
Fotó: A szerző felvétele
2009. március 09., 09:432009. március 09., 09:43
A Közgazdasági beszélgetések a Partiumon című sorozat első beszélgetésén Szakáli István Lóránt egyetemi adjunktus kérdezte a meghívottat. Az utóbbi években a kelet-európai volt szocialista országok között legdinamikusabban fejlődő magyar gazdaság vészesen elindult a lejtőn. Ennek apropóján írta meg Matolcsy Éllovasból sereghajtó című tanulmánykönyvét, melyben a hanyatlás okait és lehetséges megoldásait kutatja. A Jövőkép című kötetben ugyanerről már pozitívabb hangnemben értekezik – a könyvet ebben a hónapban mutatják be Budapesten.
Bevezetőjében Matolcsy a három nagy gazdasági modell közötti különbségeket és átjárhatóságot mutatta be. A nyugati világban elterjedt angolszász modell a szabad gazdaságra épít, itt a pénzügyi tevékenységbe az államnak kevés a beleszólása. Az ázsiai modell ezzel szemben előtérbe helyezi a családok, közösségek és a hatalom szerepét, erősen ellenőrzött, mégis működő közgazdaságot létrehozva. A harmadik az 1945 utáni európai gazdasági rendszerek sajátja, egy szociális piacgazdasági modell, amely alapvetően szabad, de jelen van benne az állami szabályozás.
A Jövőkép szerint a titok az angolszász és ázsiai rendszerek működőképes egyesítésében rejlik, amelyben a népességnek és a családnak is sokkal fontosabbá kell válnia, mint mostanáig volt. A meghívott elmondása szerint a magyarországi válság már 2004-ben elkezdődött, és a globális krach beálltával csak mélyült. Ennek főleg az az oka, hogy ebben a térségben az embereknek nincsenek jelentős megtakarításaik, pontosabban gyakorlatilag semmilyen félretett pénzük, ellentétben például Németországgal, ahol az erős középosztály anyagi erőforrásai egyelőre segítenek átvészelni az ingadozó piaci helyzetet.
Az EU-s csatlakozáskor lendületes fejlődésnek indult Romániával és Bulgáriával „megállt a lift” a krízis fellépésekor, míg Szlovákia és Szlovénia még épp időben csatlakozott az euróövezethez, így ott a devizahiteleket felvevőket már nem érinti a nemzeti pénznemek romlása, foglalta össze Matolcsy, aki szerint a válságból egyedül pozitív hozzáállással lehet kilábalni.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.