Fel kell térképezni az igényeket. A munkaügyi tárca illetékesei szerint hatékony lenne a civil szféra bevonása a szociális projektekbe
Fotó: Haáz Vince
Arra bátorítja a kormány az önkormányzatokat, hogy alkalmazzanak szociális munkásokat, térképezzék fel a szociális szükségleteket, jelen pillanatban ugyanis nincs olyan település Romániában, ahol a törvény által előírt számú szociális munkás dolgozna. A munkaügyi minisztérium képviselői szerint ugyanakkor a szociális háló javítása érdekében együttműködésre van szükség a civil szférával.
Egyetlen romániai település önkormányzatánál sem dolgozik annyi szociális munkás, amennyit a törvény előír – irányította rá nemrég a figyelmet Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Az általa említett jogszabály ugyanis arról rendelkezik, hogy minden háromszáz, szociálisan ellátott személyre jutnia kell egy szociális munkásnak, ám az elmúlt időszakban végzett kutatás feltárta, hogy egyetlenegy olyan település sincs jelen pillanatban Romániában, ahol betartanák ezt az előírást. Gondot okoz továbbá az is Raluca Turcan elmondása szerint, hogy
A munkaügyi miniszter hangsúlyozta, a képzésre is nagyobb hangsúlyt kell a jövőben fordítani.
Ami pedig az idézett kutatást illeti, Raluca Turcan arról is beszámolt, hogy a szociális ellátásban részesülők körében a leginkább sérülékeny csoportot a fogyatékkal élő idős személyek, illetve a sokgyermekes családok jelentik. Hangsúlyozta továbbá, hogy az állami, illetve a helyi hatóságok és a civil szervezetek együttműködése lehet a hatékony szociális ellátás kulcsa.
„Egyértelműen kiderült, hogy az állami hatóságok, valamint az önkormányzatok nem tudják ellátni a szociális szükségleteket, sőt még arra sincs sok esetben kapacitás, hogy az igényeket felmérjék” – szögezte le megkeresésünkre Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium szociális ügyekkel megbízott államtitkára. Megerősítve Raluca Turcan miniszter nyilatkozatát, rámutatott,
Ez a szám nemcsak azokra vonatkozik, akik számára fizetéseket eszközölnek, hanem mindenkire, aki szociális ellátásra szorul, például idősek, gyerekek, betegek, fogyatékkal élők is ide tartoznak.
– mutatott rá az államtitkár, aláhúzva, a civil szféra képviselői a helyzet feltérképezésében is tudnak segíteni, ők általában látják a problémákat, elkezdik megoldani is, de fontos lenne, hogy hivatalosan jelezzék ezeket az állami hatóságok vagy az önkormányzatok felé. A szociális törvény előírja a szükségletfelmérést, ám ennek reálisnak kell lennie, hogy abból indulhasson a megoldás. Makkai Péter rámutatott, nincs elég szociális munkás, aki ezeket a feladatokat elvégezze, mert ugyan az elmúlt évtizedekben mintegy negyvenezer szakember végzett ezen a területen, de közülük csak kétezren dolgoznak a szakmában, a többség más területen vagy éppen külföldön talált megélhetést.
Nem elég a passzív szociális támogatás
Makkai kitért ugyanakkor arra is, hogy a minisztérium bátorítja az önkormányzatokat, hogy alkalmazzanak szociális munkásokat. Az államtitkár felidézte, jelenleg működik egy európai uniós projekt, ennek keretében a munkaügyi minisztérium 117 önkormányzatnál finanszírozza egy szociális csapat felállítását, szociális munkás, egészségügyi asszisztens és oktatási mediátor fizetését biztosítják. Eredetileg 139 ilyen csapat finanszírozására volt keret, de nem élt mindenki a lehetőséggel, visszaléptek. Próbálják ezt egy következő projekttel tovább bővíteni, mert egy ilyen csapat lehet a garancia arra, hogy az önkormányzat ne csak passzív szociális támogatást nyújtson a rászorulóknak.
– sorolta a szakpolitikus.
Elmondása szerint egy ilyen beavatkozási terv például azt tartalmazhatja, hogy egy községben húsz idős ember szorul otthoni gondozásra, harminc gyereknek kell biztosítani a délutáni oktatást, a fogyatékkal élőknek pedig nappali foglalkoztatási központra van szükségük.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, célkitűzése, hogy minél emberközpontúbb minisztérium működjön, ezért folyamatosan szervezik a látogatásokat, nemcsak az állami intézmények vezetőivel, hanem civil szervezetek képviselőivel, ellátottakkal is találkoznak, hangsúlyozva, hogy partnerként tekintenek rájuk, és ezzel párhuzamosan felmérjék az igényeket.
– szögezte le az államtitkár.
Hozzátette, tulajdonképpen semmi újat nem kell kitalálni, hiszen a szociális szolgáltatások 292-es számú törvénye már tíz éve létezik, csak eddig nem volt prioritás a gyakorlatba ültetése. „Most erre kedvező a hangulat, a törvény szellemében kell elindítani a közösségeket ebbe az irányba, megértetve, hogy nemcsak az infrastrukturális, hanem a szociális befektetések is fontosak. Az életminőséget növeli, ha van egy településen vezetékes víz, csatorna vagy utak, de hasonlóan a társadalom életszínvonalát javítja, ha az idős emberekre, a gyerekekre, a fogyatékkal élőkre odafigyelnek, a betegeket gondozzák” – hívta fel a figyelmet Makkai Péter.
Egyúttal rámutatott, hogy
„Ha egy faluban alkalmaznak egy közösségi egészségügyi asszisztenst, megismeri a családokat, a problémáikat. Most gyakran előfordul, hogy egy lázas gyerekhez mentőt hívnak, majd ha már bekerül a kórházba, két-három napig benntartják megfigyelésre. Viszont egy közösségi asszisztens a háziorvossal konzultálva el tudja dönteni, szükség van, vagy sem a mentőre, vagy otthoni ellátásban is lehet orvosolni a betegséget, ezzel megtakarítva a költségeket. A szociális hálóba, rendszerbe befektetni nyereséget jelent a társadalomnak” – összegzett Makkai Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!