
Fotó: Veres Nándor
A hézagos tájékoztatás és népszerűsítő kampányok, valamint a hosszú távú országos stratégia hiánya miatt továbbra is kevesen kötik meg a kötelező lakásbiztosítást, a tulajdonosok többségének pedig csak akkor jut mindez eszébe, amikor már bekövetkezett a baj – hívták fel a figyelmet pénzügyi szakemberek.
2014. november 25., 14:082014. november 25., 14:08
Adrian Marin, a Generali biztosítótársaság vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági lapnak elmondta: tapasztalataik szerint kizárólag a természeti szerencsétlenségek – mint az árvizek és a néhány napja az ország keleti részén bekövetkezett viszonylag komoly földrengés – vezetnek időszakosan eladásaik növekedéséhez.
„A hatóságoknak meg kell érteniük, hogy további intézkedések, például bírságok kiszabása nélkül a tulajdonosok többsége nem fogja megkötni kötelező lakásbiztosítását” – magyarázta Adrian Marin.
A kötvények népszerűtlenségének egy másik okára mutatott rá Victor Şraer, az Otto Broker biztosítótársaság menedzsere, aki szerint a polgárok nagy része úgy gondolja, vele, illetve ingatlanával úgysem történhet szerencsétlenség.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: az elmúlt években sem a kötelező kötvények kibocsátásával megbízott Országos Katasztrófaellenes Biztosítási Csoport (PAID), sem a kisebb társaságok, sem más illetékes hatóság nem folytatott hatékony kampányt „a felelősségteljes életforma népszerűsítése” érdekében.
Şraer azt is elmondta: az ügyfeleknek nem kell attól tartaniuk, hogy a kárral maradnak, hiszen a „stabil” társaságok bármekkora természeti katasztrófa esetén képesek lesznek kifizetni a kártérítéseket.
A hatékony kampányok elindítását tartja megoldásnak Bogdan Andriescu, az ország biztosítótársaságait és közvetítő irodáit tömörítő UNSICAR egyesület elnöke is. Mint hangsúlyozta: tudatosítani kell a lakosságban a kockázatok és veszélyek mértékét és lehetőségét.
„A hatóságoknak ugyanakkor a szankciók helyett ösztönző intézkedéseket kellene megvalósítaniuk, például csökkenthetnék a biztosított ingatlanok után felszámolt adót” – vélekedett Andriescu. Hozzátette: a tulajdonosok többségét nem tájékoztatják megfelelően, például kevesen tudják, hogy a kötelező biztosítás egy évre átlagosan alig 300 lej.
Valentin Tuca, az AON biztosítótársaság vezérigazgatója azt javasolja, hogy a biztosításokat lakóközösségi szinten kellene megkötni, hiszen egy szerencsétlenség esetén több lakrész, illetve közös ingatlanfelületek is károsodnak. „Közösen kell kialakítanunk a biztosítási kultúrát ebben az országban” – fogalmazott a szakértő.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) adatai szerint tavaly a lakásbiztosítások országos szinten az összes kötvénynek mintegy 16 százalékát tették ki. A piacon az Omniasig, az Astra és az Allianz-Ţiriac társaságoknak van a legnagyobb részesedésük. Idén október végéig ugyanakkor a PAID 1,54 millió lakásbiztosítási kötvényt bocsátott ki.
A kötvények szerint a biztosítók az árvizek, földrengések és földcsuszamlások okozta károkat térítik meg, biztosítástól függően 10 ezer, illetve 20 ezer euró értékben.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!