
Egyre többe kerül a bevásárlás. Megállás nélkül nő az élelmiszerek ára Romániában is (képünk illusztráció)
Fotó: Jakab Mónika
Elemzi a Versenytanács, hogy áll-e kartellezés az elmúlt egy év élelmiszer-drágulásai mögött. Gyerkó László, a hivatal tagja ugyanakkor megkeresésesünkre aláhúzta, hogy az idei elemzés a koronavírus-világjárvány miatt más lesz, mint az eddigiek, hiszen a vállalkozók számos korlátozással szembesültek a piacon, és ezek is befolyásolhatják az árak alakulását.
2021. április 18., 08:422021. április 18., 08:42
Az elmúlt egy év alatt 2–4 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában a Versenytanács árfigyelő portáljának adatai szerint, a testület elemzést készít ennek a pontos okairól, kivizsgáljuk, hogy mi okozza az elmozdulást – jelentette ki Gyerkó László, a testület tagja, amikor annak kapcsán faggattuk, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint márciusban már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést a világpiaci élelmiszerárak terén.
Gyerkó László érdeklődésünkre rámutatott, az árak romániai alakulása leképezi a FAO adatait, hiszen itt is a növényi olajok drágultak a leginkább. Mint részletezte, Romániában a növényi étolaj áremelkedése kiugró, ez a termék tavaly március óta 14 százalékkal drágult, ám a többi élelmiszer esetében is érződik elmozdulás, 2–4 százalékkal növekedtek egy év alatt az árak.
A versenyhivatali illetékes elmondta, egyelőre nem készültek tételes elemzések, ám folyamatban van az ágazati kivizsgálás a különböző termékeknél,
Rámutatott: ha egy termék esetében, mint például a növényi olajoknál, a világpiacon vagy az európai piacon drágulás tapasztalható, az indokolja a romániai áremelkedést is. Ám a különböző élelmiszereknél tételesen megvizsgálják az okokat, a cél az, hogy kiszűrjék, történtek-e országos, térségi szinten olyan egyezkedések, melyek befolyásolhatják az árakat. Ha egyes termékeknél helyi megállapodás folytán történt áremelkedés, az már a versenyhelyzetet sérti, felmerül a visszaélés, a kartellezés gyanúja.
„Az elmúlt években, sőt évtizedekben is jellemző volt az infláció miatt bekövetkező évi 2–3 százalékos áremelkedés, ám a nagy kilengések nem egészségesek, ezért keres a Versenytanács erre magyarázatot az elemzésben” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, az elmúlt egy éves élelmiszer-drágulásban is benne van az infláció, mégis ez az időszak eltérő az elmúlt harminc évhez képest, hiszen teljesen más helyzet alakult ki a járványügyi intézkedések miatt. Az elmúlt egy évben, amióta kitört a járvány, ugyanis
„Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni, ezért a folyamatban levő elemzés más lesz, mint az elmúlt években” – irányította rá a figyelmünket a Versenytanács tagja.
Arra is kitért, hogy az árrést, amit a kereskedők alkalmaznak, nem lehet szabályozni, hiszen az ellentmondana a szabadpiaci versenynek. „Ha valaki el tudja adni az étolaj literét 50 lejért, és talál rá vevőt, akkor nem lehet szabályozni, hogy mégis 10 lejért adja. Az árrést általában úgy alakítják a kereskedők, hogy a térségben a vásárlói közönség miként reagál az árakra,
– osztotta meg velünk tapasztalatait Gyerkó László.
A Versenytanács árfigyelő portálján különben 1700 üzletben forgalmazott több mint 30 ezer élelmiszer árára lehet egyenként is rákeresni, összehasonlítva azokat.
Amint arról beszámoltunk, idén márciusban 2014 júniusa óta a legmagasabb szintre emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, már a tizedik egymást követő hónapban jegyeztek fel növekedést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint. Különösen a növényi olajok, a húsfélék és a tejtermékek drágultak.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
szóljon hozzá!