
Nagyobb költségvetési hiánycélt próbál kialkudni a Ponta-kormány azokon a tárgyalásokon, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság kedden Bukarestbe érkező küldöttségével folytat majd.
2014. december 01., 15:432014. december 01., 15:43
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint a korábban 2015-re megállapított, a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékára rúgó deficit helyett 2-2,1 százalékban szeretnének kiegyezni, a kiszivárgott információk szerint a 0,6-0,7 százalékos pluszkiadást kizárólag a hadseregre és az európai uniós források lehívásához szükséges önrész finanszírozására kívánják fordítani.
Miközben utóbbi esetében hivatalos bejelentés nem érkezett, Ioana Petrescu pénzügyminiszter hétfőn, a bukaresti nemzeti ünnepi seregszemlét követően megerősítette, hogy növelniük kell a védelmi kiadásokat, ezért megpróbálják elérni, hogy az ország nemzetközi hitelezői tegyék lehetővé, hogy erre a célra a GDP 0,3 százalékának megegyező összeggel többet fordíthassanak, a deficitcélon túl.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kabinet kampányosztogatásai nyomán a pénzügyi szakemberek azzal számolnak, hogy a tervezettnél 15 milliárd lejjel nagyobb lesz a 2015-ös évi költségvetés hiánya. Ha a hitelezők bele is mennek a 0,6-0,7 százalékos emelésbe, a szakemberek szerint még akkor is 10 milliárd lejes lyukat kell a kormánynak betömnie. Azt viszont váltig hangoztatják, hogy nem terveznek adót emelni, s az is felmerült, hogy az adóbehajtás hatékonyságának növelése is elég lenne a hiány pótolására.
Az egyeztetések a nemzetközi hitelezőkkel kedden rajtolnak, Victor Ponta miniszterelnök már a reggel találkozik a küldöttségekkel. A kormányfő egyébként korábban arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy végezzenek számításokat a kiadások csökkentésére, hogy a kabinet úgy tudja pótolni a kieső pénzösszegeket, hogy ne kelljen adót emelnie.
Az Európai Bizottság viszont legfrissebb prognózisában azzal számolt, hogy adóemelések nélkül a jövő évi költségvetési deficit éppen kétszerese lesz a korábban becsült 1,4 százalékának, Ionuţ Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke szerint pedig a hiány jóval meg is fogja haladni a brüsszeli testület által előrevetített 2,8 százalékot. A szakember azzal érvel, hogy az EB a prognózis kibocsátásakor csak azokkal a kampányintézkedésekkel számolt, amelyek októberig megjelentek a Hivatalos Közlönyben, azután viszont a kormány Dumitru szerint még több olyan intézkedést hozott, amely negatív hatással van a költségvetés alakulására.
Mint ismeretes, a kormány korábbi bejelentései értelmében a 2015-ös évi állami büdzsének péntekig kellett elkészülnie, konkrét sarokszámokat azonban tegnapig nem hoztak nyilvánosságra. Ennek fő oka, hogy a kabinet a tervezett intézkedések kapcsán mától egy héten át egyeztetéseket folytat az ország nemzetközi hitelezőinek képviselőivel, ugyanis Romániának még fél évig érvényes készenlétihitel-megállapodása van. Az eredeti tervek szerint a költségvetés tervezetét december 10-én juttatja el a kormány a parlament két háza elé, a várakozások szerint pedig a döntéshozók december 19-éig el is fogadják azt.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!