Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.
2017. augusztus 29., 11:022017. augusztus 29., 11:02
Az ásványvíz-palackozás utáni haszonnak csak töredékei maradnak a helyieknél, holott az iparágból származó nyereségnek a térség fejlődését kellene szolgálnia – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hétvégén lezajlott, Kárpát-medence ásványvizei című nemzetközi tudományos konferencián.
Emlékeztetett, hogy az RMDSZ képviselőivel már több alkalommal nyújtottak be törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a kitermelés után fizetett illeték nagyobb hányada maradjon az érintett településen.
– fejtette ki a tanácselnök.
Fotó: Pál Árpád
Tamás Sándor rámutatott,
Csak Háromszéken több mint 600 ásvány- és gyógyvizet tartanak számon, a Romániában minősített és palackozásra engedélyezett ásványvízforrások jegyzéke szerint az 56 forrásból 20 Székelyföldön található.
„Ez a jórészt itthoni piacra, de külföldre is eljutó több százmillió palacknyi ásványvíz székely termék.
– részletezte. Az elöljáró arra kérte a konferencián résztvevő szakembereket, hogy vizsgálják, kutassák a vizek, mofetták gyógyhatását, dolgozzanak ki saját módszereket, „állítsák az emberek szolgálatába ezt a természeti adottságot”.
Fotó: Pál Árpád
Az említett törvénymódosító javaslatot egyébként évek óta odázzák – mutatott rá Fejér László Ödön háromszéki szenátor, aki meg is jegyezte:
„Az RMDSZ a 6,5 százalékával nem tudja átvinni ezt a módosítást, több ízben tárgyaltunk erről a szociáldemokratákkal, de nem jutottunk dűlőre. Nem adjuk fel: ahányszor alkalom adódik, mindig elővesszük a tervezetet” – részletezte a politikus.
Továbbá rámutatott, a bányatörvényt minden évben valaki meg akarja változtatni, ilyenkor hozakodnak elő a javaslatukkal, hogy az ásványvíz bányailletékének 50 százaléka maradjon helyben, az önkormányzatoknál.
„Azért nem akarják módosítani a bányatörvényt, mert még mindig tisztázatlan, hogy mi számít stratégiailag fontos altalajkincsnek, és mi az, ami helyi érdekeltségű.
Ez a decentralizáció egy fontos lépése lehetne, ám valószínű, hogy csak alkotmánymódosítással lehet rendezni” – mondta Fejér László Ödön. Szerinte az így befolyt összeget a településfejlesztésre, vagy egy részét az iparág támogatására is lehetne fordítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!