Fotó: Veres Nándor
A hézagos tájékoztatás és népszerűsítő kampányok, valamint a hosszú távú országos stratégia hiánya miatt továbbra is kevesen kötik meg a kötelező lakásbiztosítást, a tulajdonosok többségének pedig csak akkor jut mindez eszébe, amikor már bekövetkezett a baj – hívták fel a figyelmet pénzügyi szakemberek.
2014. november 25., 14:082014. november 25., 14:08
Adrian Marin, a Generali biztosítótársaság vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági lapnak elmondta: tapasztalataik szerint kizárólag a természeti szerencsétlenségek – mint az árvizek és a néhány napja az ország keleti részén bekövetkezett viszonylag komoly földrengés – vezetnek időszakosan eladásaik növekedéséhez.
„A hatóságoknak meg kell érteniük, hogy további intézkedések, például bírságok kiszabása nélkül a tulajdonosok többsége nem fogja megkötni kötelező lakásbiztosítását” – magyarázta Adrian Marin.
A kötvények népszerűtlenségének egy másik okára mutatott rá Victor Şraer, az Otto Broker biztosítótársaság menedzsere, aki szerint a polgárok nagy része úgy gondolja, vele, illetve ingatlanával úgysem történhet szerencsétlenség.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: az elmúlt években sem a kötelező kötvények kibocsátásával megbízott Országos Katasztrófaellenes Biztosítási Csoport (PAID), sem a kisebb társaságok, sem más illetékes hatóság nem folytatott hatékony kampányt „a felelősségteljes életforma népszerűsítése” érdekében.
Şraer azt is elmondta: az ügyfeleknek nem kell attól tartaniuk, hogy a kárral maradnak, hiszen a „stabil” társaságok bármekkora természeti katasztrófa esetén képesek lesznek kifizetni a kártérítéseket.
A hatékony kampányok elindítását tartja megoldásnak Bogdan Andriescu, az ország biztosítótársaságait és közvetítő irodáit tömörítő UNSICAR egyesület elnöke is. Mint hangsúlyozta: tudatosítani kell a lakosságban a kockázatok és veszélyek mértékét és lehetőségét.
„A hatóságoknak ugyanakkor a szankciók helyett ösztönző intézkedéseket kellene megvalósítaniuk, például csökkenthetnék a biztosított ingatlanok után felszámolt adót” – vélekedett Andriescu. Hozzátette: a tulajdonosok többségét nem tájékoztatják megfelelően, például kevesen tudják, hogy a kötelező biztosítás egy évre átlagosan alig 300 lej.
Valentin Tuca, az AON biztosítótársaság vezérigazgatója azt javasolja, hogy a biztosításokat lakóközösségi szinten kellene megkötni, hiszen egy szerencsétlenség esetén több lakrész, illetve közös ingatlanfelületek is károsodnak. „Közösen kell kialakítanunk a biztosítási kultúrát ebben az országban” – fogalmazott a szakértő.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) adatai szerint tavaly a lakásbiztosítások országos szinten az összes kötvénynek mintegy 16 százalékát tették ki. A piacon az Omniasig, az Astra és az Allianz-Ţiriac társaságoknak van a legnagyobb részesedésük. Idén október végéig ugyanakkor a PAID 1,54 millió lakásbiztosítási kötvényt bocsátott ki.
A kötvények szerint a biztosítók az árvizek, földrengések és földcsuszamlások okozta károkat térítik meg, biztosítástól függően 10 ezer, illetve 20 ezer euró értékben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!