Fotó: Barabás Ákos
A kényszerszabadságra küldött dolgozók juttatása nem haladhatja meg a bruttó romániai átlagbér 75 százalékát, azaz a 4072 lejt, amiből levonják az adót és a társadalombiztosítási járulékokat – pontosított kedden Alin Ignat, az Országos Szociális és Kifizetési Ügynökségek (ANPIS) tevékenységét koordináló munkaügyi államtitkár.
2020. március 31., 17:422020. március 31., 17:42
2020. március 31., 17:462020. március 31., 17:46
A tisztségviselő elmondta: a hozzájárulások befizetésének határidejét és módját közös rendeletben szabja majd meg a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter a következő napokban. Ignat hozzátette: az a céljuk, hogy a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását a kérés benyújtásától számított legtöbb 10 napon belül átutalják.
A március 16-31. közötti időszakra április 1-10. között, az április 1-16. közötti időszakra május 1-10. között fogadják a kéréseket. Az Agerpres hírügynökség által idézett államtitkár szerint a hatóságok egyéb adatokat is kérhetnek, például az alkalmazottak bankszámlaszámát is, hogy „biztosak legyenek abban”, a megfelelő személyhez kerül a pénz.
Az ANPIS-hoz azok fordulhatnak, akiknek nem egyéni munkaszerződésük volt, hanem egyéni vállalkozókként dolgoztak, családi vállalkozók voltak, akiknek szerzői jogdíjakból származó jövedelmük volt, a fogászati rendelők, pszichológiai és más kabinetek alkalmazottai, valamint a sportklubok nem egyéni munkaszerződéses alkalmazottai. A feltétel minden esetben az, hogy a koronavírus-terjedése kapcsán hozott rendelkezések miatt függesztették fel a tevékenységet. Az ebbe a kategóriába tartozóknak kérvényt és saját felelősségre írt nyilatkozatot kell benyújtaniuk, a sportkluboknak pedig csatolniuk kell azoknak a sportolóknak a listáját, akik számára igénylik a támogatást.
Violeta Alexandru munkaügyi miniszter kedden megerősítette, hogy a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását nem a vállalkozónak kell fizetnie, azt – az országos bruttó átlagbér 75 százalékának szintjéig – teljes egészében az állam fedezi és utalja. A kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását fedező állami alapokról szóló sürgősségi kormányrendelet hétfő este jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!