2009. június 23., 10:512009. június 23., 10:51
A Világbank is rontja átfogó világgazdasági előrejelzését: a visszaesés meg fogja közelíteni a 3 százalékot, legalább 2,9 százalékos mínusz várható az áprilisban várt, 1,7 százalékos romlás helyett, és a világgazdaság növekedésére az átlag szintjén csak jövő év folyamán lehet számítani.
Korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékesei is szóltak az idei előrejelzések lefelé módosításának szükségességéről. Az IMF áprilisban 1,3 százalékos visszaesést valószínűsített a világgazdaságnak erre az évre. Ám jövőre már javulhat a helyzet: az IMF első vezérigazgató-helyettese, John Lipsky azt mondta, hogy az IMF a következő – várhatóan július 7-én megjelenő – globális előrejelzésében valószínűleg felfelé módosítja a világgazdaság jövő évi növekedésére szóló előrejelzését az áprilisban jósolt, 1,9 százalékos pluszról.
Az új világ-előrejelzés a Világbank tegnap megjelent térségi előrejelzéseiben olvasható. Eszerint a fejlődő-felzárkózó térségek átlagosan 1,2 százalékos GDP-növekedésre számíthatnak idén, miután tavalyelőtt átlagosan 8,1 százalékkal, tavaly 5,9 százalékkal gyarapodtak. Kína és India nélkül számolva azonban átlagosan 1,6 százalékos visszaesés várható a fejlődő-felzárkózó országokban a Világbank szerint.
A dél-ázsiai országokban idén is növekedés várható az átlag szintjén, 4,6 százalékos, jövőre pedig az ütem 7 százalékra gyorsulhat. A kelet-ázsiai – csendes-óceáni térségben idén 5 százalékos, jövőre 6,6 százalékos növekedés várható. Az afrikai országokban átlagosan 1 százalékra lassul idén a gazdasági növekedés a korábbi három éve 5,7 százalékos átlagáról, és jövőre 3,7 százalékos növekedés képzelhető el.
Latin-Amerikában idén 2,3 százalékos visszaesésre, jövőre 2 százalékos növekedésre lehet számítani a Világbank szerint. A fejlődő-felzárkózó országokban idén várhatóan 363 milliárd dollár lesz a nettó magántőke-beáramlás, a tavalyi 707 milliárd dollár és a 2007-es, 1,2 billió dolláros rekord után, olvasható a Világbank legújabb előrejelzésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
Látogatottsági adatok