2012. május 23., 08:592012. május 23., 08:59
Amint a tegnapi lapszámunkban beszámoltunk róla, a kolozsvári táblabíróság arra kötelezte a vidrátszegi légikikötőt működtető Maros Megyei Tanácsot, hogy vonja vissza azt a határozatát, amely a légitársaságok által fizetett alacsony illetékekre vonatkoznak. Alin Tişe, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke szerint Maros megyei kollégái a mesterségesen kialakított áraikkal próbálják „elszippantani” a kincses városi repülőtér forgalmát. „Különösképpen nem érdekel, mit döntött a kolozsvári táblabíróság, vagy mit mond Tişe.
Az ítéletet természetesen megfellebbezzük, de különben is, ha a bíróság arra kötelez, hogy vonjuk vissza a tanácsi határozatot, megtesszük, de akkor kénytelenek vagyunk egy régebbi döntésünket alkalmazni, amelynek értelmében az illetékek még alacsonyabbak voltak” – nyilatkozta lapunknak Lokodi Edit Emőke. A Maros megyei közgyűlés elnöke azok után replikázott kollégája kijelentéseire, miután a táblabírósági ítélet fényében az úgy vélekedett, hogy Kolozsvár és Marosvásárhely immár egyenlő eséllyel rendelkezik a légi járatokat működtető társaságok előtt.
Lokodi szerint a Kolozs megyeiek is tisztában vannak azzal, hogy bármenynyit is fektetnek a kolozsvári repülőtér korszerűsítésébe, Marosvásárhely földrajzi fekvése a vidrátszegi légikikötőnek kedvez. Mint arról korábban beszámoltunk, a tervek szerint Marosvásárhely két – az erdélyi és a moldvai – autópálya csomópontjaként kerül majd fel a térképre, aminek köszönhetően a város repülőtere is felértékelődik. Jelenleg azonban a kolozsvári légikikötő termináljai nemcsak tágasabbak és korszerűbbek a vásárhelyinél, de lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítanak le.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.