Görögország új kormánya nem működik együtt a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió alkotta hitelezői trojkával, és nem kéri a nemzetközi pénzügyi mentőprogram meghosszabbítását – közölte Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter pénteken az eurócsoport elnökével Athénban tartott egyórás egyeztetés után.
2015. február 01., 16:422015. február 01., 16:42
Jeroen Dijsselbloem, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke, holland pénzügyminiszter viszont úgy fogalmazott, hogy még nincs semmilyen döntés, a felek a program február 28-i lejártát megelőzően döntenek arról, hogy mi legyen.
Varufakisz rámutatott: a múlt vasárnap tartott parlamenti választás győztese, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) programjában nem ismeri el a jelenlegi hitelprogramot, és nem fogadja el azt sem, hogy az ország adósságát vissza lehet fizetni. Hozzátette azonban, hogy teljes mértékben együtt akar működni az európai partnerországokkal.
Dijsselbloem eközben arról számolt be, hogy az új görög kormány vezetőit arra intette, tartsák be a Görögország és az euróövezet megállapodásában vállalt kötelezettségeket. Óvott az egyoldalú lépésektől, mondván, fontos, hogy az eddig elért eredmények ne váljanak köddé. Leszögezte, hogy az eurócsoport kész támogatni Görögországot, amennyiben Görögország betartja ígéreteit.
Eközben a görög adósság elengedése ellen foglaltak állást német politikusok hétvégi sajtónyilatkozataikban. Angela Merkel a reformok folytatására szólította fel Görögországot. „Európa továbbra is szolidáris marad Görögországgal és a többi, nehéz helyzetbe jutott országgal, ha azok is kitartanak reform- és megtakarítási törekvéseik mellett\" – nyilatkozta a Hamburger Abendblatt hétvégi számának a német kancellár.
„Már volt egy önkéntes adósságelengedés a magánbefektetők részéről, Görögország ennek köszönhetően több milliárdos adósságtól szabadult meg. Egy újabb adósságcsökkentésre nem látok lehetőséget\" – szögezte le Angela Merkel a német kormány álláspontját, amit Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is megerősítette a német Die Welt szombati számában megjelent interjúban.
„Egy felelős görög politikus helyében én nem kezdeményeznék vitát az adósság elengedéséről. Aki tisztában van a görög adósság szerkezetével, az azt is tudja, hogy finanszírozása 2020-ig nem jelenthet gondot\" – tette hozzá. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a biztató görögországi gazdasági fejlemények tükrében az ország szuverén adóssága 2020-ra a GDP 112 százalékára csökken, „ami lényegesen alacsonyabb Olaszország jelenlegi eladósodottságánál\" – mutatott rá Wolfgang Schäuble.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a hamburgi Der Spiegel lapnak kifejtette, nem lát arra utaló jeleket, hogy a görög adósság csökkentése többségi támogatást tudna kapni. Hozzátette, a maga részéről azt tartaná helyes megoldásnak, ha a törlesztési futamidő meghosszabbítására tennének ellenjavaslatot a görögöknek.
A görög központi bank adatai szerint Görögország külső adósságállománya tavaly a harmadik negyedévben több mint 412 milliárd euróra rúgott, ami a bruttó hazai termék nagyjából 175 százalékára tehető.
Ebből az államadósság az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint 315,5 milliárd euróra tehető, az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) viszont 324 milliárd euróról tud. A görög államadósság több mint 40 százalékát birtokolja az EFSF, amely 141,8 milliárd eurót hitelezett több hullámban Görögországnak átlagosan 30 év futamidőre. n Krónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!