
Fotó: Jakab Mónika
Romániában nem alakul ki élelmiszerválság, legalábbis nem a közeljövőben – vallja Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. Sertéshúsválság viszont máris van, és a zöldségek terén is gondok vannak – irányította rá a figyelmet a tárcavezető.
2021. április 22., 12:142021. április 22., 12:14
„Olvasok én is mindenféle FAO-elemzéseket (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete – szerk. megj.), amelyek szerint tíz vagy tizenöt év múlva vagy a pandémia miatt még hamarabb, élelmiszerválság is ki fog alakulni. Egyesek a klímaváltozás számlájára írják, a szélsőséges természeti jelenségekére, amelyek miatt a termésben nagy károk keletkeznek. Ahogy történt ez Románia dél-keleti részén tavaly a rendkívüli szárazság miatt, és a gabonatermés 40 százalékkal zsugorodott. De lám idén helyreállunk, és az időjárás is a segítségünkre van” – jelentette ki Oros a Digi 24 hírtelevízió szerda esti műsorában.

Öt év alatt, 2014 és 2019 között megkétszereződött Románia külkereskedelmi agrármérlegének hiánya, amely 2,1 milliárd euróról 4,3 milliárd euróra emelkedett – olvasható a Román Nemzeti Bank makroprudenciális politikát felügyelő bizottsága által készített jelentésében.
A mezőgazdasági miniszter viszont arra irányította rá a figyelmet, hogy Romániában sertéshúsválság van 2017 óta, amikor is felütötte a fejét az országban az afrikai sertéspestis, ami másfél év alatt eljutott az ország minden vidékére, és számos farm csődöt jelentett.
Ha ránézek a külkereskedelmi mérlegre, gondban vagyunk a zöldségekkel is” – fogalmazott a tárcavezető.
Rámutatott: a sertéshús terén évi 620 millió euró a külkereskedelmi mérleg hiánya, a zöldségeknél pedig az import értéke 500 millió euróval haladja meg az exportét.
„Nem járnak sikerrel az előnyös ár kialkudásában akkor sem, amikor beszerzik a magokat, a műtrágyát vagy a rovarirtót, sem amikor jó áron szeretnék értékesíteni a termékeiket, így sokan közülük nem tudnak megmaradni a piacon. Az egyetlen valós megoldás a társulás lenne. Persze elzárkóznak, amikor társulásról van szó” – összegzett Adrian Oros.

Elemzi a Versenytanács, hogy áll-e kartellezés az elmúlt egy év élelmiszer-drágulásai mögött. Gyerkó László, a hivatal tagja ugyanakkor megkeresésesünkre aláhúzta, hogy az idei elemzés a koronavírus-világjárvány miatt más lesz, mint az eddigiek, hiszen a vállalkozók számos korlátozással szembesültek a piacon, &am
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!