Fotó: A szerző felvétele
2009. március 09., 09:432009. március 09., 09:43
A Közgazdasági beszélgetések a Partiumon című sorozat első beszélgetésén Szakáli István Lóránt egyetemi adjunktus kérdezte a meghívottat. Az utóbbi években a kelet-európai volt szocialista országok között legdinamikusabban fejlődő magyar gazdaság vészesen elindult a lejtőn. Ennek apropóján írta meg Matolcsy Éllovasból sereghajtó című tanulmánykönyvét, melyben a hanyatlás okait és lehetséges megoldásait kutatja. A Jövőkép című kötetben ugyanerről már pozitívabb hangnemben értekezik – a könyvet ebben a hónapban mutatják be Budapesten.
Bevezetőjében Matolcsy a három nagy gazdasági modell közötti különbségeket és átjárhatóságot mutatta be. A nyugati világban elterjedt angolszász modell a szabad gazdaságra épít, itt a pénzügyi tevékenységbe az államnak kevés a beleszólása. Az ázsiai modell ezzel szemben előtérbe helyezi a családok, közösségek és a hatalom szerepét, erősen ellenőrzött, mégis működő közgazdaságot létrehozva. A harmadik az 1945 utáni európai gazdasági rendszerek sajátja, egy szociális piacgazdasági modell, amely alapvetően szabad, de jelen van benne az állami szabályozás.
A Jövőkép szerint a titok az angolszász és ázsiai rendszerek működőképes egyesítésében rejlik, amelyben a népességnek és a családnak is sokkal fontosabbá kell válnia, mint mostanáig volt. A meghívott elmondása szerint a magyarországi válság már 2004-ben elkezdődött, és a globális krach beálltával csak mélyült. Ennek főleg az az oka, hogy ebben a térségben az embereknek nincsenek jelentős megtakarításaik, pontosabban gyakorlatilag semmilyen félretett pénzük, ellentétben például Németországgal, ahol az erős középosztály anyagi erőforrásai egyelőre segítenek átvészelni az ingadozó piaci helyzetet.
Az EU-s csatlakozáskor lendületes fejlődésnek indult Romániával és Bulgáriával „megállt a lift” a krízis fellépésekor, míg Szlovákia és Szlovénia még épp időben csatlakozott az euróövezethez, így ott a devizahiteleket felvevőket már nem érinti a nemzeti pénznemek romlása, foglalta össze Matolcsy, aki szerint a válságból egyedül pozitív hozzáállással lehet kilábalni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok