
2009. október 30., 11:312009. október 30., 11:31
Annyira jól áll anyagilag Nagyszeben, hogy újabb nemzetközi hitelekhez folyamodhat az infrastrukturális beruházások finanszírozására. Minderről csütörtöki sajtótájékoztatóján nyilatkozott Klaus Johannis polgármester.
Mint közölte, a polgármesteri hivatal 2010-ben 11,5 millió eurós hitelt vesz fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), majd 2011-ben szintén 11,5 millió eurós kölcsönért folyamodnak a nemzetközi hitelintézethez. Mindkét kölcsönt tíz év alatt kell megtéríteni, a türelmi idő mindkettő esetében három év.
„Tárgyaltam az EBRD-vel a következő évekre vonatkozó projektjeinkről. Azért kell éppen ekkora öszszeget igényelnünk, hogy folytatni tudjuk az elmúlt években elkezdett infrastrukturális beruházásokat” – hangsúlyozta a nagyszebeni elöljáró. Hozzátette: igen előnyös körülmények között jutnak hozzá az EBRD-hitelhez, miközben Szeben sem adósodik el túlzott mértékben.
Johannis fontosnak tartotta kiemelni, hogy a város anyagi helyzete nagyon jó és stabil. „A 2010-ben érkező hitelrészlettel az eladósodottságunk 25 százalékos lesz. Ugyanakkor 2010 elején újabb jelzálogok oldódnak fel, miáltal már csak 18,5 százalékos lesz az eladósodottsági szintünk a megengedett 30 százalékból, s igényelhetjük az újabb hitelt” – részletezte a polgármester.
Hozzáfűzte: a 30 százalékos szintet a 2011-es hitellel fogják elérni.
A két hitelre egyébként már a város közgyűlése is rábólintott. A polgármester által kezdeményezett határozattervezetből kiderül, az első 11,5 millió euróból a város tömegközlekedését szeretnék korszerűsíteni, illetve infrastrukturális beruházásokat terveznek. Ez a pénz a város közel negyven utcájának a korszerűsítésére és egy új híd építésére elegendő.
Nem ez egyébként az első alkalom, amikor Nagyszeben hitelhez folyamodik, jelen pillanatban is öt kölcsönt törlesztenek. Első ízben 2005-ben vettek fel hitelt nemzetközi pénzintézettől, ebből az összegből utcákat, tereket korszerűsítettek, illetve ebből oldották meg a város korszerű közvilágítását is. A legnagyobb összeget akkor kérvényezték, amikor 2006-ban elkezdődtek az előkészületek a 2007-es évre, amikor is Nagyszeben Európa kulturális fővárosa volt.
Akkor ugyanis nagyszabású korszerűsítési munkálatok és restaurálások kezdődtek el, főként a történelmi városközpontban, illetve Szeben 36 utcájában korszerűsítették a csatornázást is. Szintén EBRD-hitelből újították meg a helyi tömegközlekedési vállalat flottáját is, a 2007-ben városba özönlött turisták már harminc új autóbusszal érhettek el a város nevezetességeihez.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.