Nagyobb gazdasági visszaeséssel és államháztartási hiánnyal számol a kormány a költségvetés-kiigazítás során

A tárcavezető emlékeztetett, a kabinet döntése értelmében a cégek 2020 márciusa és októbere között felhalmozott adósságát újraosztják, és ennek következtében az év utolsó felében 4,2 milliárd lej behajtatlan maradt. „Becsléseink szerint a döntés értelmében ez az összeg nem folyik be, ám ez a pénz a vállalatoknál, a gazdaságban maradt” – magyarázta a miniszter. A költségvetés bevételeit ez év végére mintegy 337 milliárd lejre, a GDP 32,2 százalékára becsülik, amelyből 298 milliárd lej, vagyis a GDP 28,4 százaléka a gazdaságból származik, 32 milliárd lej pedig vissza nem térítendő forrásokból.

A pénzügyminiszter által bemutatott adatok szerint az egészség- és társadalombiztosítási alap költségvetését 1,1 milliárd lejjel egészítik ki, a helyi fejlesztések országos programjában (PNDL) benyújtott számlák törlesztésére pedig egymilliárd lejt utalnak át. Vissza nem térítendő külső finanszírozásból 1,1 milliárd lejt különítenek el a mezőgazdasági támogatásokra, és további 160 millió lejt az aszály sújtotta növénytermesztési ágazat gazdáinak kártalanítására. A kormány rendelkezésére álló tartalékalapot 1,2 milliárd lejjel egészítik ki. A társadalombiztosítási költségvetést mintegy 1,8 milliárd lejjel bővítik a nyugdíjak újraszámításából származó, valamint a koronavírus-járvány negatív hatásainak leküzdésére elfogadott aktív intézkedésekkel (kényszerszabadság, a bruttó bérek 41,5 százalékának megfelelő állami támogatás, és a csökkentett munkaidő, a kurzarbeit bevezetése) járó kiadások fedezésére.

A miniszter szerint idén az állami beruházások becsült értéke 55 milliárd lej, ami szerinte az elmúlt tíz évben beruházásra fordított legmagasabb összeg. Florin Cîțu emlékeztetett, hogy tavaly év végén még 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak 2020-ra, ezért a koronavírus-járvány miatt a GDP mintegy 8 százalékponttal lesz kisebb az eredeti tervekhez képest. Felidézte, hogy a bukaresti kabinet eredetileg 3,6 százalékos GDP-arányos deficitet tervezett, később 6,7 százalékra, majd 8,6 százalékra emelték az egészségügyi és gazdasági védekezésre fordított kiadások növekedése miatt.

A román kormány GDP-re vonatkozó mostani becslése derűlátóbb, mint a nemzetközi intézményeké, hiszen az Európai Bizottság 5,2 százalékos román GDP-csökkenéssel számol, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,8 százalékos visszaesést vetített előre. Florin Cîţu szerdán közölte, véleménye szerint jövőre a költségvetés GDP-arányos hiánya 7 százalékra csökken.