
Fotó: Veres Nándor
A hézagos tájékoztatás és népszerűsítő kampányok, valamint a hosszú távú országos stratégia hiánya miatt továbbra is kevesen kötik meg a kötelező lakásbiztosítást, a tulajdonosok többségének pedig csak akkor jut mindez eszébe, amikor már bekövetkezett a baj – hívták fel a figyelmet pénzügyi szakemberek.
2014. november 25., 14:082014. november 25., 14:08
Adrian Marin, a Generali biztosítótársaság vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági lapnak elmondta: tapasztalataik szerint kizárólag a természeti szerencsétlenségek – mint az árvizek és a néhány napja az ország keleti részén bekövetkezett viszonylag komoly földrengés – vezetnek időszakosan eladásaik növekedéséhez.
„A hatóságoknak meg kell érteniük, hogy további intézkedések, például bírságok kiszabása nélkül a tulajdonosok többsége nem fogja megkötni kötelező lakásbiztosítását” – magyarázta Adrian Marin.
A kötvények népszerűtlenségének egy másik okára mutatott rá Victor Şraer, az Otto Broker biztosítótársaság menedzsere, aki szerint a polgárok nagy része úgy gondolja, vele, illetve ingatlanával úgysem történhet szerencsétlenség.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: az elmúlt években sem a kötelező kötvények kibocsátásával megbízott Országos Katasztrófaellenes Biztosítási Csoport (PAID), sem a kisebb társaságok, sem más illetékes hatóság nem folytatott hatékony kampányt „a felelősségteljes életforma népszerűsítése” érdekében.
Şraer azt is elmondta: az ügyfeleknek nem kell attól tartaniuk, hogy a kárral maradnak, hiszen a „stabil” társaságok bármekkora természeti katasztrófa esetén képesek lesznek kifizetni a kártérítéseket.
A hatékony kampányok elindítását tartja megoldásnak Bogdan Andriescu, az ország biztosítótársaságait és közvetítő irodáit tömörítő UNSICAR egyesület elnöke is. Mint hangsúlyozta: tudatosítani kell a lakosságban a kockázatok és veszélyek mértékét és lehetőségét.
„A hatóságoknak ugyanakkor a szankciók helyett ösztönző intézkedéseket kellene megvalósítaniuk, például csökkenthetnék a biztosított ingatlanok után felszámolt adót” – vélekedett Andriescu. Hozzátette: a tulajdonosok többségét nem tájékoztatják megfelelően, például kevesen tudják, hogy a kötelező biztosítás egy évre átlagosan alig 300 lej.
Valentin Tuca, az AON biztosítótársaság vezérigazgatója azt javasolja, hogy a biztosításokat lakóközösségi szinten kellene megkötni, hiszen egy szerencsétlenség esetén több lakrész, illetve közös ingatlanfelületek is károsodnak. „Közösen kell kialakítanunk a biztosítási kultúrát ebben az országban” – fogalmazott a szakértő.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) adatai szerint tavaly a lakásbiztosítások országos szinten az összes kötvénynek mintegy 16 százalékát tették ki. A piacon az Omniasig, az Astra és az Allianz-Ţiriac társaságoknak van a legnagyobb részesedésük. Idén október végéig ugyanakkor a PAID 1,54 millió lakásbiztosítási kötvényt bocsátott ki.
A kötvények szerint a biztosítók az árvizek, földrengések és földcsuszamlások okozta károkat térítik meg, biztosítástól függően 10 ezer, illetve 20 ezer euró értékben.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!