2012. május 10., 08:462012. május 10., 08:46
Kijelentései azért befolyásolhatják az Európai Unió gazdaságának alakulását, mivel miután a választásokon nyertes Új Demokrácia már hétfőn visszaadta a mandátumát, jelenleg ez az alakulat jogosult kormányt alakítani. A baloldali politikus arról is beszélt, hogy nemzetközi bizottságnak kellene kivizsgálnia, hogy Görögország adósságai megalapozottak-e, továbbá azt is tervezi, hogy hatalomra jutása esetén állami kontroll alá vonná a bankokat.
A nemzetközi hitelezők a jelen kontextusban, úgy tűnik, várakozó álláspontra helyezkedtek. Törölték például május közepére tervezett athéni útjukat az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői, akik egy több tízmilliárd eurós újabb hitelrészlet kifizetéséről tárgyaltak volna a görög vezetéssel.
Az EB, az EKB és az IMF alkotta trojka kölcsöne nélkül a görög államnak már június végére elfogyhat a pénze – emlékeztetett a témában közölt tegnapi cikkében a Süddeutsche Zeitung. A német napilap információi szerint a trojka azért halasztotta el az athéni tárgyalást, mert úgy véli, előbb ki kell várni, hogy miként alakul a „demokratikus folyamat” Görögországban.
Megfigyelők szerint eközben egyre inkább valószínű, hogy ismét parlamenti választást kell tartani, mert nem tud kormányt alakítani a vasárnapi voksoláson győztes konzervatív Új Demokrácia párt és a második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) sem, ez utóbbi pedig kifejezetten érdekelt az új választások kiírásában, mert a megszorítások elutasításának és az euróövezeti tagság megőrzésének ígéretével második nekifutásra az első helyen végezhet, és így megkaphatja a begyűjtött szavazatok alapján járó képviselői helyeken felül automatikusan biztosított 50 helyet a 300 tagú parlamentben, amivel akár egyedül is kormányt alakíthat.
Sajtóinformációk szerint újabb választást június 17-én rendezhetnek, addig pedig a trojka mindenképpen befagyasztja a 130 milliárd eurós hitelprogramot. Ennek következő eleme egy 31 milliárd eurós részlet átutalása volna, aminek az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.
Az athéni pénzügyminisztériumból származó értesülések szerint azonban az államkassza már június végére kiürülhet, ha nem alakul időben új kormány, amellyel a trojka megkezdheti a tárgyalásokat a hitelprogram folytatásáról, és Görögország nem kapja meg a kölcsön újabb részletét.
Egyelőre annyi bizonyos, hogy Görögország május 10-én megkapja a soron következő, 5,2 milliárd eurós hitelrészletet. Ezt kedden közölte az Európai Bizottság. Olli Rehn pénzügyi EU-biztos azonban leszögezte, hogy a hamarosan folyósítandó öszszegen felül újabb átutalás csak azután lehetséges, ha az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) által alkotott trojka Athénban megvizsgálta a hitelnyújtás feltételeinek teljesítését. Az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei február 21-én állapodtak meg a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra való leszorítását irányozza elő az évtized végéig a jelenlegi 160 százalék körüli szintről.
| Először beszélt nyilvánosan az Európai Központi Bank (EKB) vezető tisztségviselője Görögország esetleges kiválásáról az euróövezetből. Jörg Asmussen, az EKB kormányzótanácsának tagja a Hendelsblatt tegnapi számában megjelent interjúban hangsúlyozta: Athén ne számítson arra, hogy a választások után az EKB hajlandóságot mutat a szanálási program feltételeinek újratárgyalására. „Görögországnak világosan kell látnia, hogy ha az euróövezet tagja akar maradni, akkor nincs alternatívája a jóváhagyott szanálási programnak” – tette világossá Asmussen. Az EKB részéről eddig soha senki nem vetette fel nyíltan Athén kiválásának lehetőségét. |
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.