
Utána kell számolni. Nem jár árkompenzáció azoknak, akik már kihasználták a 200 ezer eurós de minimis segélykeretet
Fotó: Pixabay
Kérvényt kell benyújtaniuk az energiaszolgáltatókhoz azoknak a gazdasági tevékenységet végző entitásoknak, amelyek jogosultak az árkompenzációra, ellenkező esetben nem kapnak állami támogatást. Vannak viszont olyan cégek is, amelyek nem jogosultak a rezsitámogatásra.
2021. december 09., 07:372021. december 09., 07:37
A háztartási fogyasztókkal ellentétben a vállalkozások csak akkor részesülnek az állami energiaár-kompenzációban, ha kérvényezik ezt, és így sem jogosult minden cég a kisebb értékű villany- és gázszámlára – irányította rá a figyelmet Debreczeni László adószakértő. Rámutatott: az energiadrágulás kompenzálásáról szóló törvény módszertana értelmében a gazdasági tevékenységeket végző kedvezményezettek, vagyis a kis- és közepes vállalkozások, a magánorvosi rendelők, a szabadfoglalkozásúak, a mikrovállalkozások, az egyéni és családi vállalkozások, a vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személyek (PFA) csak abban az esetben kapnak kompenzált számlát, ha kérik a támogatást.
A kéréseket közvetlenül a villamosenergia- és gázszolgáltatónak kell elküldeni.
Ez utóbbi igen fontos eleme a kompenzálás igénylésének – húzta alá az adótanácsadó. Az energiaárak támogatása ugyanis de minimis jellegű állami segélynek minősül, így azok a vállalkozások, amelyek kihasználták a de minimis segélykeretüket, már nem kérhetik. A támogatásokat szabályozó jogszabály értelmében ugyanis egy vállalkozás három év alatt legtöbb 200 ezer eurós segélyben részesülhet.
Debreczeni László példaként említette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat sport- és szabadidős központjait működtető Sepsi Rekreatív céget, amely az elmúlt három évben kihasználta a 200 ezer eurós de minimis segélykeretet, így most már nem részesül az energiaár-kompenzációban, holott nagy a fogyasztása, például fűteni és világítani kell a Sepsi Arénában.

Az elmúlt hónapokban foganatosított jelentős emelések után sorra értesítik a romániai energiaszolgáltatók a további, sok esetben 200 százalékos drágításról a fogyasztókat.
„Minden állami, önkormányzati támogatásnak van egy jogi alapja, a törvénykezésben pontosítják, hogy milyen jellegű a finanszírozás, ha de minimis, akkor beszámít a 200 ezer eurós keretbe” – fejtette ki Debreczeni László. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kompenzálás 2021. november elseje és 2022. március 31. között érvényes, november kivételével mindig a fogyasztási hónapban kell elküldeni a kérést a szolgáltatóhoz. Ez azt jelenti, hogy decemberben két kérést kell benyújtani, egyet a novemberi és egyet a decemberi fogyasztás kompenzálására. A jogszabály szerint a gazdasági tevékenységeket végző kedvezményezetteket úgy támogatják, hogy csak az elektromos energia és a földgáz tényleges árát kell kifizetniük, a számlákon szerepelő összes többi díjat és adót az állam téríti meg.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!