2010. május 12., 09:102010. május 12., 09:10
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke a megbeszélést követően bejelentette, pénteken délelőtt ül össze a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács – amelynek a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői is tagjai –, hogy megvitassák a megállapodást, s ha kell, módosítsanak rajta. A felek tegnap kézhez kapták a dokumentumot, hogy részleteiben is értesüljenek a kormány, valamint az IMF által kidolgozott megszorító intézkedésekről.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Boc-kabinet végül az általános forgalmi adó, illetve az egységes adókulcs értékének növelése helyett a közalkalmazotti béralap 25 százalékos, míg a nyugdíjak és a munkanélküli-segély 15 százalékos csökkentése mellett döntött. Emellett a Mediafax hírügynökség birtokába került, az IMF vezetőségének szánt szándéknyilatkozat más megszorításokat is tartalmaz. Szerepel ebben egyebek mellett az étkezési utalványok, a banki kamatokból, illetve a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek megadózása, az IT-szektor adókedvezményeinek eltörlése, a gyógyszerforgalmazó cégek becsült üzleti forgalmának megadózása.
Ugyanakkor tegnap derült fény arra is, hogy a kormány módosítani kívánja a kismamák havi juttatását szabályozó törvényt. Mint ismeretes, jelenleg a kismamák választhatnak, hogy a kormány által biztosított havi 600 lejt választják vagy kérik, hogy előző évi átlagjövedelmük 85 százalékát kaphassák meg havonta. Ez az összeg két évig, fogyatékos gyermek esetén három évig jár. A tegnapi nap folyamán egymásnak ellentmondó értesülések szivárogtak ki, egyesek szerint a kormány mindenki esetében 600 lejes gyest szabna meg, mások tudni vélték, hogy a 85 százalékot fogják kisebb arányra csökkenteni.
A szakszervezeti vezetők tegnap úgy vélekedtek, hogy amennyiben pénteken a társadalmi partnerek a dokumentum módosításáról döntenek, akkor vissza kell majd hívni Romániába az IMF küldöttségét.
Traian Băsescu államfő egyébként tegnap nem zárkózott el a szándéknyilatkozat módosításától. Újságírói kérdésre leszögezte, „a tárgyalásokat bármikor újra lehet kezdeni”. Ugyanakkor – Bogdan Hossu bejelentése szerint – az államfő arra kérte a kormányt, hogy a Gazdasági és Társadalmi Egyeztető Tanács jóváhagyása nélkül ne hagyja jóvá a dokumentumot. Esti sajtónyilatkozatában az államfő leszögezte, a kormány által kidolgozott szándéknyilatkozat korrekt, azonban ha valakinek van jobb javaslata, annak csak örülni fog.
„A kormány javaslata a valóságon, számokon alapul. Ez jelenleg a legjobb megoldás” – mondta, kitérve arra is, hogy csak olyan javaslatot tud támogatni, ami azon alapszik, hogy kizárólag annyit lehet elkölteni, amennyit az ország megtermel. Szerinte a béreket, nyugdíjakat csak további hitelek igénylésével lehetne a jelenlegi szinten tartani. „Nem kellene odajutnunk, mint Görögország, hogy mások segítségére szoruljunk. Magunk kell megoldanunk a helyzetet” – fogalmazott. Az államfő ismételten bírálta az előző kormányokat, mondván: már a fizetés- és nyugdíjemelésekkor tudta, hogy ezekre nincs fedezet, azonban tehetetlen volt, nem tudott beleszólni a folyamatba. (Eközben éppen Băsescu hirdette ki a pedagógusok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt, amit még a Tăriceanu-kormány idején, többek között az akkor ellenzékben levő PDL támogatásával, a kormánypártok ellenkezése dacára fogadott el az ellenzéki többség a parlamentben.)
Eközben Elena Udrea fejlesztési miniszter tegnap szolidaritási alap létrehozását jelentette be. Ide folynának be azok a tervezett adók, amelyeket a magas közalkalmazotti bérekre vetnének ki, illetve ide utalhatnák fizetésük egy részét vagy teljes összegét azok, akik segíteni szeretnének a rászorulókon. Udrea hangsúlyozta, ő maga és a kormány több tagja is lemond teljes fizetéséről a szolidaritási alap javára.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.