Fotó: Barabás Ákos
A kényszerszabadságra küldött dolgozók juttatása nem haladhatja meg a bruttó romániai átlagbér 75 százalékát, azaz a 4072 lejt, amiből levonják az adót és a társadalombiztosítási járulékokat – pontosított kedden Alin Ignat, az Országos Szociális és Kifizetési Ügynökségek (ANPIS) tevékenységét koordináló munkaügyi államtitkár.
2020. március 31., 17:422020. március 31., 17:42
2020. március 31., 17:462020. március 31., 17:46
A tisztségviselő elmondta: a hozzájárulások befizetésének határidejét és módját közös rendeletben szabja majd meg a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter a következő napokban. Ignat hozzátette: az a céljuk, hogy a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását a kérés benyújtásától számított legtöbb 10 napon belül átutalják.
A március 16-31. közötti időszakra április 1-10. között, az április 1-16. közötti időszakra május 1-10. között fogadják a kéréseket. Az Agerpres hírügynökség által idézett államtitkár szerint a hatóságok egyéb adatokat is kérhetnek, például az alkalmazottak bankszámlaszámát is, hogy „biztosak legyenek abban”, a megfelelő személyhez kerül a pénz.
Az ANPIS-hoz azok fordulhatnak, akiknek nem egyéni munkaszerződésük volt, hanem egyéni vállalkozókként dolgoztak, családi vállalkozók voltak, akiknek szerzői jogdíjakból származó jövedelmük volt, a fogászati rendelők, pszichológiai és más kabinetek alkalmazottai, valamint a sportklubok nem egyéni munkaszerződéses alkalmazottai. A feltétel minden esetben az, hogy a koronavírus-terjedése kapcsán hozott rendelkezések miatt függesztették fel a tevékenységet. Az ebbe a kategóriába tartozóknak kérvényt és saját felelősségre írt nyilatkozatot kell benyújtaniuk, a sportkluboknak pedig csatolniuk kell azoknak a sportolóknak a listáját, akik számára igénylik a támogatást.
Violeta Alexandru munkaügyi miniszter kedden megerősítette, hogy a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását nem a vállalkozónak kell fizetnie, azt – az országos bruttó átlagbér 75 százalékának szintjéig – teljes egészében az állam fedezi és utalja. A kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását fedező állami alapokról szóló sürgősségi kormányrendelet hétfő este jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!