
2012. január 23., 08:102012. január 23., 08:10
Az elmúlt hetekben tapasztalt piaci hangulati kilengések „kellemetlen módon” hívták fel a figyelmet arra, hogy az európai vezetők által eddig tett intézkedések „közel sem elégségesek” azoknak a repedéseknek a befoltozására, amelyek széteséssel fenyegetik a valutauniót. A válság megoldását célzó válaszlépések továbbra is „lassúak, bürokratikusak és hiányosak” – áll az EIU elemzésében. A ház szakemberei közölték: változatlanul „valós lehetőségnek” tartják az euróövezet összeomlását, és 40 százalékos esélyt adnak arra, hogy a valutaunió két éven belül felbomlik.
Az EIU szerint ha ez bekövetkezik, az Európában gazdasági depressziót, és a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna. Más nagy londoni házak is most már jelentős eséllyel jósolják az euróövezet legalább korlátozott formájú felbomlását, és azt sem zárják ki, hogy a folyamat még az idén elkezdődik. Az egyik vezető citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a Capital Economics legutóbbi helyzetértékelésében azt valószínűsítette, hogy össze fog állni egy olyan pénzügyi mentőcsomag, amely néhány évre fedezi a legsúlyosabb költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögország finanszírozási igényeit.
A ház londoni elemzőinek várakozása szerint azonban a görögök „előbb-utóbb” arra a következtetésre jutnak, hogy a pénzügyi segítség feltételrendszere egyszerűen túl nagy terhet jelent, és a legjobb megoldás a mentőcsomag törlése, egy újabb adósság-átalakítás végrehajtása és a valutaunió elhagyása. A Capital Economics szerint mivel a görög GDP-érték eddig 13 százalékot esett legutóbbi csúcsszintjéhez képest, és gyorsan zuhan tovább, Görögország még az idei év vége előtt elhagyhatja az euróövezetet. Egy másik tekintélyes londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2012-re szóló globális előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos esélyt lát „legalább egy, de valószínűleg inkább több” tagország távozására az euróövezetből az idei év végéig.
A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoportnak az elmúlt héten ismertetett új felméréséből mindazonáltal az derült ki, hogy az euróválság kimeneteléről alkotott befektetői előrejelzések ennél árnyaltabbak. A Barclays Capital rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi kötvénybefektetői kör hangulatát.
A héten elvégzett legújabb vizsgálat során a ház azt a kérdést is feltette a felmérésbe bevont japán kötvénybefektetőknek, hogy szerintük hogyan végződik az euróövezeti szuverén adósságválság. A befektetési cégek igazgatói egyszerre több válaszlehetőséget is megjelölhettek. A válaszadók 66,7 százaléka azt jósolta, hogy a valutauniós tagországok költségvetési uniót alakítanak, emellett 48,5 százalékuk arra is számít, hogy az eurójegybank (EKB) agresszív szuverén kötvényvásárlásokba kezd, 39,4 százalék bízik abban, hogy az európeriféria országai szerkezeti reformokat hajtanak végre, és 15,2 százalékuk mondta azt, hogy az euró összeomlásától tart.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.