2012. január 09., 08:122012. január 09., 08:12
„Az elmúlt év végéig 11 tagállam nem alkalmazta az EU szabad munkaerő-piacra vonatkozó előírásait. A csatlakozási szerződések értelmében a romániai és bulgáriai állampolgárokkal szembeni korlátozásokat 2011. december 31-éig fel kellett volna függeszteni, a határidő azonban további két évvel meghosszabbítható, ha a megszorításokat alkalmazó államok az említett időpontig jelezték erre vonatkozó szándékukat az Európai Bizottságnak” – olvasható a közleményben.
Mint rámutatnak, a hatályos előírások, illetve a csatlakozási szerződések értelmében a korlátozások két éves meghosszabbítása az Európai Bizottság beleegyezése nélkül is lehetséges, a tagállamok azonban ezen döntésüket kizárólag alapos indoklással hozhatják meg, amelynek tartalmaznia kell gazdasági elemzéseket és a helyi munkaerő-piacra vonatkozó pontos adatokat. A megszorítást alkalmazó államoknak ugyanakkor 2013. december 31-ig kötelező módon törölniük kell a korlátozásokat.
A bizottság közleménye rámutat: a jogszabályok által előírt határidőig mind a kilenc tagállam benyújtotta a munkaerő-piacra vonatkozó kiértékelését, a csatlakozási szerződések azonban nem tartalmaznak pontos meghatározásokat az indoklásokra vonatkozóan. Andor László, az EB foglalkoztatáspolitikáért felelős biztosa ugyanakkor jelezte: az EU következő bizottsági ülésén a kilenc tagállam által hozott döntéshez mindenképpen hozzá kíván szólni.
Olaszország és Csehország eközben jelezte az EB-nek, hogy 2012. január 1-jétől alkalmazzák az EU szabad munkaerő-áramlásra vonatkozó szabályzatát.
Teodor Baconschi külügyminiszter sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egyes uniós tagországok két évvel meghosszabbították a munkaerő-piaci korlátozásokra vonatkozó előírásaikat – derült ki a szaktárca pénteki közleményéből.
„A jelenlegi helyzet Románia EU-s tagországokkal kialakult valós kapcsolatára világít rá. Örvendetes ugyanakkor, hogy január 1-jétől a romániai állampolgárok a csatlakozási folyamatban lévő Izlandon is szabadon vállalhatnak munkát, Németország csak részlegesen korlátozza a szabad munkaerő-piacot, míg Luxemburg egyszerűsítette a munkavállalási engedélyek kibocsátásával kapcsolatos eljárást” – hangsúlyozta a külügyminiszter. Hozzátette: a munkaerő szabad áramlásának az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének kellene lennie, amely nagyban összefügg az uniós polgárok szabad mozgásával az EU területén, enélkül pedig nem beszélhetünk egységes unióról.
Amint arról a Krónika korábban beszámolt, Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter nemrég bejelentette: többek között Nagy-Britanniában, Írországban és Hollandiában nem indokolt a romániai munkavállalók korlátozása, ezért az Európai Bizottság szabálysértési eljárást kezdeményezhet ellenük. Mint mondta, a bizottsággal folyamatosan tárgyalnak a következő lépéseket illetően.
A hivatalos meghatározás szerint egyébként a munkaerő-piaci szabad mozgás alapjog, amelynek mentén az EU-tagállamok polgárai munkát vállalhatnak más tagállamokban, és számukra ugyanolyan körülményeket biztosítanak, mint a hazai munkaerőnek. A közösségi törvénykezés értelmében az újonnan csatlakozott országok esetében alkalmazható korlátozás akár hét évig is eltarthat. A megszorításokat elítélő, azokat diszkriminatívnak tartó Európai Parlament egyébként októberben felszólította a szigort alkalmazó tagországokat, hogy mielőbb szüntessék be a korlátozásokat, és nyissák meg munkaerő-piacukat a romániai és bulgáriai állampolgárok előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok