzáállását. „Korainak tűnik számomra egy újabb szerződésről beszélni, amikor még a folyó megállapodásban rögzítetteket sem teleteljesítettük, és hatalmas késésben vagyunk. Lehetséges megoldás lehetne a teljesítési határidők kitolása” – javasolja a szakember.
Dumitru ugyanakkor emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság illetékesei utaltak már arra, hogy a nagy gondokkal küszködő államok felé irányítják majd át a pénzügyi támogatást, így előfordulhat, hogy Románia nem élvez majd elsőbbséget, továbbá hatalmas összegek állnak az ország rendelkezésére a strukturális, illetve a kohéziós alapokból, amelyek tekintetében igen gyenge a lehívások hatékonysága.
Nem gondolja másként Daniel Dãianu volt pénzügyminiszter sem, aki azt mondja, hogy Románia pozitív külső megítéléshez elengedhetetlen a feltételek teljesítése, ugyanakkor így jobb helyzetből kezdhetne tárgyalásokat egy újabb megállapodásról. Dãianu egyébként nem borúlátó akkor sem, ha kudarcba fullad az újabb szerződés megkötése, szerinte ugyanis a jelenlegi kormánynak elég nagy támogatása van mind a parlamentben, mind pedig a lakosság részéről ahhoz, hogy folytatni tudja a reformokat, s nem kell attól tartania, hogy erodálódik.
| A Nemzetközi Valutaalap (IMF) magas beosztású elemzői részletes tanulmányukban kénytelenek voltak elismerni: a válság csúcsán, 2010-ben a szervezet téves előrejelzéseket adott, módszeresen alábecsülte a pénzügyi megszorítások hatását a munkanélküliség növekedésére és az országokon belüli kereslet csökkenésére. Olivier Blanchard és Daniel Leigh most részletesen, matematikai számításokkal támasztotta alá, hogy az úgynevezett pénzügyi multiplikátorok téves felmérése miatt a gyors költségvetési lefaragások nem érték el a kívánt célt olyan uniós tagállamokban, mint Görögország, Portugália és Spanyolország. Noha az önkritikus belső jelentés nem tükrözi a washingtoni székhelyű nemzetközi testület hivatalos álláspontját, a jelzés az elemzők szerint mégis egyértelmű, az IMF már a múlt év végén is inkább enyhítette volna a válságállamokkal szemben támasztott követelményeket, míg az Európai Bizottság – főleg német nyomásra – kitartott a gyors pénzügyi konszolidáció mellett. A januártól munkába lépő ír uniós elnökség programjában központi szerepet kap a munkanélküliség leszorítása és a gazdasági növekedés beindítása. |
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.