A Román Beruházási és Fejlesztési Bank portfoliójában pénzügyi termékek széles skálája lesz majd megtalálható
Fotó: Gábos Albin
Közelebb került a Román Beruházási és Fejlesztési Bank létrehozása, miután az Európai Bizottság jóváhagyta a megalapításához szükséges 1,6 milliárd eurós állami támogatást, a pénzintézet konkrét megvalósulására viszont még legalább 2025-ig várni kell. György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a Krónika megkeresésére rámutatott: a bank célja, hogy támogassa a vállalkozói szellemet, a társadalmi-gazdasági és regionális fejlődést Romániában azáltal, hogy elősegíti a beruházásokat és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutást azokban az ágazatokban, amelyekben a pénzügyi piacok működési zavarait és finanszírozási hiányosságait azonosították.
2023. február 12., 16:102023. február 12., 16:10
Mint az írásban feltett kérdéseinkre érkezett válasz is emlékeztet, a bukaresti kormány által a 2021–2024-es időszakra felvállalt kormányprogram egyik célja a Román Beruházási és Fejlesztési Bank megalapítása és működésbe hozása.
A PNRR-ben vállaltak szerint a bank 2025-től kezdi meg működését.
György Attila államtitkár megkeresésünkre felidézte, a 2018–2019. közötti időszakban a PwC tanácsadó cég független ex-ante elemzést készített a romániai pénzügyi piac működési zavarairól, valamint megvalósíthatósági tanulmányt állított össze az ország jövőbeni fejlesztési bankjáról, ami alapul szolgált a pénzintézet létrehozásához szükséges jogszabályokhoz.
György Attila pénzügyi államtitkár
Fotó: Twitter/Romania in the EU
Végül 2022 júliusában jelent meg a fejlesztési bankok alapítására és működésére vonatkozó általános keretszabályokról szóló törvény, amely meghatározta a Romániában alapítható fejlesztési bankok tevékenységét szabályozó fő koordinátákat, és ami alapján megszületett 2022 októberében a Román Beruházási és Fejlesztési Bank alapítására vonatkozó kormányhatározat.
„A pénzintézet alapítási folyamatának felgyorsítása érdekében, más tagországok tapasztalatai alapján meghatároztuk annak lehetőségét, hogy a Román Beruházási és Fejlesztési Bank létrehozható a Román Nemzeti Bank engedélyezési eljárása nélkül, létrehozása és a Cégjegyzékbe való bejegyzése után a jegybank felügyelete alatt működik” – fejtette ki az államtitkár, jelezve egyúttal, hogy ezt az Ecofin, vagyis az EU gazdasági és pénzügyminiszterei által alkotott Gazdasági és Pénzügyi Tanács novemberben engedélyezte.
A projekt új szakaszába érkezett, amikor január 31-én az Európai Bizottság jóváhagyta a pénzintézet létrehozásához szükséges 1,6 milliárd eurós állami támogatást. György Attila tájékoztatása szerint
– ezek megvalósítását 2023 második negyedévére vállalták a helyreállítási tervben.
A hivatalos becslés szerint nagyjából 1–1,5 év múlva jutnak el abba a stádiumba, hogy meglesz a székhely, az informatikai infrastruktúra, a személyzet, és ezt követően tudják forgalomba helyezni a bank pénzügyi termékeit. A helyreállítási terv szerint erre 2025-től kerül sor.
A részvényes a román állam képviseletében a pénzügyminisztérium lesz, a szaktárca fizeti be a jegyzett induló alaptőkét. Az államtitkár rámutatott: ez legfeljebb 3 milliárd lej, amelyet a privatizációból származó bevételekből biztosítanak, kivéve a 10 millió eurónak megfelelő összeget, amelyet az állami költségvetésből, illetve az országos helyreállítási programból származó vissza nem térítendő forrásból biztosítanak.
A Román Beruházási és Fejlesztési Bank portfoliójában pénzügyi termékek széles skálája lesz majd megtalálható – György Attila elmondása szerint egyebek mellett egyedi garanciákat és portfóliógaranciákat, forgótőke-, illetve beruházási projektek finanszírozására felvett hiteleket, energiahatékonysági kölcsönöket, és kapacitásának és pénzügyi ereje erősödésével, valamint munkatársai szaktudásának és specifikus tudásának gyarapodásával a bank képes lesz a tőkebefektetési eszközöket is bevonni (equity).
