2012. május 10., 08:462012. május 10., 08:46
Kijelentései azért befolyásolhatják az Európai Unió gazdaságának alakulását, mivel miután a választásokon nyertes Új Demokrácia már hétfőn visszaadta a mandátumát, jelenleg ez az alakulat jogosult kormányt alakítani. A baloldali politikus arról is beszélt, hogy nemzetközi bizottságnak kellene kivizsgálnia, hogy Görögország adósságai megalapozottak-e, továbbá azt is tervezi, hogy hatalomra jutása esetén állami kontroll alá vonná a bankokat.
A nemzetközi hitelezők a jelen kontextusban, úgy tűnik, várakozó álláspontra helyezkedtek. Törölték például május közepére tervezett athéni útjukat az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői, akik egy több tízmilliárd eurós újabb hitelrészlet kifizetéséről tárgyaltak volna a görög vezetéssel.
Az EB, az EKB és az IMF alkotta trojka kölcsöne nélkül a görög államnak már június végére elfogyhat a pénze – emlékeztetett a témában közölt tegnapi cikkében a Süddeutsche Zeitung. A német napilap információi szerint a trojka azért halasztotta el az athéni tárgyalást, mert úgy véli, előbb ki kell várni, hogy miként alakul a „demokratikus folyamat” Görögországban.
Megfigyelők szerint eközben egyre inkább valószínű, hogy ismét parlamenti választást kell tartani, mert nem tud kormányt alakítani a vasárnapi voksoláson győztes konzervatív Új Demokrácia párt és a második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) sem, ez utóbbi pedig kifejezetten érdekelt az új választások kiírásában, mert a megszorítások elutasításának és az euróövezeti tagság megőrzésének ígéretével második nekifutásra az első helyen végezhet, és így megkaphatja a begyűjtött szavazatok alapján járó képviselői helyeken felül automatikusan biztosított 50 helyet a 300 tagú parlamentben, amivel akár egyedül is kormányt alakíthat.
Sajtóinformációk szerint újabb választást június 17-én rendezhetnek, addig pedig a trojka mindenképpen befagyasztja a 130 milliárd eurós hitelprogramot. Ennek következő eleme egy 31 milliárd eurós részlet átutalása volna, aminek az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.
Az athéni pénzügyminisztériumból származó értesülések szerint azonban az államkassza már június végére kiürülhet, ha nem alakul időben új kormány, amellyel a trojka megkezdheti a tárgyalásokat a hitelprogram folytatásáról, és Görögország nem kapja meg a kölcsön újabb részletét.
Egyelőre annyi bizonyos, hogy Görögország május 10-én megkapja a soron következő, 5,2 milliárd eurós hitelrészletet. Ezt kedden közölte az Európai Bizottság. Olli Rehn pénzügyi EU-biztos azonban leszögezte, hogy a hamarosan folyósítandó öszszegen felül újabb átutalás csak azután lehetséges, ha az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) által alkotott trojka Athénban megvizsgálta a hitelnyújtás feltételeinek teljesítését. Az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei február 21-én állapodtak meg a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra való leszorítását irányozza elő az évtized végéig a jelenlegi 160 százalék körüli szintről.
| Először beszélt nyilvánosan az Európai Központi Bank (EKB) vezető tisztségviselője Görögország esetleges kiválásáról az euróövezetből. Jörg Asmussen, az EKB kormányzótanácsának tagja a Hendelsblatt tegnapi számában megjelent interjúban hangsúlyozta: Athén ne számítson arra, hogy a választások után az EKB hajlandóságot mutat a szanálási program feltételeinek újratárgyalására. „Görögországnak világosan kell látnia, hogy ha az euróövezet tagja akar maradni, akkor nincs alternatívája a jóváhagyott szanálási programnak” – tette világossá Asmussen. Az EKB részéről eddig soha senki nem vetette fel nyíltan Athén kiválásának lehetőségét. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok