2010. május 12., 09:102010. május 12., 09:10
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke a megbeszélést követően bejelentette, pénteken délelőtt ül össze a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács – amelynek a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői is tagjai –, hogy megvitassák a megállapodást, s ha kell, módosítsanak rajta. A felek tegnap kézhez kapták a dokumentumot, hogy részleteiben is értesüljenek a kormány, valamint az IMF által kidolgozott megszorító intézkedésekről.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Boc-kabinet végül az általános forgalmi adó, illetve az egységes adókulcs értékének növelése helyett a közalkalmazotti béralap 25 százalékos, míg a nyugdíjak és a munkanélküli-segély 15 százalékos csökkentése mellett döntött. Emellett a Mediafax hírügynökség birtokába került, az IMF vezetőségének szánt szándéknyilatkozat más megszorításokat is tartalmaz. Szerepel ebben egyebek mellett az étkezési utalványok, a banki kamatokból, illetve a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek megadózása, az IT-szektor adókedvezményeinek eltörlése, a gyógyszerforgalmazó cégek becsült üzleti forgalmának megadózása.
Ugyanakkor tegnap derült fény arra is, hogy a kormány módosítani kívánja a kismamák havi juttatását szabályozó törvényt. Mint ismeretes, jelenleg a kismamák választhatnak, hogy a kormány által biztosított havi 600 lejt választják vagy kérik, hogy előző évi átlagjövedelmük 85 százalékát kaphassák meg havonta. Ez az összeg két évig, fogyatékos gyermek esetén három évig jár. A tegnapi nap folyamán egymásnak ellentmondó értesülések szivárogtak ki, egyesek szerint a kormány mindenki esetében 600 lejes gyest szabna meg, mások tudni vélték, hogy a 85 százalékot fogják kisebb arányra csökkenteni.
A szakszervezeti vezetők tegnap úgy vélekedtek, hogy amennyiben pénteken a társadalmi partnerek a dokumentum módosításáról döntenek, akkor vissza kell majd hívni Romániába az IMF küldöttségét.
Traian Băsescu államfő egyébként tegnap nem zárkózott el a szándéknyilatkozat módosításától. Újságírói kérdésre leszögezte, „a tárgyalásokat bármikor újra lehet kezdeni”. Ugyanakkor – Bogdan Hossu bejelentése szerint – az államfő arra kérte a kormányt, hogy a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács jóváhagyása nélkül ne hagyja jóvá a dokumentumot. Esti sajtónyilatkozatában az államfő leszögezte, a kormány által kidolgozott szándéknyilatkozat korrekt, azonban ha valakinek van jobb javaslata, annak csak örülni fog.
„A kormány javaslata a valóságon, számokon alapul. Ez jelenleg a legjobb megoldás” – mondta, kitérve arra is, hogy csak olyan javaslatot tud támogatni, ami azon alapszik, hogy kizárólag annyit lehet elkölteni, amennyit az ország megtermel. Szerinte a béreket, nyugdíjakat csak további hitelek igénylésével lehetne a jelenlegi szinten tartani. „Nem kellene odajutnunk, mint Görögország, hogy mások segítségére szoruljunk. Magunk kell megoldanunk a helyzetet” – fogalmazott. Az államfő ismételten bírálta az előző kormányokat, mondván: már a fizetés- és nyugdíjemelésekkor tudta, hogy ezekre nincs fedezet, azonban tehetetlen volt, nem tudott beleszólni a folyamatba. (Eközben éppen Băsescu hirdette ki a pedagógusok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt, amit még a Tăriceanu-kormány idején, többek között az akkor ellenzékben levő PDL támogatásával, a kormánypártok ellenkezése dacára fogadott el az ellenzéki többség a parlamentben.)
Eközben Elena Udrea fejlesztési miniszter tegnap szolidaritási alap létrehozását jelentette be. Ide folynának be azok a tervezett adók, amelyeket a magas közalkalmazotti bérekre vetnének ki, illetve ide utalhatnák fizetésük egy részét vagy teljes összegét azok, akik segíteni szeretnének a rászorulókon. Udrea hangsúlyozta, ő maga és a kormány több tagja is lemond teljes fizetéséről a szolidaritási alap javára.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.