Fotó: A szerző felvétele
2009. március 09., 09:432009. március 09., 09:43
A Közgazdasági beszélgetések a Partiumon című sorozat első beszélgetésén Szakáli István Lóránt egyetemi adjunktus kérdezte a meghívottat. Az utóbbi években a kelet-európai volt szocialista országok között legdinamikusabban fejlődő magyar gazdaság vészesen elindult a lejtőn. Ennek apropóján írta meg Matolcsy Éllovasból sereghajtó című tanulmánykönyvét, melyben a hanyatlás okait és lehetséges megoldásait kutatja. A Jövőkép című kötetben ugyanerről már pozitívabb hangnemben értekezik – a könyvet ebben a hónapban mutatják be Budapesten.
Bevezetőjében Matolcsy a három nagy gazdasági modell közötti különbségeket és átjárhatóságot mutatta be. A nyugati világban elterjedt angolszász modell a szabad gazdaságra épít, itt a pénzügyi tevékenységbe az államnak kevés a beleszólása. Az ázsiai modell ezzel szemben előtérbe helyezi a családok, közösségek és a hatalom szerepét, erősen ellenőrzött, mégis működő közgazdaságot létrehozva. A harmadik az 1945 utáni európai gazdasági rendszerek sajátja, egy szociális piacgazdasági modell, amely alapvetően szabad, de jelen van benne az állami szabályozás.
A Jövőkép szerint a titok az angolszász és ázsiai rendszerek működőképes egyesítésében rejlik, amelyben a népességnek és a családnak is sokkal fontosabbá kell válnia, mint mostanáig volt. A meghívott elmondása szerint a magyarországi válság már 2004-ben elkezdődött, és a globális krach beálltával csak mélyült. Ennek főleg az az oka, hogy ebben a térségben az embereknek nincsenek jelentős megtakarításaik, pontosabban gyakorlatilag semmilyen félretett pénzük, ellentétben például Németországgal, ahol az erős középosztály anyagi erőforrásai egyelőre segítenek átvészelni az ingadozó piaci helyzetet.
Az EU-s csatlakozáskor lendületes fejlődésnek indult Romániával és Bulgáriával „megállt a lift” a krízis fellépésekor, míg Szlovákia és Szlovénia még épp időben csatlakozott az euróövezethez, így ott a devizahiteleket felvevőket már nem érinti a nemzeti pénznemek romlása, foglalta össze Matolcsy, aki szerint a válságból egyedül pozitív hozzáállással lehet kilábalni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Látogatottsági adatok