Fel kell térképezni az igényeket. A munkaügyi tárca illetékesei szerint hatékony lenne a civil szféra bevonása a szociális projektekbe
Fotó: Haáz Vince
Arra bátorítja a kormány az önkormányzatokat, hogy alkalmazzanak szociális munkásokat, térképezzék fel a szociális szükségleteket, jelen pillanatban ugyanis nincs olyan település Romániában, ahol a törvény által előírt számú szociális munkás dolgozna. A munkaügyi minisztérium képviselői szerint ugyanakkor a szociális háló javítása érdekében együttműködésre van szükség a civil szférával.
Egyetlen romániai település önkormányzatánál sem dolgozik annyi szociális munkás, amennyit a törvény előír – irányította rá nemrég a figyelmet Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Az általa említett jogszabály ugyanis arról rendelkezik, hogy minden háromszáz, szociálisan ellátott személyre jutnia kell egy szociális munkásnak, ám az elmúlt időszakban végzett kutatás feltárta, hogy egyetlenegy olyan település sincs jelen pillanatban Romániában, ahol betartanák ezt az előírást. Gondot okoz továbbá az is Raluca Turcan elmondása szerint, hogy
A munkaügyi miniszter hangsúlyozta, a képzésre is nagyobb hangsúlyt kell a jövőben fordítani.
Ami pedig az idézett kutatást illeti, Raluca Turcan arról is beszámolt, hogy a szociális ellátásban részesülők körében a leginkább sérülékeny csoportot a fogyatékkal élő idős személyek, illetve a sokgyermekes családok jelentik. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állami, illetve a helyi hatóságok és a civil szervezetek együttműködése lehet a hatékony szociális ellátás kulcsa.
„Egyértelműen kiderült, hogy az állami hatóságok, valamint az önkormányzatok nem tudják ellátni a szociális szükségleteket, sőt még arra sincs sok esetben kapacitás, hogy az igényeket felmérjék” – szögezte le megkeresésünkre Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium szociális ügyekkel megbízott államtitkára. Megerősítve Raluca Turcan miniszter nyilatkozatát, rámutatott,
Ez a szám nemcsak azokra vonatkozik, akik számára fizetéseket eszközölnek, hanem mindenkire, aki szociális ellátásra szorul, például idősek, gyerekek, betegek, fogyatékkal élők is ide tartoznak.
– mutatott rá az államtitkár, aláhúzva, a civil szféra képviselői a helyzet feltérképezésében is tudnak segíteni, ők általában látják a problémákat, elkezdik megoldani is, de fontos lenne, hogy hivatalosan jelezzék ezeket az állami hatóságok vagy az önkormányzatok felé. A szociális törvény előírja a szükségletfelmérést, ám ennek reálisnak kell lennie, hogy abból indulhasson a megoldás. Makkai Péter rámutatott, nincs elég szociális munkás, aki ezeket a feladatokat elvégezze, mert ugyan az elmúlt évtizedekben mintegy negyvenezer szakember végzett ezen a területen, de közülük csak kétezren dolgoznak a szakmában, a többség más területen vagy éppen külföldön talált megélhetést.
Nem elég a passzív szociális támogatás
Makkai kitért ugyanakkor arra is, hogy a minisztérium bátorítja az önkormányzatokat, hogy alkalmazzanak szociális munkásokat. Az államtitkár felidézte, jelenleg működik egy európai uniós projekt, ennek keretében a munkaügyi minisztérium 117 önkormányzatnál finanszírozza egy szociális csapat felállítását, szociális munkás, egészségügyi asszisztens és oktatási mediátor fizetését biztosítják. Eredetileg 139 ilyen csapat finanszírozására volt keret, de nem élt mindenki a lehetőséggel, visszaléptek. Próbálják ezt egy következő projekttel tovább bővíteni, mert egy ilyen csapat lehet a garancia arra, hogy az önkormányzat ne csak passzív szociális támogatást nyújtson a rászorulóknak.
– sorolta a szakpolitikus.
Elmondása szerint egy ilyen beavatkozási terv például azt tartalmazhatja, hogy egy községben húsz idős ember szorul otthoni gondozásra, harminc gyereknek kell biztosítani a délutáni oktatást, a fogyatékkal élőknek pedig nappali foglalkoztatási központra van szükségük.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, célkitűzése, hogy minél emberközpontúbb minisztérium működjön, ezért folyamatosan szervezik a látogatásokat, nemcsak az állami intézmények vezetőivel, hanem civil szervezetek képviselőivel, ellátottakkal is találkoznak, hangsúlyozva, hogy partnerként tekintenek rájuk, és ezzel párhuzamosan felmérjék az igényeket.
– szögezte le az államtitkár.
Hozzátette, tulajdonképpen semmi újat nem kell kitalálni, hiszen a szociális szolgáltatások 292-es számú törvénye már tíz éve létezik, csak eddig nem volt prioritás a gyakorlatba ültetése. „Most erre kedvező a hangulat, a törvény szellemében kell elindítani a közösségeket ebbe az irányba, megértetve, hogy nemcsak az infrastrukturális, hanem a szociális befektetések is fontosak. Az életminőséget növeli, ha van egy településen vezetékes víz, csatorna vagy utak, de hasonlóan a társadalom életszínvonalát javítja, ha az idős emberekre, a gyerekekre, a fogyatékkal élőkre odafigyelnek, a betegeket gondozzák” – hívta fel a figyelmet Makkai Péter.
Egyúttal rámutatott, hogy
„Ha egy faluban alkalmaznak egy közösségi egészségügyi asszisztenst, megismeri a családokat, a problémáikat. Most gyakran előfordul, hogy egy lázas gyerekhez mentőt hívnak, majd ha már bekerül a kórházba, két-három napig benntartják megfigyelésre. Viszont egy közösségi asszisztens a háziorvossal konzultálva el tudja dönteni, szükség van, vagy sem a mentőre, vagy otthoni ellátásban is lehet orvosolni a betegséget, ezzel megtakarítva a költségeket. A szociális hálóba, rendszerbe befektetni nyereséget jelent a társadalomnak” – összegzett Makkai Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!