
Florin Cîțu szerint a költségvetés bevételei idén még mindig magasabbak, mint tavaly, amikor bővült a gazdaság
Fotó: Román pénzügyminisztérium
A román kormány 4,2 százalékos gazdasági csökkenésre számít idén, ami nagyobb visszaesést jelent a korábban közölt 3,8 százalékhoz mérten. A rövidesen elfogadásra kerülő költségvetés-kiigazítás nyomán ugyanakkor a hazai össztermék (GDP) 9,1 százalékára fog emelkedni az államháztartási hiány – jelentette be szerdán Florin Cîţu pénzügyminiszter.
2020. november 18., 15:112020. november 18., 15:11
2020. november 18., 15:212020. november 18., 15:21
A tárcavezető közölte, hogy az Orban-kormány asztalán van az idei harmadik költségvetés-kiigazítás, amelyet hamarosan elfogadnak. A tervezet sarokszámai szerint az államháztartási hiány az év végén eléri az össztermék (GDP) 9,1 százalékát, ami szintén magasabb, mint a korábban remélt 8,6 százalék. Ez a hiány abszolút értékben 96 milliárd lejnek felel meg. Közölte, hogy a jövő évre 7 százalékos GDP-arányos deficitet terveznek.
A tárcavezető emlékeztetett, a kabinet döntése értelmében a cégek 2020 márciusa és októbere között felhalmozott adósságát újraosztják, és ennek következtében az év utolsó felében 4,2 milliárd lej behajtatlan maradt. „Becsléseink szerint a döntés értelmében ez az összeg nem folyik be, ám ez a pénz a vállalatoknál, a gazdaságban maradt” – magyarázta a miniszter. A költségvetés bevételeit ez év végére mintegy 337 milliárd lejre, a GDP 32,2 százalékára becsülik, amelyből 298 milliárd lej, vagyis a GDP 28,4 százaléka a gazdaságból származik, 32 milliárd lej pedig vissza nem térítendő forrásokból.
A pénzügyminiszter által bemutatott adatok szerint az egészség- és társadalombiztosítási alap költségvetését 1,1 milliárd lejjel egészítik ki, a helyi fejlesztések országos programjában (PNDL) benyújtott számlák törlesztésére pedig egymilliárd lejt utalnak át. Vissza nem térítendő külső finanszírozásból 1,1 milliárd lejt különítenek el a mezőgazdasági támogatásokra, és további 160 millió lejt az aszály sújtotta növénytermesztési ágazat gazdáinak kártalanítására. A kormány rendelkezésére álló tartalékalapot 1,2 milliárd lejjel egészítik ki. A társadalombiztosítási költségvetést mintegy 1,8 milliárd lejjel bővítik a nyugdíjak újraszámításából származó, valamint a koronavírus-járvány negatív hatásainak leküzdésére elfogadott aktív intézkedésekkel (kényszerszabadság, a bruttó bérek 41,5 százalékának megfelelő állami támogatás, és a csökkentett munkaidő, a kurzarbeit bevezetése) járó kiadások fedezésére.
A miniszter szerint idén az állami beruházások becsült értéke 55 milliárd lej, ami szerinte az elmúlt tíz évben beruházásra fordított legmagasabb összeg. Florin Cîțu emlékeztetett, hogy tavaly év végén még 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak 2020-ra, ezért a koronavírus-járvány miatt a GDP mintegy 8 százalékponttal lesz kisebb az eredeti tervekhez képest. Felidézte, hogy a bukaresti kabinet eredetileg 3,6 százalékos GDP-arányos deficitet tervezett, később 6,7 százalékra, majd 8,6 százalékra emelték az egészségügyi és gazdasági védekezésre fordított kiadások növekedése miatt.
A román kormány GDP-re vonatkozó mostani becslése derűlátóbb, mint a nemzetközi intézményeké, hiszen az Európai Bizottság 5,2 százalékos román GDP-csökkenéssel számol, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,8 százalékos visszaesést vetített előre. Florin Cîţu szerdán közölte, véleménye szerint jövőre a költségvetés GDP-arányos hiánya 7 százalékra csökken.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!