– húzta alá a pénzügyi államtitkár.
Fotó: Gábos Albin
Kiemelte: az alapítás alatt álló pénzintézet olyan fejlesztési intézmény szerepét tölti majd be, amely román vállalkozásokat és más, az állami és az üzleti szférához tartozó jogalanyokat fog kiszolgálni, azzal a céllal, hogy támogassa az ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez hozzájáruló projektek finanszírozását, fokozza a versenyképesség, az innováció és a gazdasági növekedést, valamint javítsa az európai források felhasználását
azáltal, hogy elősegíti a beruházásokat, és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutását azokban az ágazatokban, ahol a pénzügyi piacok működési zavarait és finanszírozási hiányosságait egy előzetes független elemzés alapján azonosították, és célja ezek mérséklése, csökkentése” – fogalmazta meg György Attila.
„A szándék önmagában jó, nyilvánvaló, hogy minden pluszpénz segít” – értékelte korábban a projektet a Krónika megkeresésére Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója. „Nem kell eltúlozni ugyanakkor a jelentőségét, hiszen a legtöbb 3 milliárd lejes, vagyis mintegy 600 millió eurós induló tőke nem túl nagy. Nem érdemes csodákat várni ettől a pénzintézettől, annál is inkább mert Románia szakértője annak, hogy új intézményeket, bizottságokat hoz létre, melyeket végül nem tölt fel tartalommal. Caragiale óta tudjuk, hogy sokszor így működnek a dolgok” – fogalmazta meg Nagy Bálint Zsolt.
– jelentette ki az egyetemi oktató. Rámutatott: túl gyakran hangzik el, hogy egy-egy beruházás stagnál, és ennek az esetek többségében nem a pénzhiány az oka. „Nagy hátráltató erő ebben az országban, hogy sokan munkamorál nélkül töltenek be pozíciókat, az új intézmény esetében is az a kérdés, hogy mennyire tud határidőre, gyorsan különböző projekteket megvalósítani” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.
Minden pluszpénz segít, ám nem érdemes csodákat várni a Román Állami Fejlesztési és Beruházási Bank létrehozásától a Krónikának nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
A nyugdíjak hibás kiszámítása nem „jelenségszintű” probléma, az embereknek bízniuk kell abban, hogy járandóságukat helyesen állapították meg – jelentette ki a Bihar megyei nyugdíjpénztár igazgatója.
Miután szerdán a benzin ára átlépte a literenkénti 10 lejes lélektani határt az OMV romániai töltőállomásain, és ezzel történelmi csúcsra került, csütörtökön más láncok is csatlakoztak a „klubhoz”.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) változatlanul 0,2 százalékos gazdasági visszaeséssel számol Romániában 2026-ra, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedést vár.
Az állami cégek vezetőinek adatait tartalmazó honlapot indított útjára a román kormány, amelyen bárki megnézheti, hogy mennyit keresnek az érintettek, illetve hány tisztséget töltenek be párhuzamosan.
Lejtmenetbe kapcsolt a Bukaresti Értéktőzsde (BVB): csütörtökön a leglikvidebb és legnagyobb jelentőségű romániai vállalatok részvényeinek árfolyammozgását követő BET-index 11 óra körülre 2,4 százalékkal esett vissza.
Akadályozza a német Rheinmetall fegyveripari cég nagyszabású lőporgyár-építési beruházását a Brassó megyei Viktóriavárosban egy per, amelyet az egyik helyi cég indított a tervezett létesítmény kapcsán.
Az Arad-hegyaljai település az első romániai község, amely saját hőerőművet épít, s a mintegy 8,6 millió eurós beruházás a tervek szerint jövőre már működőképes lesz, és a kistérség hőenergia-ellátásában is szerepet vállalhat.
Soha nem volt még ilyen gyenge a román deviza az egységes európai fizetőeszközhöz mérten: szerdán 13 órakor a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,2788 lej/eurós referencia-árfolyamot adott ki, ami történelmi csúcsnak számít.
Idén augusztusban az Európai Unióban átlagosan 23,8 százalékkal voltak drágábbak a személyszállításban használt üzemanyagok, mint egy évvel korábban – közölte kedden az Eurostat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!