2012. május 10., 08:462012. május 10., 08:46
Kijelentései azért befolyásolhatják az Európai Unió gazdaságának alakulását, mivel miután a választásokon nyertes Új Demokrácia már hétfőn visszaadta a mandátumát, jelenleg ez az alakulat jogosult kormányt alakítani. A baloldali politikus arról is beszélt, hogy nemzetközi bizottságnak kellene kivizsgálnia, hogy Görögország adósságai megalapozottak-e, továbbá azt is tervezi, hogy hatalomra jutása esetén állami kontroll alá vonná a bankokat.
A nemzetközi hitelezők a jelen kontextusban, úgy tűnik, várakozó álláspontra helyezkedtek. Törölték például május közepére tervezett athéni útjukat az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői, akik egy több tízmilliárd eurós újabb hitelrészlet kifizetéséről tárgyaltak volna a görög vezetéssel.
Az EB, az EKB és az IMF alkotta trojka kölcsöne nélkül a görög államnak már június végére elfogyhat a pénze – emlékeztetett a témában közölt tegnapi cikkében a Süddeutsche Zeitung. A német napilap információi szerint a trojka azért halasztotta el az athéni tárgyalást, mert úgy véli, előbb ki kell várni, hogy miként alakul a „demokratikus folyamat” Görögországban.
Megfigyelők szerint eközben egyre inkább valószínű, hogy ismét parlamenti választást kell tartani, mert nem tud kormányt alakítani a vasárnapi voksoláson győztes konzervatív Új Demokrácia párt és a második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) sem, ez utóbbi pedig kifejezetten érdekelt az új választások kiírásában, mert a megszorítások elutasításának és az euróövezeti tagság megőrzésének ígéretével második nekifutásra az első helyen végezhet, és így megkaphatja a begyűjtött szavazatok alapján járó képviselői helyeken felül automatikusan biztosított 50 helyet a 300 tagú parlamentben, amivel akár egyedül is kormányt alakíthat.
Sajtóinformációk szerint újabb választást június 17-én rendezhetnek, addig pedig a trojka mindenképpen befagyasztja a 130 milliárd eurós hitelprogramot. Ennek következő eleme egy 31 milliárd eurós részlet átutalása volna, aminek az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.
Az athéni pénzügyminisztériumból származó értesülések szerint azonban az államkassza már június végére kiürülhet, ha nem alakul időben új kormány, amellyel a trojka megkezdheti a tárgyalásokat a hitelprogram folytatásáról, és Görögország nem kapja meg a kölcsön újabb részletét.
Egyelőre annyi bizonyos, hogy Görögország május 10-én megkapja a soron következő, 5,2 milliárd eurós hitelrészletet. Ezt kedden közölte az Európai Bizottság. Olli Rehn pénzügyi EU-biztos azonban leszögezte, hogy a hamarosan folyósítandó öszszegen felül újabb átutalás csak azután lehetséges, ha az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) által alkotott trojka Athénban megvizsgálta a hitelnyújtás feltételeinek teljesítését. Az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei február 21-én állapodtak meg a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra való leszorítását irányozza elő az évtized végéig a jelenlegi 160 százalék körüli szintről.
| Először beszélt nyilvánosan az Európai Központi Bank (EKB) vezető tisztségviselője Görögország esetleges kiválásáról az euróövezetből. Jörg Asmussen, az EKB kormányzótanácsának tagja a Hendelsblatt tegnapi számában megjelent interjúban hangsúlyozta: Athén ne számítson arra, hogy a választások után az EKB hajlandóságot mutat a szanálási program feltételeinek újratárgyalására. „Görögországnak világosan kell látnia, hogy ha az euróövezet tagja akar maradni, akkor nincs alternatívája a jóváhagyott szanálási programnak” – tette világossá Asmussen. Az EKB részéről eddig soha senki nem vetette fel nyíltan Athén kiválásának lehetőségét. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok