Görögország új kormánya nem működik együtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió alkotta hitelezői trojkával, és nem kéri a nemzetközi pénzügyi mentőprogram meghosszabbítását – közölte Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter pénteken az eurócsoport elnökével Athénban tartott egyórás egyeztetés után.
2015. február 01., 16:422015. február 01., 16:42
Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke, holland pénzügyminiszter viszont úgy fogalmazott, hogy még nincs semmilyen döntés, a felek a program február 28-i lejártát megelőzően döntenek arról, hogy mi legyen.
Varufakisz rámutatott: a múlt vasárnap tartott parlamenti választás győztese, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) programjában nem ismeri el a jelenlegi hitelprogramot, és nem fogadja el azt sem, hogy az ország adósságát vissza lehet fizetni. Hozzátette azonban, hogy teljes mértékben együtt akar működni az európai partnerországokkal.
Dijsselbloem eközben arról számolt be, hogy az új görög kormány vezetőit arra intette, tartsák be a Görögország és az euróövezet megállapodásában vállalt kötelezettségeket. Óvott az egyoldalú lépésektől, mondván, fontos, hogy az eddig elért eredmények ne váljanak köddé. Leszögezte, hogy az eurócsoport kész támogatni Görögországot, amennyiben Görögország betartja ígéreteit.
Eközben a görög adósság elengedése ellen foglaltak állást német politikusok hétvégi sajtónyilatkozataikban. Angela Merkel a reformok folytatására szólította fel Görögországot. „Európa továbbra is szolidáris marad Görögországgal és a többi, nehéz helyzetbe jutott országgal, ha azok is kitartanak reform- és megtakarítási törekvéseik mellett\" – nyilatkozta a Hamburger Abendblatt hétvégi számának a német kancellár.
„Már volt egy önkéntes adósságelengedés a magánbefektetők részéről, Görögország ennek köszönhetően több milliárdos adósságtól szabadult meg. Egy újabb adósságcsökkentésre nem látok lehetőséget\" – szögezte le Angela Merkel a német kormány álláspontját, amit Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is megerősítette a német Die Welt szombati számában megjelent interjúban.
„Egy felelős görög politikus helyében én nem kezdeményeznék vitát az adósság elengedéséről. Aki tisztában van a görög adósság szerkezetével, az azt is tudja, hogy finanszírozása 2020-ig nem jelenthet gondot\" – tette hozzá. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a biztató görögországi gazdasági fejlemények tükrében az ország szuverén adóssága 2020-ra a GDP 112 százalékára csökken, „ami lényegesen alacsonyabb Olaszország jelenlegi eladósodottságánál\" – mutatott rá Wolfgang Schäuble.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a hamburgi Der Spiegel lapnak kifejtette, nem lát arra utaló jeleket, hogy a görög adósság csökkentése többségi támogatást tudna kapni. Hozzátette, a maga részéről azt tartaná helyes megoldásnak, ha a törlesztési futamidő meghosszabbítására tennének ellenjavaslatot a görögöknek.
A görög központi bank adatai szerint Görögország külső adósságállománya tavaly a harmadik negyedévben több mint 412 milliárd euróra rúgott, ami a bruttó hazai termék nagyjából 175 százalékára tehető.
Ebből az államadósság az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint 315,5 milliárd euróra tehető, az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) viszont 324 milliárd euróról tud. A görög államadósság több mint 40 százalékát birtokolja az EFSF, amely 141,8 milliárd eurót hitelezett több hullámban Görögországnak átlagosan 30 év futamidőre. n Krónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!