Fotó: Pixabay
Az első nyolc hónap után Románia államháztartási hiánya 5,18 százalékra, 54,77 milliárd lejre nőtt a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium. A deficit több mint felét a kabinet a koronavírus-járvány elleni védekezésre és a válság megelőzésére irányuló gazdasági intézkedésekre költötte.
2020. szeptember 29., 07:252020. szeptember 29., 07:25
Az első hét hónap után a hiány 4,7 százalék volt, a tavalyi első nyolc hónapban pedig GDP-arányosan 2,07 százalék.
A konszolidált államháztartás bevételei 1,4 százalékkal, 201,32 milliárd lejre csökkentek, ugyanakkor a kiadások 13,3 százalékkal, 256,09 milliárd lejre emelkedtek az első nyolc hónapban. A kiadások 2,9 százalékponttal nőttek, így elérték a GDP 24,2 százalékát.
Románia 6,595 milliárd eurót veszített 2018-ban csak abból, hogy nem sikerült maradéktalanul begyűjtenie az általános forgalmi adót (áfa/TVA) – derül ki az Európai Bizottság tanulmányából.
A közberuházásokra fordított összeg csaknem 27 százalékkal, 24,1 milliárd lejre nőtt, ami az elmúlt tíz év legmagasabb összege az első nyolc hónapos éves összevetésben.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány az idén 3,8 százalékos gazdasági visszaesés mellett 8,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra számít, ugyanakkor a parlament arra kötelezte a kormányt, hogy a korábbi ígéretnek megfelelően, ne csak 14 százalékkal, hanem már most 40 százalékkal emeljék a nyugdíjakat.
A bukaresti költségvetési tanács szerint elengedhetetlen az államháztartás bevételeinek növelése, hogy a román gazdaság felkészült legyen a jövőbeni válsághelyzetekre; azt is megállapította a testület, hogy a jelenlegi magas államháztartási hiányt a nemzetközi piacok nem fogják hosszú távon tolerálni.
A kormány alkotmánybírósági óvással próbálja ezt megakadályozni, ugyanis a kabinet szerint ekkora hiányt a román gazdaság nem engedhet meg magának.
Ráadásul az alkotmánybíróság múlt heti döntése nyomán azonnal meg kellene kétszerezni a gyermeknevelési pótlék összegét. Ludovic Orban kormányfő viszont továbbra is azt mondja, hogy a támogatás megduplázását a tervezett többlépcsős emeléssel fogják megvalósítani.
Nem fogjuk engedni, hogy annál nagyobb mértékben nőjön a nyugdíjpont értéke, mint amire lehetőség volt – jelentette ki hétfőn Florin Cîţu pénzügyminiszter a Bukaresti Értéktőzsdénél (BVB), ahol egy hivatalos eseményen vett részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!