Fotó: Haáz Vince
Négy forgatókönyvet javasolt a Világbank a bukaresti hatóságoknak a különleges nyugdíjak kérdésének rendezése érdekében, ezek között szerepel a juttatások eltörlése, befagyasztása és reformja is. Miközben a speciális illetmények ügyének megoldásától függ a román helyreállítási terv (PNRR) következő tételének kifizetése, Adrian Câciu pénzügyminiszter azt állítja, máris sikerült teljesíteni a vállalás egy részét, miután GDP-arányosan már három éve folyamatosan csökkennek a különnyugdíjakkal járó kiadások.
2023. február 27., 17:062023. február 27., 17:06
2023. február 27., 18:092023. február 27., 18:09
Közzétett egy kivonatot a bukaresti munkaügyi minisztérium a Világbank jelentéséből, amely a washingtoni székhelyű pénzintézet szakembereinek a különleges nyugdíjakként emlegetett szolgálati nyugdíjak jövőjére vonatkozó javaslatait tartalmazza. A forgatókönyvek azonban nem térnek ki a honatyák és a polgármesterek juttatásaira.
Az első forgatókönyv valamennyi szolgálati nyugdíj azonnali eltörlését szorgalmazza, vagy a speciális juttatások megszüntetését mindazok esetében, akik még nem szereztek annyi szolgálati időt, amely az adott időpontban feljogosítaná őket ezekre a juttatásokra. Ugyanezt a szabályt lehetne alkalmazni azokra is, akik az adott időpontban csak minimális speciális szolgálati nyugdíjjal rendelkeztek.
mivel létezik precedens arra vonatkozóan, amikor hasonló próbálkozást alkotmánybírósági ítéletekkel lehetetlenítettek el. Nem világos, hogy egy újabb hasonló próbálkozás sikerrel járhat-e. Ráadásul az említett kategóriákba tartozó munkavállalók nagy része már jogosult a nyugdíjra” – állapítja meg a jelentés.
A második forgatókönyv szerint valamennyi szolgálati nyugdíjat be kell fagyasztani. Ez a lehetőség a juttatások halmozásának jövőbeni leállítására vonatkozik, anélkül, hogy a már megszerzett jogokat érintené.
Azok esetében azonban, akik az adott időpontban nem teljesítik a nyugdíjba vonulási feltételeket, teljes egészében eltörlik a különleges nyugdíjra való jogosultságot” – javasolja a nemzetközi pénzintézet dokumentuma.
A harmadik forgatókönyv az újonnan csatlakozók számára új referenciahatárt feltételez. Egy bizonyos időpont után
„Ez a megközelítés diszkriminációt eredményezhet a hasonló helyzetben lévő munkavállalók között. Két azonos pozícióban lévő munkavállaló jelentősen eltérő nyugdíjra lehet jogosult, pusztán attól függően, hogy mikor alkalmazták őket” – irányítja rá a figyelmet a Világbank.
A különleges nyugdíjak rendszerének átfogó reformját vázolja fel a világbanki jelentésben szereplő negyedik forgatókönyv.
„A kormány által a 2023/4-es számú törvényben megfogalmazott verzió: figyelembe véve, hogy a speciális nyugdíjak teljes megszüntetése vagy befagyasztása politikai szempontból nem kívánatos és/vagy nem kivitelezhető, illetve hogy az újonnan csatlakozók számára egy másik nyugdíjrendszer kialakítása nem megvalósítható, akkor a legjobb megközelítés a szolgálati nyugdíjak reformja lenne.
– áll a munkaügyi minisztérium közleményében.
Törvénytervezet készül a különnyugdíjakról, egyeztetések zajlanak erről az Európai Bizottsággal – mondta hétfőn a munkaügyi miniszter.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet fő célja a hatékonyság (a költségvetési kiadások csökkentése) és a szolgálati nyugdíj rendszerével való visszaélés lehetőségének kiküszöbölése. Aláhúzzák: a törvénytervezet rendelkezései egyebek mellett összehangolják az érintett szakmákban a minimális szolgálati időt, egységesítik a kereseti referencia-időszakot valamennyi szolgálati nyugdíj esetében, és ami a legfontosabb, megszüntetik a rendszerrel való visszaélések legnyilvánvalóbb lehetőségeit (például a bírák esetében a szakmán kívüli szolgálati idő figyelembe vételét, valamint annak a lehetőségét, hogy a nettó fizetés 100 százalékát meghaladó nyugdíjat kaphassanak az érintettek.
