
2009. október 30., 11:312009. október 30., 11:31
Annyira jól áll anyagilag Nagyszeben, hogy újabb nemzetközi hitelekhez folyamodhat az infrastrukturális beruházások finanszírozására. Minderről csütörtöki sajtótájékoztatóján nyilatkozott Klaus Johannis polgármester.
Mint közölte, a polgármesteri hivatal 2010-ben 11,5 millió eurós hitelt vesz fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), majd 2011-ben szintén 11,5 millió eurós kölcsönért folyamodnak a nemzetközi hitelintézethez. Mindkét kölcsönt tíz év alatt kell megtéríteni, a türelmi idő mindkettő esetében három év.
„Tárgyaltam az EBRD-vel a következő évekre vonatkozó projektjeinkről. Azért kell éppen ekkora öszszeget igényelnünk, hogy folytatni tudjuk az elmúlt években elkezdett infrastrukturális beruházásokat” – hangsúlyozta a nagyszebeni elöljáró. Hozzátette: igen előnyös körülmények között jutnak hozzá az EBRD-hitelhez, miközben Szeben sem adósodik el túlzott mértékben.
Johannis fontosnak tartotta kiemelni, hogy a város anyagi helyzete nagyon jó és stabil. „A 2010-ben érkező hitelrészlettel az eladósodottságunk 25 százalékos lesz. Ugyanakkor 2010 elején újabb jelzálogok oldódnak fel, miáltal már csak 18,5 százalékos lesz az eladósodottsági szintünk a megengedett 30 százalékból, s igényelhetjük az újabb hitelt” – részletezte a polgármester.
Hozzáfűzte: a 30 százalékos szintet a 2011-es hitellel fogják elérni.
A két hitelre egyébként már a város közgyűlése is rábólintott. A polgármester által kezdeményezett határozattervezetből kiderül, az első 11,5 millió euróból a város tömegközlekedését szeretnék korszerűsíteni, illetve infrastrukturális beruházásokat terveznek. Ez a pénz a város közel negyven utcájának a korszerűsítésére és egy új híd építésére elegendő.
Nem ez egyébként az első alkalom, amikor Nagyszeben hitelhez folyamodik, jelen pillanatban is öt kölcsönt törlesztenek. Első ízben 2005-ben vettek fel hitelt nemzetközi pénzintézettől, ebből az összegből utcákat, tereket korszerűsítettek, illetve ebből oldották meg a város korszerű közvilágítását is. A legnagyobb összeget akkor kérvényezték, amikor 2006-ban elkezdődtek az előkészületek a 2007-es évre, amikor is Nagyszeben Európa kulturális fővárosa volt.
Akkor ugyanis nagyszabású korszerűsítési munkálatok és restaurálások kezdődtek el, főként a történelmi városközpontban, illetve Szeben 36 utcájában korszerűsítették a csatornázást is. Szintén EBRD-hitelből újították meg a helyi tömegközlekedési vállalat flottáját is, a 2007-ben városba özönlött turisták már harminc új autóbusszal érhettek el a város nevezetességeihez.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.