
Nagyobb költségvetési hiánycélt próbál kialkudni a Ponta-kormány azokon a tárgyalásokon, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság kedden Bukarestbe érkező küldöttségével folytat majd.
2014. december 01., 15:432014. december 01., 15:43
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint a korábban 2015-re megállapított, a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékára rúgó deficit helyett 2-2,1 százalékban szeretnének kiegyezni, a kiszivárgott információk szerint a 0,6-0,7 százalékos pluszkiadást kizárólag a hadseregre és az európai uniós források lehívásához szükséges önrész finanszírozására kívánják fordítani.
Miközben utóbbi esetében hivatalos bejelentés nem érkezett, Ioana Petrescu pénzügyminiszter hétfőn, a bukaresti nemzeti ünnepi seregszemlét követően megerősítette, hogy növelniük kell a védelmi kiadásokat, ezért megpróbálják elérni, hogy az ország nemzetközi hitelezői tegyék lehetővé, hogy erre a célra a GDP 0,3 százalékának megegyező összeggel többet fordíthassanak, a deficitcélon túl.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kabinet kampányosztogatásai nyomán a pénzügyi szakemberek azzal számolnak, hogy a tervezettnél 15 milliárd lejjel nagyobb lesz a 2015-ös évi költségvetés hiánya. Ha a hitelezők bele is mennek a 0,6-0,7 százalékos emelésbe, a szakemberek szerint még akkor is 10 milliárd lejes lyukat kell a kormánynak betömnie. Azt viszont váltig hangoztatják, hogy nem terveznek adót emelni, s az is felmerült, hogy az adóbehajtás hatékonyságának növelése is elég lenne a hiány pótolására.
Az egyeztetések a nemzetközi hitelezőkkel kedden rajtolnak, Victor Ponta miniszterelnök már a reggel találkozik a küldöttségekkel. A kormányfő egyébként korábban arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy végezzenek számításokat a kiadások csökkentésére, hogy a kabinet úgy tudja pótolni a kieső pénzösszegeket, hogy ne kelljen adót emelnie.
Az Európai Bizottság viszont legfrissebb prognózisában azzal számolt, hogy adóemelések nélkül a jövő évi költségvetési deficit éppen kétszerese lesz a korábban becsült 1,4 százalékának, Ionuţ Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke szerint pedig a hiány jóval meg is fogja haladni a brüsszeli testület által előrevetített 2,8 százalékot. A szakember azzal érvel, hogy az EB a prognózis kibocsátásakor csak azokkal a kampányintézkedésekkel számolt, amelyek októberig megjelentek a Hivatalos Közlönyben, azután viszont a kormány Dumitru szerint még több olyan intézkedést hozott, amely negatív hatással van a költségvetés alakulására.
Mint ismeretes, a kormány korábbi bejelentései értelmében a 2015-ös évi állami büdzsének péntekig kellett elkészülnie, konkrét sarokszámokat azonban tegnapig nem hoztak nyilvánosságra. Ennek fő oka, hogy a kabinet a tervezett intézkedések kapcsán mától egy héten át egyeztetéseket folytat az ország nemzetközi hitelezőinek képviselőivel, ugyanis Romániának még fél évig érvényes készenlétihitel-megállapodása van. Az eredeti tervek szerint a költségvetés tervezetét december 10-én juttatja el a kormány a parlament két háza elé, a várakozások szerint pedig a döntéshozók december 19-éig el is fogadják azt.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!