Nem elég a vállalkozók szerint a tb-csökkentés

A Victor Ponta miniszterelnök vezette kormány várhatóan szerdán terjeszti a parlament elé az ötszázalékos tb-csökkentésre vonatkozó törvénytervezetét. A kormányfő hétfőn úgy nyilatkozott: a projekt egyhangúlag történő elfogadására számít, ugyanis felszólította az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) tagjait, hogy pozitívan véleményezzék az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó dokumentumot. A tervezetet előbb a szenátus, majd döntéshozó kamaraként – minden bizonynyal szeptember elején – a képviselőház vitatja meg.

„Az öt százalékpontos tb-csökkentésnek inkább politikai, semmint gazdasági tétje van, a Ponta-kormány ezzel a döntéssel villámrajtot hajtott végre az elnökiválasztási kampányban” – vélekedett Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző. A szakértő a Krónikának kifejtette: a kabinet intézkedése egyértelműen a választási kampányról szól, miközben azt sem lehet tudni, hogy ősszel – amikor a terveket gyakorlatba kell ültetni – milyen összetételű lesz a kormány, hiszen a parlamenti többség törékenysége miatt politikai instabilitás jellemzi az országot.

Şerbănescu meglátása szerint ugyanakkor Victor Ponta miniszterelnök ezzel a lépéssel kényszerhelyzet elé állította politikai riválisait, hiszen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Demokrata-liberális Párt (PDL) korábban egyaránt a tb-csökkentés mellett tört lándzsát. Éppen ezért – tette hozzá – nehéz lesz az ellenzéknek a javaslat ellen szavaznia, hiszen korábban éppen azzal támadták a kormányt, hogy nem hajlandó erre az intézkedésre.

A politikai vetület a fontos

„Ami a döntés gazdasági vetületét illeti, annak hatása jelentéktelen a politikai tétjéhez képest” – szögezte le lapunknak a gazdasági szakértő. Szerinte az intézkedés elsősorban a külföldi tőkének kedvez, kisebb mértékben, de profitál belőle a hazai tőke is, ugyanakkor a termelésből, tehát munkából származó bevételek nem nőnek jelentősen.

Adókból fedeznék a kieső bevételt 
A nagy jövedelmű magánszemélyeknél végzett ellenőrzések után befolyt összegből, az új csődtörvény nyomán behajtandó elmaradásokból, valamint külföldi forrásokból tömné be a kormány az október elsejétől tervezett társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) csökkentése miatt 2015-ben keletkező közel 5 milliárd lejes költségvetési hiányt – derült ki a Mediafax hírügynökség által nyilvánosságra hozott törvénytervezetből, amelyet egyelőre nem bocsájtottak közvitára. A dokumentum szerint a kabinet egyebek mellett nagyszabású kampányt indítana, amelynek keretében levélben szólítanák fel a külföldi jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket a tisztességes adózásra. A kormány emellett javítaná – a több gazdasági ágazatban is siralmas helyzetben lévő – adóbeszedés mértékét, visszaszorítaná a feketemunkát, illetve a lehető legnagyobb mértékben digitalizálná az adózással kapcsolatos tevékenységeket, hogy minél átláthatóbb legyen a rendszer. A törvénytervezet szerint ugyanakkor a tb-csökkentés miatt ebben az évben keletkező hiányt a különleges építményekre ettől az évtől kivetett úgynevezett oszlopadóból befolyó öszszegből pótolnák. Ebben az évben a kormány 850 millió lejes költségvetés-kiesésre számít a tb-csökkentés nyomán, 2015-re 4,86, míg 2016-ra 5,2 milliárd lejes deficitet becsülnek.

„Ez egy újabb ajándék a nemzetközi tőkének, amely jelenleg csak bevételei 20 százaléka után fizet adót – 14 milliárd euró után adóznak, miközben a tényleges profitjuk 70 milliárd euróra rúg” – mutatott rá Ilie Şerbănescu. Hasonlóan vélekedett az egyik kolozsvári kisvállalkozó is, aki lapunknak úgy nyilatkozott: az októbertől tervezett tb-csökkentésnek aligha lesz hatása a munkaerőpiacra. „Az adót kellene inkább csökkenteniük ahhoz, hogy tisztességesen lehessen vállalkozni, bár vállalkozói szempontból teljesen mindegy, hogy mit csökkentenek, úgyis minden pénz egy helyre megy” – panaszolta a cégvezető, aki a válság idején arra kényszerült, hogy elbocsássa munkakönyves alkalmazottait a magas adóterhek miatt.

Enyhén visszaszoríthatja a feketegazdaságot

A székelyföldi vállalkozók sem derűlátóbbak: véleményük szerint a kormánynak ennél több, illetve hatékonyabb eszköz is rendelkezésére áll a gazdaság élénkítésére, bár szerintük a tb-csökkentés is enyhén visszaszoríthatja a szürke- és feketegazdaságot.

Boér Árpád, a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye Rt. gazdasági igazgatója lapunknak elmondta: egy nagyvállalat nem a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke alapján határozza meg, hogy alkalmaz vagy éppen elbocsát, mindezt a piac, a kereslet határozza meg. „A kisebb vállalkozások esetében ezzel szemben számít, hogy a munkaerő kevesebbe kerül, így az intézkedés felszínre hozhatja a szürkén vagy feketén dolgozók egy részét” – magyarázta az igazgató.

Boér szerint ugyanakkor sokkal hatásosabb lenne, ha például a munkabérek adóját csökkentenék, vagy a vállalkozók adóiból leírnák a fejlesztésre fordított bankhiteleik kamatát. „Sokat segítene a vállalkozói szférának, ha a hatóságok hatékonyabban lépnének fel a feketegazdaság, az adócsalás ellen, kiszorítva a nem lojális konkurenciát. A gazdaság élénkítésére rengeteg eszköz áll a kormány rendelkezésére, amely azonban nem él ezekkel. Azt se felejtsük el, hogy a tb-csökkentést a beharangozott időpontról októberre halasztották, amikor éppen választási kampány zajlik” – jegyezte meg az üzletember.

Sok munkavállaló köt kompromisszumot

Eredményesebb lenne, ha a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése nem a munkáltatóra, hanem a munkavállalóra vonatkozna – vélekedett Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „Az alkalmazottaknak többet ér az öt százalék, ha pedig nagyobb összeget vihetnek haza, többet költenek, vagyis többet fordítanak vissza a gazdaságba” – indokolta felvetését Édler.

A háromszéki kamara elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: érdekeltté kellene tenni a vállalkozókat és a munkavállalókat, hogy ne dolgoztassanak, illetve ne vállaljanak munkát feketén. Mint rámutatott: mivel a bérek elég nagy része landol az államkasszában, a rövid távra tervezők hajlanak a kompromisszumra, hogy szürkén vagy feketén dolgozzanak. Édler szerint amíg nincs elfogadható szintű infrastruktúra, egészségügyi és oktatási rendszer, valamint közbiztonság, tehát az állam a befizetett adókat és hozzájárulásokat nem használja fel eredményesen, az állampolgárok nem érzik úgy, hogy megéri nekik tisztességesen adózni.

Már január elsejétől módosítanák az oszlopadót
Már január elsejétől módosíthatja a kormány az ettől az évtől a különleges építményekre kivetett úgynevezett oszlopadót, amenynyiben bebizonyosodik, hogy az illeték költségvetésre gyakorolt hatása jóval nagyobb az előrejelzésekhez képest. Az oszlopadó várható hatásairól a Koalíció Románia Fejlődéséért (CDR) elnevezésű – az országban működő és külföldi tőkével rendelkező cégeket és bankokat tömörítő – szervezet készít elemzést a következő időszakban, amelynek eredményeitől függ az oszlopadó további sorsa – nyilatkozta tegnap Ionel Blănculescu, Victor Ponta miniszterelnök gazdasági tanácsadója. Blănculescu egy európai uniós alapokról szóló konferencián beszélt arról, hogy a kabinet várhatóan úgy módosítja a különleges építményekre kivetett illetéket, hogy kedvezzen az adókiadásra megfelelően fel nem készült vállalatoknak.
Mint rámutatott: a kormány előrejelzései szerint az oszlopadó költségvetésre gyakorolt hatása eredetileg elérte volna az 1,5 milliárd lejt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azonban később 400 millió lejre mérsékelte az összeget. „A nemzetközi hitelintézet illetékesei úgy vélték, Románia nem lesz képes száz százalékig begyűjteni az illetéket” – magyarázta a kormányfő tanácsadója.
Az európai uniós alapokkal kapcsolatban Blănculescu kifejtette: az elmúlt két évben Romániában az alapok lehívási rátája 8,5 százalékról 34 százalékra emelkedett. „A támogatások igénylése és felhasználása mindig is az ország gyenge pontját jelentette, holott az uniós alapoknak motorként kellene működniük a vállalatok és cégek fejlődésében” – fogalmazott a gazdasági szakértő.