Éppen ezért úgy vélik, hogy a 2023/4-es törvény teljesíti az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltakat.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány a helyreállítási alapokhoz való hozzáférés érdekében vállalta a különleges nyugdíjak reformját, ettől függ a következő, 3 milliárd eurós tétel folyósítása. A reform egyik fő pillére, hogy csökkenti az ezzel járó kiadások arányát a román össztermékben (GDP), illetve hogy bevezeti a hozzájárulás elvét. A vonatkozó törvényt a Nicolae Ciucă vezette kabinet még decemberben elfogadta, jelenleg a parlamentben várja, hogy elfogadják.
Jóváhagyta szerdai ülésén a bukaresti kormány a nem járulékalapú, úgynevezett különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet.
Eközben Adrian Câciu pénzügyminiszter máris azt mondja, hogy sikerült teljesíteni a vállalást, miután GDP-arányosan már három éve folyamatosan csökkennek a különnyugdíjakkal járó kiadások. A tárcavezető a Prima News vasárnap esti műsorában úgy nyilatkozott, a speciális nyugdíjakra a hazai össztermék 0,78 százaléka megy el, ami amúgy közel 11 milliárd lejt jelent.
Ehhez képest 2020-ban a GDP 0,96, 2021-ben 0,93, 2022-ben 0,84 százalékát fordították erre a célra.
Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint a speciális nyugdíjakra a román GDP 0,78 százaléka, 2,2 milliárd euró megy el évente
Fotó: Gov.ro
és maradnak még olyan rendezni való dolgok, mint a szolgálati idő vagy a hozzájárulás-alapú juttatás, amelyeket belefoglaltak a Világbankkal egyeztetés alatt álló tervezetbe. „Megkaptam én is a Világbank jelentését, részletesen el akarom olvasni” – nyilatkozta a szociáldemokrata (PSD) miniszter. Jelezte egyúttal: Marius Budăi munkaügyi miniszter a héten fog egyeztetni a téma kapcsán az Európai Bizottság illetékeseivel. Arra a kérdésre, hogy a parlament mikor fogja elfogadni a törvénytervezetet, Câciu így felelt: „azt hiszem, márciusban”.
Közel tízezren jogosultak Romániában különleges nyugdíjra a decemberi adatok szerint.
A bukaresti kormány által decemberben elfogadott, a nem járulékalapú nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezet egyebek mellett leszögezi, hogy a juttatás összege nem haladhatja meg a nyugdíjas aktív munkavállalóként kapott fizetését. A reformterv a bírák és ügyészek, az alkotmánybírák, a számvevőszék személyzete, a diplomaták, a polgári légiközlekedési személyzet, a parlamenti köztisztviselők különnyugdíját, valamint a katonai nyugdíjakat hivatott szabályozni. A hazai igazságszolgáltatásban tavaly nyugállományba vonulási hullámot váltottak ki azok a kiszivárgott kormányzati szándékok, miszerint megvonhatják, de legalábbis csökkenthetik a speciális nyugdíjukat, valamint megemelhetik a nyugdíjkorhatárukat. Bírák és ügyészek tömegei nyújtották be nyugdíjazási kérvényüket annak érdekében, hogy rájuk még a mostani szabályok vonatkozzanak.
Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök korábban többször leszögezte a témában folytatott vita során, hogy kormánya a továbbiakban is fenntartja a brüsszeli illetékesekkel folytatott tárgyalások során álláspontját, miszerint a katonai nyugdíj szolgálati nyugdíjnak minősül, nem tartozik a különnyugdíjak kategóriájába. A korábban védelmi miniszteri mandátumot betöltő, 2015 és 2019 között a román hadsereg vezérkari főnökeként tevékenykedő Ciucă egyébként személyesen érintett az ügyben, a nyugalmazott hadseregtábornok ugyanis 18 ezer lejes szolgálati nyugdíjt kap havonta. Felesége a hadsereg egykori alkalmazottjaként 4900 lejes speciális illetményben részesül. Az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) korábban még arra tett ígéretet, hogy megszüntetik a speciális törvények, és a nem hozzájárulás alapján kiszámolt különleges nyugdíjakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!