Fel kell térképezni az igényeket. A munkaügyi tárca illetékesei szerint hatékony lenne a civil szféra bevonása a szociális projektekbe
Fotó: Haáz Vince
Arra bátorítja a kormány az önkormányzatokat, hogy alkalmazzanak szociális munkásokat, térképezzék fel a szociális szükségleteket, jelen pillanatban ugyanis nincs olyan település Romániában, ahol a törvény által előírt számú szociális munkás dolgozna. A munkaügyi minisztérium képviselői szerint ugyanakkor a szociális háló javítása érdekében együttműködésre van szükség a civil szférával.
Egyetlen romániai település önkormányzatánál sem dolgozik annyi szociális munkás, amennyit a törvény előír – irányította rá nemrég a figyelmet Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Az általa említett jogszabály ugyanis arról rendelkezik, hogy minden háromszáz, szociálisan ellátott személyre jutnia kell egy szociális munkásnak, ám az elmúlt időszakban végzett kutatás feltárta, hogy egyetlenegy olyan település sincs jelen pillanatban Romániában, ahol betartanák ezt az előírást. Gondot okoz továbbá az is Raluca Turcan elmondása szerint, hogy
A munkaügyi miniszter hangsúlyozta, a képzésre is nagyobb hangsúlyt kell a jövőben fordítani.
Ami pedig az idézett kutatást illeti, Raluca Turcan arról is beszámolt, hogy a szociális ellátásban részesülők körében a leginkább sérülékeny csoportot a fogyatékkal élő idős személyek, illetve a sokgyermekes családok jelentik. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állami, illetve a helyi hatóságok és a civil szervezetek együttműködése lehet a hatékony szociális ellátás kulcsa.
„Egyértelműen kiderült, hogy az állami hatóságok, valamint az önkormányzatok nem tudják ellátni a szociális szükségleteket, sőt még arra sincs sok esetben kapacitás, hogy az igényeket felmérjék” – szögezte le megkeresésünkre Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium szociális ügyekkel megbízott államtitkára. Megerősítve Raluca Turcan miniszter nyilatkozatát, rámutatott,
Ez a szám nemcsak azokra vonatkozik, akik számára fizetéseket eszközölnek, hanem mindenkire, aki szociális ellátásra szorul, például idősek, gyerekek, betegek, fogyatékkal élők is ide tartoznak.
– mutatott rá az államtitkár, aláhúzva, a civil szféra képviselői a helyzet feltérképezésében is tudnak segíteni, ők általában látják a problémákat, elkezdik megoldani is, de fontos lenne, hogy hivatalosan jelezzék ezeket az állami hatóságok vagy az önkormányzatok felé. A szociális törvény előírja a szükségletfelmérést, ám ennek reálisnak kell lennie, hogy abból indulhasson a megoldás. Makkai Péter rámutatott, nincs elég szociális munkás, aki ezeket a feladatokat elvégezze, mert ugyan az elmúlt évtizedekben mintegy negyvenezer szakember végzett ezen a területen, de közülük csak kétezren dolgoznak a szakmában, a többség más területen vagy éppen külföldön talált megélhetést.
Nem elég a passzív szociális támogatás
Makkai kitért ugyanakkor arra is, hogy a minisztérium bátorítja az önkormányzatokat, hogy alkalmazzanak szociális munkásokat. Az államtitkár felidézte, jelenleg működik egy európai uniós projekt, ennek keretében a munkaügyi minisztérium 117 önkormányzatnál finanszírozza egy szociális csapat felállítását, szociális munkás, egészségügyi asszisztens és oktatási mediátor fizetését biztosítják. Eredetileg 139 ilyen csapat finanszírozására volt keret, de nem élt mindenki a lehetőséggel, visszaléptek. Próbálják ezt egy következő projekttel tovább bővíteni, mert egy ilyen csapat lehet a garancia arra, hogy az önkormányzat ne csak passzív szociális támogatást nyújtson a rászorulóknak.
– sorolta a szakpolitikus.
Elmondása szerint egy ilyen beavatkozási terv például azt tartalmazhatja, hogy egy községben húsz idős ember szorul otthoni gondozásra, harminc gyereknek kell biztosítani a délutáni oktatást, a fogyatékkal élőknek pedig nappali foglalkoztatási központra van szükségük.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, célkitűzése, hogy minél emberközpontúbb minisztérium működjön, ezért folyamatosan szervezik a látogatásokat, nemcsak az állami intézmények vezetőivel, hanem civil szervezetek képviselőivel, ellátottakkal is találkoznak, hangsúlyozva, hogy partnerként tekintenek rájuk, és ezzel párhuzamosan felmérjék az igényeket.
– szögezte le az államtitkár.
Hozzátette, tulajdonképpen semmi újat nem kell kitalálni, hiszen a szociális szolgáltatások 292-es számú törvénye már tíz éve létezik, csak eddig nem volt prioritás a gyakorlatba ültetése. „Most erre kedvező a hangulat, a törvény szellemében kell elindítani a közösségeket ebbe az irányba, megértetve, hogy nemcsak az infrastrukturális, hanem a szociális befektetések is fontosak. Az életminőséget növeli, ha van egy településen vezetékes víz, csatorna vagy utak, de hasonlóan a társadalom életszínvonalát javítja, ha az idős emberekre, a gyerekekre, a fogyatékkal élőkre odafigyelnek, a betegeket gondozzák” – hívta fel a figyelmet Makkai Péter.
Egyúttal rámutatott, hogy
„Ha egy faluban alkalmaznak egy közösségi egészségügyi asszisztenst, megismeri a családokat, a problémáikat. Most gyakran előfordul, hogy egy lázas gyerekhez mentőt hívnak, majd ha már bekerül a kórházba, két-három napig benntartják megfigyelésre. Viszont egy közösségi asszisztens a háziorvossal konzultálva el tudja dönteni, szükség van, vagy sem a mentőre, vagy otthoni ellátásban is lehet orvosolni a betegséget, ezzel megtakarítva a költségeket. A szociális hálóba, rendszerbe befektetni nyereséget jelent a társadalomnak” – összegzett Makkai Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!