Nem kérnek a románokból

„Az elmúlt év végéig 11 tagállam nem alkalmazta az EU szabad munkaerő-piacra vonatkozó előírásait. A csatlakozási szerződések értelmében a romániai és bulgáriai állampolgárokkal szembeni korlátozásokat 2011. december 31-éig fel kellett volna függeszteni, a határidő azonban további két évvel meghosszabbítható, ha a megszorításokat alkalmazó államok az említett időpontig jelezték erre vonatkozó szándékukat az Európai Bizottságnak” – olvasható a közleményben.

Mint rámutatnak, a hatályos előírások, illetve a csatlakozási szerződések értelmében a korlátozások két éves meghosszabbítása az Európai Bizottság beleegyezése nélkül is lehetséges, a tagállamok azonban ezen döntésüket kizárólag alapos indoklással hozhatják meg, amelynek tartalmaznia kell gazdasági elemzéseket és a helyi munkaerő-piacra vonatkozó pontos adatokat. A megszorítást alkalmazó államoknak ugyanakkor 2013. december 31-ig kötelező módon törölniük kell a korlátozásokat.

A bizottság közleménye rámutat: a jogszabályok által előírt határidőig mind a kilenc tagállam benyújtotta a munkaerő-piacra vonatkozó kiértékelését, a csatlakozási szerződések azonban nem tartalmaznak pontos meghatározásokat az indoklásokra vonatkozóan. Andor László, az EB foglalkoztatáspolitikáért felelős biztosa ugyanakkor jelezte: az EU következő bizottsági ülésén a kilenc tagállam által hozott döntéshez mindenképpen hozzá kíván szólni.

Olaszország és Csehország eközben jelezte az EB-nek, hogy 2012. január 1-jétől alkalmazzák az EU szabad munkaerő-áramlásra vonatkozó szabályzatát.

Teodor Baconschi külügyminiszter sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egyes uniós tagországok két évvel meghosszabbították a munkaerő-piaci korlátozásokra vonatkozó előírásaikat – derült ki a szaktárca pénteki közleményéből.

„A jelenlegi helyzet Románia EU-s tagországokkal kialakult valós kapcsolatára világít rá. Örvendetes ugyanakkor, hogy január 1-jétől a romániai állampolgárok a csatlakozási folyamatban lévő Izlandon is szabadon vállalhatnak munkát, Németország csak részlegesen korlátozza a szabad munkaerő-piacot, míg Luxemburg egyszerűsítette a munkavállalási engedélyek kibocsátásával kapcsolatos eljárást” – hangsúlyozta a külügyminiszter. Hozzátette: a munkaerő szabad áramlásának az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének kellene lennie, amely nagyban összefügg az uniós polgárok szabad mozgásával az EU területén, enélkül pedig nem beszélhetünk egységes unióról.

Amint arról a Krónika korábban beszámolt, Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter nemrég bejelentette: többek között Nagy-Britanniában, Írországban és Hollandiában nem indokolt a romániai munkavállalók korlátozása, ezért az Európai Bizottság szabálysértési eljárást kezdeményezhet ellenük. Mint mondta, a bizottsággal folyamatosan tárgyalnak a következő lépéseket illetően.

A hivatalos meghatározás szerint egyébként a munkaerő-piaci szabad mozgás alapjog, amelynek mentén az EU-tagállamok polgárai munkát vállalhatnak más tagállamokban, és számukra ugyanolyan körülményeket biztosítanak, mint a hazai munkaerőnek. A közösségi törvénykezés értelmében az újonnan csatlakozott országok esetében alkalmazható korlátozás akár hét évig is eltarthat. A megszorításokat elítélő, azokat diszkriminatívnak tartó Európai Parlament egyébként októberben felszólította a szigort alkalmazó tagországokat, hogy mielőbb szüntessék be a korlátozásokat, és nyissák meg munkaerő-piacukat a romániai és bulgáriai állampolgárok előtt.