
Nagyobb költségvetési hiánycélt próbál kialkudni a Ponta-kormány azokon a tárgyalásokon, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság kedden Bukarestbe érkező küldöttségével folytat majd.
2014. december 01., 15:432014. december 01., 15:43
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint a korábban 2015-re megállapított, a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékára rúgó deficit helyett 2-2,1 százalékban szeretnének kiegyezni, a kiszivárgott információk szerint a 0,6-0,7 százalékos pluszkiadást kizárólag a hadseregre és az európai uniós források lehívásához szükséges önrész finanszírozására kívánják fordítani.
Miközben utóbbi esetében hivatalos bejelentés nem érkezett, Ioana Petrescu pénzügyminiszter hétfőn, a bukaresti nemzeti ünnepi seregszemlét követően megerősítette, hogy növelniük kell a védelmi kiadásokat, ezért megpróbálják elérni, hogy az ország nemzetközi hitelezői tegyék lehetővé, hogy erre a célra a GDP 0,3 százalékának megegyező összeggel többet fordíthassanak, a deficitcélon túl.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kabinet kampányosztogatásai nyomán a pénzügyi szakemberek azzal számolnak, hogy a tervezettnél 15 milliárd lejjel nagyobb lesz a 2015-ös évi költségvetés hiánya. Ha a hitelezők bele is mennek a 0,6-0,7 százalékos emelésbe, a szakemberek szerint még akkor is 10 milliárd lejes lyukat kell a kormánynak betömnie. Azt viszont váltig hangoztatják, hogy nem terveznek adót emelni, s az is felmerült, hogy az adóbehajtás hatékonyságának növelése is elég lenne a hiány pótolására.
Az egyeztetések a nemzetközi hitelezőkkel kedden rajtolnak, Victor Ponta miniszterelnök már a reggel találkozik a küldöttségekkel. A kormányfő egyébként korábban arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy végezzenek számításokat a kiadások csökkentésére, hogy a kabinet úgy tudja pótolni a kieső pénzösszegeket, hogy ne kelljen adót emelnie.
Az Európai Bizottság viszont legfrissebb prognózisában azzal számolt, hogy adóemelések nélkül a jövő évi költségvetési deficit éppen kétszerese lesz a korábban becsült 1,4 százalékának, Ionuţ Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke szerint pedig a hiány jóval meg is fogja haladni a brüsszeli testület által előrevetített 2,8 százalékot. A szakember azzal érvel, hogy az EB a prognózis kibocsátásakor csak azokkal a kampányintézkedésekkel számolt, amelyek októberig megjelentek a Hivatalos Közlönyben, azután viszont a kormány Dumitru szerint még több olyan intézkedést hozott, amely negatív hatással van a költségvetés alakulására.
Mint ismeretes, a kormány korábbi bejelentései értelmében a 2015-ös évi állami büdzsének péntekig kellett elkészülnie, konkrét sarokszámokat azonban tegnapig nem hoztak nyilvánosságra. Ennek fő oka, hogy a kabinet a tervezett intézkedések kapcsán mától egy héten át egyeztetéseket folytat az ország nemzetközi hitelezőinek képviselőivel, ugyanis Romániának még fél évig érvényes készenlétihitel-megállapodása van. Az eredeti tervek szerint a költségvetés tervezetét december 10-én juttatja el a kormány a parlament két háza elé, a várakozások szerint pedig a döntéshozók december 19-éig el is fogadják azt.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!