2013. január 28., 13:472013. január 28., 13:47
A világ legnagyobb hitelminősítőjének 22 oldalas átfogó prognózisa szerint az idén az országcsoportnak összesen 184 milliárd euró forrásbevonásra lesz szüksége. Ez ugyan 4,1 százalékkal meghaladja a tavaly igénybe vett bruttó 177 milliárd euró értékű finanszírozást, a térség hiteligénye az összesített GDP-értékhez mérve 9,9 százalékra csökken 2013-ban a tavalyi 10,2 százalékról a Moody\'s hétfői becslése szerint.
A hitelminősítő azzal számol, hogy a GDP-érték arányában Észtország bruttó finanszírozási forrásigénye lesz a legkisebb az idén a vizsgált régión belül, 3,2 százalékkal, Magyarországé pedig a legmagasabb, 19 százalékkal.
A cég várakozása szerint a vizsgált 11 ország - Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Szlovénia, Lengyelország, Románia, Törökország, Szlovákia, Csehország - az idei bruttó finanszírozási igény döntő többségét a hazai tőkepiacokról fedezi. Az országcsoport belső állampapír-kibocsátásának értéke 2013-ban a Moody\'s becslése alapján 150,7 milliárd euró lesz; a nemzetközi tőkepiacon a régió gazdaságai 20,53 milliárd euró devizakötvény-ajánlattal jelennek meg.
A cég szerint a fennmaradó finanszírozási igényt a térségi országok két- és többoldalú hitelprogramokból, privatizációból és egyéb forrásokból fedezik.
A Moody\'s hétfői előrejelzése szerint Közép- és Kelet-Európa gazdaságainak átlagos GDP-arányos államháztartási hiánya az idén 2,3 százalékra csökken a 2012-re becsült 2,5 százalékról.
A ház azonban a folytatódó költségvetési konszolidáció ellenére is a térség államadósság-mutatóinak romlására számít a gyenge gazdasági növekedés miatt.
A cég elemzésben kimutatja, hogy a vizsgálatba bevont 11 gazdaság GDP-arányos államadósság-rátájának mediánszintje a 2008-ban mért 29 százalékról 2011-ben 42 százalékra nőtt, és a Moody\'s várakozása szerint tavaly elérte a 45 százalékot, 2013-ban pedig 47 százalékra emelkedik tovább.
A hitelminősítő szerint a tizenegy ország gazdasági növekedésének középértéken számolt együttes üteme az idén 1,9 százalék lesz, vagyis messze elmarad a pénzügyi válság előtti években mért 5,6 százalékos átlagtól.
Hétfői elemzésében a Moody\'s a térség hitelképességi mutatóival kapcsolatban kimutatta, hogy a vizsgált közép- és kelet-európai országcsoport adóskockázati besorolásainak mediánszintje jelenleg \"Baa3\", ami még éppen a befektetésre ajánlott sávban van; annak alsó széle.
A hitelminősítő közölte, hogy várakozása szerint a régió az idén is a befektetési ajánlású kategóriában marad. A Moody\'s szerint azonban külső fejlemények, például az euróövezeti válság esetleges újbóli fellángolása ismét lefelé ható nyomást gyakorolhat a térség hitelképességi besorolásaira.
A pénzügyi válság okozta drasztikus adósminőség-romlás illusztrálására a cég felidézte, hogy 2004 és 2007 között 11 esetben hajtott végre osztályzatjavítást Közép- és Kelet-Európa szuverén adósai körében, és mindössze egy leminősítést jelentett be, 2008 óta azonban 12 osztályzatrontás volt a régióban.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.