
Fotó: A szerző felvétele
2009. március 09., 09:432009. március 09., 09:43
A Közgazdasági beszélgetések a Partiumon című sorozat első beszélgetésén Szakáli István Lóránt egyetemi adjunktus kérdezte a meghívottat. Az utóbbi években a kelet-európai volt szocialista országok között legdinamikusabban fejlődő magyar gazdaság vészesen elindult a lejtőn. Ennek apropóján írta meg Matolcsy Éllovasból sereghajtó című tanulmánykönyvét, melyben a hanyatlás okait és lehetséges megoldásait kutatja. A Jövőkép című kötetben ugyanerről már pozitívabb hangnemben értekezik – a könyvet ebben a hónapban mutatják be Budapesten.
Bevezetőjében Matolcsy a három nagy gazdasági modell közötti különbségeket és átjárhatóságot mutatta be. A nyugati világban elterjedt angolszász modell a szabad gazdaságra épít, itt a pénzügyi tevékenységbe az államnak kevés a beleszólása. Az ázsiai modell ezzel szemben előtérbe helyezi a családok, közösségek és a hatalom szerepét, erősen ellenőrzött, mégis működő közgazdaságot létrehozva. A harmadik az 1945 utáni európai gazdasági rendszerek sajátja, egy szociális piacgazdasági modell, amely alapvetően szabad, de jelen van benne az állami szabályozás.
A Jövőkép szerint a titok az angolszász és ázsiai rendszerek működőképes egyesítésében rejlik, amelyben a népességnek és a családnak is sokkal fontosabbá kell válnia, mint mostanáig volt. A meghívott elmondása szerint a magyarországi válság már 2004-ben elkezdődött, és a globális krach beálltával csak mélyült. Ennek főleg az az oka, hogy ebben a térségben az embereknek nincsenek jelentős megtakarításaik, pontosabban gyakorlatilag semmilyen félretett pénzük, ellentétben például Németországgal, ahol az erős középosztály anyagi erőforrásai egyelőre segítenek átvészelni az ingadozó piaci helyzetet.
Az EU-s csatlakozáskor lendületes fejlődésnek indult Romániával és Bulgáriával „megállt a lift” a krízis fellépésekor, míg Szlovákia és Szlovénia még épp időben csatlakozott az euróövezethez, így ott a devizahiteleket felvevőket már nem érinti a nemzeti pénznemek romlása, foglalta össze Matolcsy, aki szerint a válságból egyedül pozitív hozzáállással lehet kilábalni.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.