2010. május 12., 09:102010. május 12., 09:10
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke a megbeszélést követően bejelentette, pénteken délelőtt ül össze a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács – amelynek a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői is tagjai –, hogy megvitassák a megállapodást, s ha kell, módosítsanak rajta. A felek tegnap kézhez kapták a dokumentumot, hogy részleteiben is értesüljenek a kormány, valamint az IMF által kidolgozott megszorító intézkedésekről.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Boc-kabinet végül az általános forgalmi adó, illetve az egységes adókulcs értékének növelése helyett a közalkalmazotti béralap 25 százalékos, míg a nyugdíjak és a munkanélküli-segély 15 százalékos csökkentése mellett döntött. Emellett a Mediafax hírügynökség birtokába került, az IMF vezetőségének szánt szándéknyilatkozat más megszorításokat is tartalmaz. Szerepel ebben egyebek mellett az étkezési utalványok, a banki kamatokból, illetve a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek megadózása, az IT-szektor adókedvezményeinek eltörlése, a gyógyszerforgalmazó cégek becsült üzleti forgalmának megadózása.
Ugyanakkor tegnap derült fény arra is, hogy a kormány módosítani kívánja a kismamák havi juttatását szabályozó törvényt. Mint ismeretes, jelenleg a kismamák választhatnak, hogy a kormány által biztosított havi 600 lejt választják vagy kérik, hogy előző évi átlagjövedelmük 85 százalékát kaphassák meg havonta. Ez az összeg két évig, fogyatékos gyermek esetén három évig jár. A tegnapi nap folyamán egymásnak ellentmondó értesülések szivárogtak ki, egyesek szerint a kormány mindenki esetében 600 lejes gyest szabna meg, mások tudni vélték, hogy a 85 százalékot fogják kisebb arányra csökkenteni.
A szakszervezeti vezetők tegnap úgy vélekedtek, hogy amennyiben pénteken a társadalmi partnerek a dokumentum módosításáról döntenek, akkor vissza kell majd hívni Romániába az IMF küldöttségét.
Traian Băsescu államfő egyébként tegnap nem zárkózott el a szándéknyilatkozat módosításától. Újságírói kérdésre leszögezte, „a tárgyalásokat bármikor újra lehet kezdeni”. Ugyanakkor – Bogdan Hossu bejelentése szerint – az államfő arra kérte a kormányt, hogy a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács jóváhagyása nélkül ne hagyja jóvá a dokumentumot. Esti sajtónyilatkozatában az államfő leszögezte, a kormány által kidolgozott szándéknyilatkozat korrekt, azonban ha valakinek van jobb javaslata, annak csak örülni fog.
„A kormány javaslata a valóságon, számokon alapul. Ez jelenleg a legjobb megoldás” – mondta, kitérve arra is, hogy csak olyan javaslatot tud támogatni, ami azon alapszik, hogy kizárólag annyit lehet elkölteni, amennyit az ország megtermel. Szerinte a béreket, nyugdíjakat csak további hitelek igénylésével lehetne a jelenlegi szinten tartani. „Nem kellene odajutnunk, mint Görögország, hogy mások segítségére szoruljunk. Magunk kell megoldanunk a helyzetet” – fogalmazott. Az államfő ismételten bírálta az előző kormányokat, mondván: már a fizetés- és nyugdíjemelésekkor tudta, hogy ezekre nincs fedezet, azonban tehetetlen volt, nem tudott beleszólni a folyamatba. (Eközben éppen Băsescu hirdette ki a pedagógusok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt, amit még a Tăriceanu-kormány idején, többek között az akkor ellenzékben levő PDL támogatásával, a kormánypártok ellenkezése dacára fogadott el az ellenzéki többség a parlamentben.)
Eközben Elena Udrea fejlesztési miniszter tegnap szolidaritási alap létrehozását jelentette be. Ide folynának be azok a tervezett adók, amelyeket a magas közalkalmazotti bérekre vetnének ki, illetve ide utalhatnák fizetésük egy részét vagy teljes összegét azok, akik segíteni szeretnének a rászorulókon. Udrea hangsúlyozta, ő maga és a kormány több tagja is lemond teljes fizetéséről a szolidaritási alap javára.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.