
Florin Cîțu szerint a költségvetés bevételei idén még mindig magasabbak, mint tavaly, amikor bővült a gazdaság
Fotó: Román pénzügyminisztérium
A román kormány 4,2 százalékos gazdasági csökkenésre számít idén, ami nagyobb visszaesést jelent a korábban közölt 3,8 százalékhoz mérten. A rövidesen elfogadásra kerülő költségvetés-kiigazítás nyomán ugyanakkor a hazai össztermék (GDP) 9,1 százalékára fog emelkedni az államháztartási hiány – jelentette be szerdán Florin Cîţu pénzügyminiszter.
2020. november 18., 15:112020. november 18., 15:11
2020. november 18., 15:212020. november 18., 15:21
A tárcavezető közölte, hogy az Orban-kormány asztalán van az idei harmadik költségvetés-kiigazítás, amelyet hamarosan elfogadnak. A tervezet sarokszámai szerint az államháztartási hiány az év végén eléri az össztermék (GDP) 9,1 százalékát, ami szintén magasabb, mint a korábban remélt 8,6 százalék. Ez a hiány abszolút értékben 96 milliárd lejnek felel meg. Közölte, hogy a jövő évre 7 százalékos GDP-arányos deficitet terveznek.
A tárcavezető emlékeztetett, a kabinet döntése értelmében a cégek 2020 márciusa és októbere között felhalmozott adósságát újraosztják, és ennek következtében az év utolsó felében 4,2 milliárd lej behajtatlan maradt. „Becsléseink szerint a döntés értelmében ez az összeg nem folyik be, ám ez a pénz a vállalatoknál, a gazdaságban maradt” – magyarázta a miniszter. A költségvetés bevételeit ez év végére mintegy 337 milliárd lejre, a GDP 32,2 százalékára becsülik, amelyből 298 milliárd lej, vagyis a GDP 28,4 százaléka a gazdaságból származik, 32 milliárd lej pedig vissza nem térítendő forrásokból.
A pénzügyminiszter által bemutatott adatok szerint az egészség- és társadalombiztosítási alap költségvetését 1,1 milliárd lejjel egészítik ki, a helyi fejlesztések országos programjában (PNDL) benyújtott számlák törlesztésére pedig egymilliárd lejt utalnak át. Vissza nem térítendő külső finanszírozásból 1,1 milliárd lejt különítenek el a mezőgazdasági támogatásokra, és további 160 millió lejt az aszály sújtotta növénytermesztési ágazat gazdáinak kártalanítására. A kormány rendelkezésére álló tartalékalapot 1,2 milliárd lejjel egészítik ki. A társadalombiztosítási költségvetést mintegy 1,8 milliárd lejjel bővítik a nyugdíjak újraszámításából származó, valamint a koronavírus-járvány negatív hatásainak leküzdésére elfogadott aktív intézkedésekkel (kényszerszabadság, a bruttó bérek 41,5 százalékának megfelelő állami támogatás, és a csökkentett munkaidő, a kurzarbeit bevezetése) járó kiadások fedezésére.
A miniszter szerint idén az állami beruházások becsült értéke 55 milliárd lej, ami szerinte az elmúlt tíz évben beruházásra fordított legmagasabb összeg. Florin Cîțu emlékeztetett, hogy tavaly év végén még 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak 2020-ra, ezért a koronavírus-járvány miatt a GDP mintegy 8 százalékponttal lesz kisebb az eredeti tervekhez képest. Felidézte, hogy a bukaresti kabinet eredetileg 3,6 százalékos GDP-arányos deficitet tervezett, később 6,7 százalékra, majd 8,6 százalékra emelték az egészségügyi és gazdasági védekezésre fordított kiadások növekedése miatt.
A román kormány GDP-re vonatkozó mostani becslése derűlátóbb, mint a nemzetközi intézményeké, hiszen az Európai Bizottság 5,2 százalékos román GDP-csökkenéssel számol, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,8 százalékos visszaesést vetített előre. Florin Cîţu szerdán közölte, véleménye szerint jövőre a költségvetés GDP-arányos hiánya 7 százalékra csökken.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
szóljon hozzá!