Munkahelyek megszűnéséhez vezet a mesterséges intelligencia térhódítása

Mint a tanulmány is rámutat, a teljesen automatizált állás azt jelenti például, hogy ma már nem a tudományos-fantasztikus filmek világát idézik, hanem kézzelfogható valóságot jelentenek az önvezető autók, amelyek térhódítása a közeljövőben fel fog gyorsulni. A vendéglátás eközben a szakemberek szerint jelenleg csak részben tűnik automatizálhatónak, mivel megoldható ugyan, hogy robotok szolgáljanak fel a vendéglőkben, kávézókban, de mondjuk egy luxusétteremben meglátásuk szerint a jövőben is ott lesznek az igazi pincérek, akik lesik a vendégek minden óhaját. Más olyan munkafolyamatok is lesznek ugyanakkor, amelyeket automatizálnak ugyan, de magasan képzett alkalmazottakra lesz szükség a technológiák alkalmazására.

Teljes egészében kiválthatják a humán erőforrást a robotok vagy a mesterséges intelligencia olyan munkafolyamatokban, amelyek kevésbé bonyolultak, ismételt cselekvést feltételeznek, sztenderdeket követnek, mint a gyári szalagmunka, a bányászat, a takarítás, a kereskedelmi tevékenység, a könyvelés, a marketing vagy ügyfélszolgálat.

Ugyanakkor minél bonyolultabb egy munkafolyamat, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egyhamar nem veszik át a robotok az emberektől. Nem kell félteniük egyelőre az állasaikat egyebek mellett az orvosoknak, a vendéglátásban dolgozó menedzsereknek, a kiskereskedelmi üzletláncok működtetőinek, a pedagógusoknak.

Fel kell készülni

– értékelte a kutatás eredményeit a Krónika megkeresésére Veres Valér szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója. Hangsúlyozta, foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, a munkaerőpiac szabályozásában „résen kell lenni”, a döntéshozóknak pedig oda kell figyelniük, hogy az átállás során ne alakuljanak ki nagy feszültségek a munkaerőpiacon.

A kolozsvári szociológus több lehetséges megoldást is felvázolt. Meglátása szerint például csökkenteni lehet a munkaidőt, de mindenképpen fokozatosan át kell alakítani az oktatási rendszerben a képzések összetételét. Ez – ismerte el Veres Valér – nem egyszerű folyamat, hiszen

Meglátása szerint érdemes a fejlettebb országok munkaerőpiacát megvizsgálni, hiszen ahol tíz–tizenöt évvel előttünk járnak, ott jobban látszanak a tendenciák.

Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy hirtelen nálunk „fut előre” egy technológia. „Általában nem Románia a faltörő kos, de az új technológiáknak nincsenek feltétlenül korlátaik. A mobiltelefon elterjedése nem függött attól, hogy volt-e korábban vezetékes telefonhálózat, így nálunk is ugyanolyan gyors lehetett a térhódítása, mint nyugati országokban. Az innováció  finanszírozása nem áll olyan szinten Romániában, mint a nyugat-európai országokban, de megtörténhet, hogy egy Párizsban kifejlesztett technológiát nálunk ültetnek gyakorlatba, és ez közvetlenül befolyásolhatja a munkaerőpiacot” – részletezte a szociológus.

míg évekkel ezelőtt a munkások keverték a maltert, ásták az alapot, ez ma már mind géppel történik. Ez a váltás valamilyen szinten már a kilencvenes években megtörtént, akkor is voltak olyan üzemek, ahol lecserélték a gépsort, és a karbantartása annyira bonyolult lett, hogy ugyanabban a munkakörben már nem villanyszerelőt, hanem mérnököt alkalmaztak.  Akkor viszont az idősebb szakemberek elmentek nyugdíjba, és zökkenőmentesen megoldódott a folyamat. „A fiataloknak erre kell felkészülniük. Sok hátulütője lehet, ha nem tanulnak, nem sikerül az érettségi vizsgájuk” – hívta fel a figyelmet az egyetemi oktató.

Szakképzetlen munkásból nem lesz programozó

Kitért ugyanakkor arra is, hogy a felnőttképzés sem jelent minden esetben megoldást, hiszen ugyanazon az iskolázottsági szinten lehet valakit átképezni, szakképzetlen munkásból nem lesz programozó. A fiatalokat lehet és kell ösztönözni, hogy tovább tanuljanak, az idősebbek már nem valószínű, hogy beiratkoznak egyetemre.

Veres Valér hangsúlyozta, az egész munkaerőpiacnak kell a változásokhoz alkalmazkodnia, ezért optimális megoldás az is, ha csökkentik a munkaidőt, így továbbra is ugyanannyi embernek lehet állást biztosítani. „Ha erőteljesen megjelenik a robotizálás, a mesterséges intelligencia, akkor valószínűleg gazdasági szempontból is kifizetődő lesz, ha valaki csak napi hat órát dolgozik, és megkeresi azt a pénzt, amiből meg lehet élni. Így nem fognak kevesebben dolgozni, mint most, a munkaképes népesség nagy része foglalkoztatható marad” – összegzett a szociológus.