
Fotó: Facebook/OMV Petrom
Az OMV Petrom szerint a fekete-tengeri földgáz kitermelése nem késhet tovább, ezért ha a román hatóságok nem fogadják el az idén a megígért offshore kitermeléseket szabályozó jogszabály-módosítást, okafogyottá válhat a fekete-tengeri projekt a klímasemleges célok miatt – jelentette ki szerdán Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója.
2021. július 28., 20:332021. július 28., 20:33
A Fekete-tenger legjelentősebb gázmezőjében, a Neptun Deepben az osztrák cég birtokolja a kitermelési jog 50 százalékát, másik 50 százalékát az amerikai ExxonMobil, amely jelenleg tárgyalásokat folytat a román Romgaz vállalattal a részesedés megvásárlásáról.
Verchere elmondta, hogy
A vezérigazgató szerint emiatt létfontosságú lett, hogy a jogszabálymódosítás az idén megtörténjen, mert az átállás ideje alatt szükség lesz a gázra, hogy kiváltsa a környezetszennyezőbb szenet az energiatermelésben, ezért „iparkodnunk kell, és tudnunk kell, hogy ez a beruházás fontos Románia számára”. Mint mondta, csak akkor hajlandók befektetni, ha stabil adójogi környezetre számíthatnak, hiszen több milliárd euróról van szó.
Szintén szerdán Rainer Seele, az OMV vezérigazgatója Bécsben úgy nyilatkozott, hogy a Petrom jövője és kilátásai szempontjából „fontosabb, mint valaha” a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmező kitermelése.
A tavaly decemberben hatalomra került jobbközép kormány megígérte, hogy a befektetők számára kedvezőbben módosítja az úgynevezett offshore-törvényt, de mindeddig nem történt érdemleges lépés. A földgázmezőben 42-84 milliárd köbméterre becsült gázmennyiség rejlik.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!