
Nagyobb költségvetési hiánycélt próbál kialkudni a Ponta-kormány azokon a tárgyalásokon, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság kedden Bukarestbe érkező küldöttségével folytat majd.
2014. december 01., 15:432014. december 01., 15:43
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint a korábban 2015-re megállapított, a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékára rúgó deficit helyett 2-2,1 százalékban szeretnének kiegyezni, a kiszivárgott információk szerint a 0,6-0,7 százalékos pluszkiadást kizárólag a hadseregre és az európai uniós források lehívásához szükséges önrész finanszírozására kívánják fordítani.
Miközben utóbbi esetében hivatalos bejelentés nem érkezett, Ioana Petrescu pénzügyminiszter hétfőn, a bukaresti nemzeti ünnepi seregszemlét követően megerősítette, hogy növelniük kell a védelmi kiadásokat, ezért megpróbálják elérni, hogy az ország nemzetközi hitelezői tegyék lehetővé, hogy erre a célra a GDP 0,3 százalékának megegyező összeggel többet fordíthassanak, a deficitcélon túl.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kabinet kampányosztogatásai nyomán a pénzügyi szakemberek azzal számolnak, hogy a tervezettnél 15 milliárd lejjel nagyobb lesz a 2015-ös évi költségvetés hiánya. Ha a hitelezők bele is mennek a 0,6-0,7 százalékos emelésbe, a szakemberek szerint még akkor is 10 milliárd lejes lyukat kell a kormánynak betömnie. Azt viszont váltig hangoztatják, hogy nem terveznek adót emelni, s az is felmerült, hogy az adóbehajtás hatékonyságának növelése is elég lenne a hiány pótolására.
Az egyeztetések a nemzetközi hitelezőkkel kedden rajtolnak, Victor Ponta miniszterelnök már a reggel találkozik a küldöttségekkel. A kormányfő egyébként korábban arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy végezzenek számításokat a kiadások csökkentésére, hogy a kabinet úgy tudja pótolni a kieső pénzösszegeket, hogy ne kelljen adót emelnie.
Az Európai Bizottság viszont legfrissebb prognózisában azzal számolt, hogy adóemelések nélkül a jövő évi költségvetési deficit éppen kétszerese lesz a korábban becsült 1,4 százalékának, Ionuţ Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke szerint pedig a hiány jóval meg is fogja haladni a brüsszeli testület által előrevetített 2,8 százalékot. A szakember azzal érvel, hogy az EB a prognózis kibocsátásakor csak azokkal a kampányintézkedésekkel számolt, amelyek októberig megjelentek a Hivatalos Közlönyben, azután viszont a kormány Dumitru szerint még több olyan intézkedést hozott, amely negatív hatással van a költségvetés alakulására.
Mint ismeretes, a kormány korábbi bejelentései értelmében a 2015-ös évi állami büdzsének péntekig kellett elkészülnie, konkrét sarokszámokat azonban tegnapig nem hoztak nyilvánosságra. Ennek fő oka, hogy a kabinet a tervezett intézkedések kapcsán mától egy héten át egyeztetéseket folytat az ország nemzetközi hitelezőinek képviselőivel, ugyanis Romániának még fél évig érvényes készenlétihitel-megállapodása van. Az eredeti tervek szerint a költségvetés tervezetét december 10-én juttatja el a kormány a parlament két háza elé, a várakozások szerint pedig a döntéshozók december 19-éig el is fogadják azt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!