2012. május 10., 08:462012. május 10., 08:46
Kijelentései azért befolyásolhatják az Európai Unió gazdaságának alakulását, mivel miután a választásokon nyertes Új Demokrácia már hétfőn visszaadta a mandátumát, jelenleg ez az alakulat jogosult kormányt alakítani. A baloldali politikus arról is beszélt, hogy nemzetközi bizottságnak kellene kivizsgálnia, hogy Görögország adósságai megalapozottak-e, továbbá azt is tervezi, hogy hatalomra jutása esetén állami kontroll alá vonná a bankokat.
A nemzetközi hitelezők a jelen kontextusban, úgy tűnik, várakozó álláspontra helyezkedtek. Törölték például május közepére tervezett athéni útjukat az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői, akik egy több tízmilliárd eurós újabb hitelrészlet kifizetéséről tárgyaltak volna a görög vezetéssel.
Az EB, az EKB és az IMF alkotta trojka kölcsöne nélkül a görög államnak már június végére elfogyhat a pénze – emlékeztetett a témában közölt tegnapi cikkében a Süddeutsche Zeitung. A német napilap információi szerint a trojka azért halasztotta el az athéni tárgyalást, mert úgy véli, előbb ki kell várni, hogy miként alakul a „demokratikus folyamat” Görögországban.
Megfigyelők szerint eközben egyre inkább valószínű, hogy ismét parlamenti választást kell tartani, mert nem tud kormányt alakítani a vasárnapi voksoláson győztes konzervatív Új Demokrácia párt és a második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza) sem, ez utóbbi pedig kifejezetten érdekelt az új választások kiírásában, mert a megszorítások elutasításának és az euróövezeti tagság megőrzésének ígéretével második nekifutásra az első helyen végezhet, és így megkaphatja a begyűjtött szavazatok alapján járó képviselői helyeken felül automatikusan biztosított 50 helyet a 300 tagú parlamentben, amivel akár egyedül is kormányt alakíthat.
Sajtóinformációk szerint újabb választást június 17-én rendezhetnek, addig pedig a trojka mindenképpen befagyasztja a 130 milliárd eurós hitelprogramot. Ennek következő eleme egy 31 milliárd eurós részlet átutalása volna, aminek az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.
Az athéni pénzügyminisztériumból származó értesülések szerint azonban az államkassza már június végére kiürülhet, ha nem alakul időben új kormány, amellyel a trojka megkezdheti a tárgyalásokat a hitelprogram folytatásáról, és Görögország nem kapja meg a kölcsön újabb részletét.
Egyelőre annyi bizonyos, hogy Görögország május 10-én megkapja a soron következő, 5,2 milliárd eurós hitelrészletet. Ezt kedden közölte az Európai Bizottság. Olli Rehn pénzügyi EU-biztos azonban leszögezte, hogy a hamarosan folyósítandó öszszegen felül újabb átutalás csak azután lehetséges, ha az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank (EKB) által alkotott trojka Athénban megvizsgálta a hitelnyújtás feltételeinek teljesítését. Az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei február 21-én állapodtak meg a Görögországnak nyújtandó újabb mentőcsomagról, amely 130 milliárd eurós pénzügyi támogatást és a GDP-arányos görög államadósság 121 százalékra való leszorítását irányozza elő az évtized végéig a jelenlegi 160 százalék körüli szintről.
| Először beszélt nyilvánosan az Európai Központi Bank (EKB) vezető tisztségviselője Görögország esetleges kiválásáról az euróövezetből. Jörg Asmussen, az EKB kormányzótanácsának tagja a Hendelsblatt tegnapi számában megjelent interjúban hangsúlyozta: Athén ne számítson arra, hogy a választások után az EKB hajlandóságot mutat a szanálási program feltételeinek újratárgyalására. „Görögországnak világosan kell látnia, hogy ha az euróövezet tagja akar maradni, akkor nincs alternatívája a jóváhagyott szanálási programnak” – tette világossá Asmussen. Az EKB részéről eddig soha senki nem vetette fel nyíltan Athén kiválásának lehetőségét. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok