Miután sokan úgy értelmezték, hogy már július elsejétől a jelenlegi kétszeresére nőnek a 4000 lejesnél alacsonyabb közalkalmazotti fizetések, hétfőn mind Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke, mind Adrian Solomon, a képviselőház munkaügyi bizottságának szociáldemokrata (PSD) elnöke csitítani próbálta a kedélyeket, jelezve, nem egyszerre valósulnak meg a Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter által a hét végén bejelentett intézkedések.
2017. március 06., 18:152017. március 06., 18:15
2017. március 06., 20:532017. március 06., 20:53
Mint ismert, a tárcavezető egy szombat esti tévéműsorban arról beszélt, hogy a kormány az egységes bérezési törvény révén megkétszerezné a 4000 lej alatti közalkalmazotti fizetéseket, az annál nagyobbak esetében 45 százalékos lenne a béremelés üteme, 7000 lej felett pedig csak enyhe növelést terveznek.
Solomon ennek apropóján hétfőn „kommunikációs hibáról” beszélt. „Azt ajánlom önöknek, hogy olvassák el a kormányprogramot. Abban az áll, hogy négy év leforgása alatt a béremelés átlaga 46 százalék lesz\" – fogalmazta meg újságíró kérdésre az alsóház munkaügyi bizottságának elnöke, jelezve, nem tudja, honnan pattanhatott ki ez a megkétszerezés. Adrian Solomon közölte, a PSD frakciója jövő héten egyeztet az egységes bérezési törvényről a munkaügyi miniszterrel.
Călin Popescu-Tăriceanu is úgy nyilatkozott hétfőn, hogy a fizetések megkétszerezését emlegető miniszternek jeleznie kellene, hogy ez a béremelés nem egyszerre történik majd, hiszen a költségvetés nem bírná el. „Úgy gondolom, kell egy pontosítás a közvélemény számára – ezek a fizetésemelések, gyanítom, nem egyszerre, hanem több szakaszban történnek meg, hiszen nyilvánvaló, hogy nem bírja el a költségvetés\" – magyarázta a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) társelnöke.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
szóljon hozzá!