Mindegy mennyit fizet, mindenki ugyanabban az egészségügyi szolgáltatásban részesül
Fotó: Barabás Ákos
Nincs rendjén Dan Vîlceanu ügyvivő pénzügyminiszter szerint az, hogy mindenki a fizetése 10 százalékának megfelelő összeget fizet be havonta egészségbiztosításként, hiszen végül – függetlenül a befizetett összegtől – mindenki ugyanabban a szolgáltatásban részesül. A tárcavezető az adóterhek fokozatos csökkentése mellett azt javasolja, csak egy bizonyos összegig kelljen egészségbiztosítást fizetni.
2021. október 11., 08:332021. október 11., 08:33
„Az egészségbiztosítások úgy működnek, mint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA). Ez egy biztosítás arra a pillanatra, amikor kórházi ellátásra, egészségügyi szolgáltatásokra szorulunk.
– idézte a pénzügyminiszter nyilatkozatát a News.ro hírügynökség.
„El kellene gondolkodni egy plafonértéken, ameddig egészségbiztosítást kell fizetni, mivel ez nem úgy működik, mint a nyugdíjbiztosítás, amit ha befizetsz, visszakapod nyugdíjas korodban” – fejtette ki a tárcavezető.
Romániában terheli a legtöbb adó a munkabéreket – mutatott rá Dragoș Damian, a kolozsvári Terapia vezérigazgatója. A Krónikának nyilatkozó adószakértő azonban árnyalta a képet, véleménye szerint nem lehet önmagában csak a fizetések megadózását vizsgálni.
Erről szóló javaslatát ugyanabba az intézkedéscsomagba foglalná bele, amellyel az IT-szektorban és az építőiparban tevékenykedő vállalatok adókedvezményeit tervezik megszüntetni.
„Azt szeretném, ha csomagban vitatnánk meg ezt a két intézkedést, a kivételek eltörlését és a munkabérek adóterheinek fokozatos csökkentését. Létezik egy elv, amelyet Romániában is szeretnénk viszontlátni: kevés adó mindenkinek, de azt fizesse be mindenki” – szögezte le Dan Vîlceanu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!