
Fotó: Veres Nándor
Bizonyos munkahelyeken a munkaadó elrendelheti az időszakos tesztelést, azonban a cégek nem fogadhatnak el olyan belső szabályzatot, amire nem létezik országos rendelkezés – tehát nem kérhetnek oltási igazolást az alkalmazottaiktól.
2021. január 22., 16:122021. január 22., 16:12
Az időszakos tesztelést bizonyos munkahelyeken előírhatja a munkáltató, ám oltási igazolást nem kérhet alkalmazottaitól – jelentette ki megkeresésünkre Ördög Lajos, a munkaügyi felügyelőség Kovászna megyei kirendeltségének vezetője.
Kifejtette, azokat az alkalmazottakat, akik megfertőződtek, tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget,
Hasonlóképpen azoktól sem lehet kérni negatív teszteredményt vagy járványtani igazolást, akik lakhelyi elkülönítésbe kerültek, mert kapcsolatba voltak fertőzött személlyel. Ők hasonlóképpen a karanténkötelezettség lejárta után visszatérnek a munkahelyükre.
A munkaügyi szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a már gyógyultnak nyilvánítottakat fokozottan figyelni kell a munkahelyükön, még további tíz napig kötelezően viselniük kell a védőmaszkot, és be kell tartaniuk az előírt távolságtartást.
Fotó: Mészáros János/MTI
Minderről az egészségügyi minisztérium 2020/1513-as számú határozata rendelkezik, ám – ennek ellenére – előfordul, hogy a munkáltató negatív teszteredményhez köti a munkahelyre való visszatérést.
– nyomatékosított Ördög Lajos.
Arra is kitért, hogy azokat, akik elkapták a koronavírust, az egészségügyi minisztérium rendelete értelmében 90 napig nem kell újratesztelni, kivételt a súlyos immunszupresszióval küzdők jelentenek, illetve azok, akiknél a fertőzés egyértelmű, súlyos tünetei jelentkeznek.
– hívta fel a figyelmet a szakember.
Ördög Lajos rámutatott, országos szinten voltak félreértések, elsősorban a táppénz körül fordultak elő bonyodalmak, ám amióta tisztázódott, hogy a fertőzötteknek és a velük kapcsolatba került karanténozottaknak is a háziorvos állítja ki a 14 napra a betegszabadságot, csökkentek az ezzel kapcsolatos megkeresések.
„Bizonyos munkahelyeken, az egészségügyben, a szociális ellátásban, a közélelmezésben a munkaadó elrendelheti az időszakos tesztelést, és az érvényben levő jogszabályoknak megfelelően, ha valakinek pozitív a tesztje, 14 napra elkülönítik. A munkaadók azonban nem fogadhatnak el olyan belső szabályzatot, amire nincsen országos rendelkezés, tehát nem kérhetnek oltási igazolást az alkalmazottaiktól” – összegezte a tudnivalókat Ördög Lajos.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!