2013. január 10., 08:562013. január 10., 08:56
A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy Románia nagy késésben van a hitelmegállapodásban vállalt reformok terén, így a kormánynak gyorsan meg kell hoznia az elmaradt reformintézkedéseket, úgy kellene ugyanis lezárnia a jelenlegi szerződést, hogy minél több vállalás teljesítve legyen, hiszen így nyugodtabban ülhetnének tárgyalóasztalhoz egy újabb megállapodásról.
„A futó hitelmegállapodás egy katasztrófa. Semmit nem tettünk meg abból, amit vállaltunk, sőt 2012-ben visszafordítottunk néhány korábbi jó döntést – vallja Florin Câþu gazdasági elemző. – Ám az sem teljesült, amit az IMF vállalt a szerződés megkötésekor. Nem bővült a gazdaság, sőt visszaesett. Romániának kamatostól vissza kell fizetnie a hitelt, és nem tudom, hogy a jelenlegi helyzetben van-e honnan. Az egyetlen pozitív forgatókönyv az lehet, hogy ha sikerül a szerződést a kezdeti feltételekkel lezárni, s véghezvigyük a vállalásokat, ami azt feltételezi, hogy IMF-nek is nyomást kell gyakorolnia. Ezt követően pedig – amennyiben versenyképes gazdaság akarunk lenni – tiszta és áttekinthető stratégiát kell elfogadnunk az euróövezethez történő csatlakozásra.”
Hasonlóképpen látja a helyzetet Ionuþ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, aki azt mondja, hogy a jelenlegi állás szerint a hitelmegállapodás kudarcként értékelhető. Éppen ezért szerinte az utolsó száz méteren Romániának bizonyítania kell határozott hozzáállását. „Korainak tűnik számomra egy újabb szerződésről beszélni, amikor még a folyó megállapodásban rögzítetteket sem teleteljesítettük, és hatalmas késésben vagyunk. Lehetséges megoldás lehetne a teljesítési határidők kitolása” – javasolja a szakember.
Dumitru ugyanakkor emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság illetékesei utaltak már arra, hogy a nagy gondokkal küszködő államok felé irányítják majd át a pénzügyi támogatást, így előfordulhat, hogy Románia nem élvez majd elsőbbséget, továbbá hatalmas összegek állnak az ország rendelkezésére a strukturális, illetve a kohéziós alapokból, amelyek tekintetében igen gyenge a lehívások hatékonysága.
Nem gondolja másként Daniel Dãianu volt pénzügyminiszter sem, aki azt mondja, hogy Románia pozitív külső megítéléshez elengedhetetlen a feltételek teljesítése, ugyanakkor így jobb helyzetből kezdhetne tárgyalásokat egy újabb megállapodásról. Dãianu egyébként nem borúlátó akkor sem, ha kudarcba fullad az újabb szerződés megkötése, szerinte ugyanis a jelenlegi kormánynak elég nagy támogatása van mind a parlamentben, mind pedig a lakosság részéről ahhoz, hogy folytatni tudja a reformokat, s nem kell attól tartania, hogy erodálódik.
| A Nemzetközi Valutaalap (IMF) magas beosztású elemzői részletes tanulmányukban kénytelenek voltak elismerni: a válság csúcsán, 2010-ben a szervezet téves előrejelzéseket adott, módszeresen alábecsülte a pénzügyi megszorítások hatását a munkanélküliség növekedésére és az országokon belüli kereslet csökkenésére. Olivier Blanchard és Daniel Leigh most részletesen, matematikai számításokkal támasztotta alá, hogy az úgynevezett pénzügyi multiplikátorok téves felmérése miatt a gyors költségvetési lefaragások nem érték el a kívánt célt olyan uniós tagállamokban, mint Görögország, Portugália és Spanyolország. Noha az önkritikus belső jelentés nem tükrözi a washingtoni székhelyű nemzetközi testület hivatalos álláspontját, a jelzés az elemzők szerint mégis egyértelmű, az IMF már a múlt év végén is inkább enyhítette volna a válságállamokkal szemben támasztott követelményeket, míg az Európai Bizottság – főleg német nyomásra – kitartott a gyors pénzügyi konszolidáció mellett. A januártól munkába lépő ír uniós elnökség programjában központi szerepet kap a munkanélküliség leszorítása és a gazdasági növekedés beindítása. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok