
„Ezelőtt tíz évvel még hasznos lett volna, de ma már nem olyan nagy dolog” – értékelte kérdésünkre a román kormány újra befektetett nyereség adómentességét előíró tervezetét Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő.
2014. április 22., 19:052014. április 22., 19:05
Mint a Krónika érdeklődésére kifejtette: az a legnagyobb gond a tervezettel, hogy nem általános érvényű, hanem csak eszközökre, csúcstechnológia beszerzésére vonatkozik, ez pedig csak a külföldi tőkének használ.
„Ezelőtt tíz évvel még nem voltak itt Romániában a multinacionális cégek, azonban ma már ők uralják a tőkepiacot. A hazai tőkének azért nem használ ez az intézkedés, mert a hazai tőke nem termel, a multiknak viszont szükségtelen újabb kedvezményt adni, ők úgyis addig teszik-veszik ide-oda a profitjukat, amíg úgysem fizetnek adót” – magyarázta Şerbănescu.
Hozzáfűzte: elviekben az ötlet jó, segítené a gazdaságot, ámde gyakorlatban csak a külföldi befektetőket segíti. Kifejtette: nagyobb gond az, hogy a profitból származó jövedelemnek csak 21 százaléka után kell adózni, míg a munka után fizetendő adónak 88 százalékát hajtja be az állam. Magyarázatképpen hozzátette, ezek a pénzügyminisztérium adatai.
Ugyanakkor elmondta: a munka utáni jövedelmet nehezebb elrejteni, ez az oka, hogy sokkal nagyobb hányadát be tudják hajtani, míg az évi 70 milliárd eurónyi nyereségből származó jövedelemből csak 13 milliárd profit után fizetnek adót, az állam így alig 3,5 milliárd euró bevételhez jut ebből a forrásból. „Ez az egész a 16 százalékos egységes adókulccsal egyetemben csak esti mese” – summázta véleményét a szakértő.
Édler: valós stratégia kellene
Valós gazdaságélénkítő stratégiára lenne szükség, nemcsak olyan intézkedésekre, melyek papíron jól mutatnak, de a gyakorlatban csak kismértékben segítik a vállalkozókat – vallja hasonlóképpen Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak elmondta, a legreálisabb gazdaságélénkítés az lenne, ha lehetővé tennék, hogy vállalkozók kompenzálják az állami tartozásokat.
„A magánszférának rengeteg pénze ott van az államnál, az elvégzett munkálatok kifizetését ugyanis folyamatosan halogatják, miközben a vállalkozóktól elvárják, hogy késlekedés nélkül kifizessék a különböző adókat, valamint az egészségügyi és társadalombiztosítási hozzájárulást” – mutatott rá a szakember. Édler szerint ugyanakkor a gazdaság a válság után nehezen áll lábra, a recesszió elhúzódott.
„Bár most már látszanak a fellendülés jelei, szükség van arra, hogy az állam is segítsen a talpra állásban, és az lenne a valós élénkítő intézkedés, ha nem is fizeti ki az elmaradásokat, legalább tegye lehetővé azok kompenzálását” – szögezte le Édler András. A kamara elnöke ugyanakkor elmondta, a pénzügyminisztérium tervezete valóban segítséget jelent, hiszen eddig sem kellett a visszafektetett nyereség után profitadót fizetni, viszont az ilyen módon beszerzett eszközök, gépek amortizációját nem lehetett leírni.
„Ez azt jelentette, hogy rögtön nem fizette be a cég a profitadót, de mivel az amortizációt nem írhatta le, öt év alatt mégiscsak befizette a vásárolt eszköz értéke utáni adót az államkasszába. A jelenlegi tervezet ezt küszöböli ki: ha a nyereségből vásárolt eszköz amortizációja leírható, akkor valódi adómentességről beszélhetünk, nem mint most, amikor elcsúsztatták ugyan, de idővel mégis kifizetettek az adót” – magyarázta a gazdasági szakértő.
Serkentené a beruházásokat
Egy neve elhallgatását kérő marosvásárhelyi üzletember lapunknak úgy vélte, hogy a Ponta által beígértek nem fognak megvalósulni.
„Ez egy régi, mindenki által nagyon jónak tartott ötlet, amit azonban egyetlen kormány sem vállalt fel. A hatalomnak azonnali pénzbefolyásra van szüksége, nem perspektivikusra, hisz a mielőbbi sikerekre éhezik, nem pedig arra, hogy évek múltán más arassa le helyette a babérokat. Politikai szempontból akár meg is érthetnénk, gazdaságiból azonban semmiként. A befektetés-ösztönző intézkedések közép- és hosszú távon igencsak gyümölcsözők, ezt a nálunk fejlettebb gazdasággal rendelkező országokban már kikísérletezték” – fejtette ki a gyógyszeriparban szerzett tapasztalatot üzletember.
Hozzátette: amennyiben a miniszterelnök beváltja az ígéretét, vállalata nyereségét, legalább négy-öt éven keresztül, csúcstechnológiába fektetné.
Másfél évre tervez a kormány
Amint arról beszámoltunk, Victor Ponta miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy július elsejétől adómentessé válik az újra befektetett nyereség. A pénzügyminisztérium honlapján közzétett sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében az intézkedés csupán korlátozott időtartamig, 2015. december 31-éig lesz érvényben. A tervezet értelmében a cégek a munkagépekbe és egyéb eszközökbe fektetett nyereséget könyvelhetik el adómentesen. Az intézkedés a kisvállalkozásokat is érinti.
A miniszterelnök a tervezet kapcsán kifejtette, annak révén minden olyan cég, amely újra befekteti nyereségét, jól megérdemelt támogatást kap, ami új munkahelyek létrehozását segítheti elő.
A PricewaterhouseCoopers Románia pénzügyi tanácsadói az intézkedés bejelentésekor úgy értékeltek, hogy a kormány által kidolgozott módosítás ötlete jó, ugyanakkor bizonyos elemeket még tisztázni kell, hogy ne ismétlődjön meg a 12 évvel ezelőtti helyzet, amikor nehézséget okozott az ilyen jellegű adóügyi könnyítés bevezetése.
„2002-ben gondok voltak ennek a könnyítésnek a bevezetésével, főleg az újra befektetett profit összegének elismerésével, mivel az adóhatóság azon az állásponton volt, hogy a könnyítés hatálya alá eső berendezések megvásárlására fordított források nem minden esetben minősültek újra befektetett nyereségnek.„Tisztázni kell néhány dolgot. Nincs szükség komoly javításokra, az intézkedés pedig egyértelműen előnyös a vállalkozók számára” – vélekedett az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva Mihai Mitroi, a PricewaterhouseCoopers adóügyi és jogi osztályának vezetője.
Mint ismeretes, az újra befektetett nyereség adómentessé tételét a kormányból a közelmúltban kilépett Nemzeti Liberális Párt (PNL) szorgalmazta, hogy ezáltal támogatást biztosítsanak a vállalkozások számára. Mivel az immár a PNL nélkül tovább kormányzó kabinet eddig nem vette napirendre az ügyet, a liberálisok bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt készülnek benyújtani a kormány ellen.
George Scutaru, a PNL képviselőházi frakciójának vezetője kedden közölte: pártja a visszaforgatott profit adómentessé tételét célzó kormányintézkedés ellenére sem tesz le a bizalmatlansági indítványról.
Ezt azzal indokolta, hogy ez az általuk követelt intézkedéseknek csupán egy része, az igazán fontos intézkedés a munkáltató által fizetendő tb-járulék 5 százalékos csökkentése, és csupán a kettő együtt tudná kiváltani a kívánt hatást. Victor Ponta a szerdai kormányülés előtt közölte: a kabinet következő, tervbe vett intézkedése a tb-járulék csökkentése.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!