2009. július 27., 11:012009. július 27., 11:01
A miniszterelnök szerint azonban az államkassza rohamosan apad, így a kormány korántsem tudja megvalósítani minden tervét. „Azt gondolom, ha lenne pénz, minden problémát megoldanánk, és párhuzamosan folynának a beruházások. Ám manapság világszerte egyre kevesebb a pénz, így mi is csak módjával tudunk tervezni. Azt viszont megígérhetem a szatmáriaknak, hogy a fejlesztések rangsorolásánál elsőbbséget fognak élvezni” – jelentette ki Boc.
A politikus elmondta, a terelőút mellett a Nyíregyháza felé folytatódó Pete–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi út tervét is „melegen tartják” Bukarestben. Elvileg az idei év utolsó negyedében kiírhatják az erre vonatkozó közbeszerzési eljárást, így jövőre már hozzá is kezdhetnek a város melletti félkörgyűrű megépítéséhez, amely a gyorsforgalmi út szempontjából is lényeges szakasz. A megyeszékhely tehermentesítését szolgáló terelőút és az azt kiszolgáló bekötőutak tervezett összköltsége 130 millió euró. A miniszterelnök ígérete alapján ezt az összeget el fogják különíteni a jövő évi országos költségvetés készítésekor, így 2010 első felében el is kezdődhet a kivitelezés. A Nagyvárad–Nagykároly felől érkező útszakasz 19 kilométer hosszan haladna el a város északkeleti részén. Ehhez egy vasúti felüljárót és a negyedik Szamos-hidat is meg kell majd építeni. A harmadik szatmárnémeti átjáró ügyét a helyi közigazgatás vette kézbe.
A vezetők arra is ígéretet tettek, hogy 2011-re befejeződnek a Nagyvárad–Szatmárnémeti közötti, 19-es számú országút rehabilitációs munkálatai, így határidőre elkészülhet az út Szatmár megyei 52 kilométeres szakasza. A tervek szerint már 2010-ben átadják a forgalomnak az említett útszakaszhoz tartozó, Nagymajtény mellett épülő vasúti felüljárót. Ez a felújítási terv azonban nem tartalmazza az útszakasz Nagykárolyon átvezető 4,9 kilométeres részét, így azt a helyi tanácsnak saját forrásaiból kellene finanszíroznia, ám erre nincsen lehetősége. Boc ígéretet tett rá, megpróbálja módosíttatni a kivitelezési tervet, és megoldani a nagykárolyi szakasz rehabilitációját is.
Radu Berceanu szállításügyi miniszter elismerte, hogy a megyeközpontnak nagy szüksége van egy terelő- és egy gyorsforgalmi útra. Meglátása szerint a kivitelezési folyamatot úgy lehetne felgyorsítani, ha a szatmáriak lemondanának két sávról. „A tervezett négy helyett csak a két belső sávot építenénk meg, mert a haladás gyorsaságát ez számottevően nem befolyásolja. Most azért terhelt a forgalom, mert a lakott terület miatti sebességkorlátozások nehezítik, és nem a rendelkezésre álló hely elégtelensége akadályozza azt” – véli a tárcavezető. „Később, ha indokolttá válik, további külső sávokkal lesz majd bővíthető ez a szakasz” – tette hozzá Boc. Ez az egyszerűsítés felgyorsíthatja a kivitelezést, és a megnövekedett forgalom akár már egy éven belül kikerülheti Szatmárnémetit. Ezt az ötletet Csehi Árpád megyei tanácselnök is támogatja. „A mai gazdasági helyzetben ez a legideálisabb döntés, és a két új sáv hathatós segítség lenne a megyének” – fűzte hozzá a megyei önkormányzat vezetője.
A csütörtök délutáni találkozón szóba került a tasnádi vízhálózat bővítésére megnyert uniós pályázat megvalósíthatósága is. A partiumi kisvárosnak szabály szerint idén szeptember 30-áig el kellene költenie a megnyert pénzt, ám erre nincsen lehetősége. Boc megígérte, közbenjár a határidő meghosszabbítása érdekében. A napirendi pontok között a megyei reptér modernizálása is szerepelt, ám Berceanu ezt még nem látja kellőképpen indokoltnak. „Ha a terelő- és gyorsforgalmi úthálózat elkészül, a környék vonzóbbá válik a befektetők számára. Akkor majd nagyobb régiót fog kiszolgálni a szatmári reptér, és visszatérhetünk erre a kérdésre” – nyilatkozta a miniszter. A szociális intézmények finanszírozására vonatkozó kérdésekre a miniszterelnök válasza az volt, megoldják azt is, ha találnak még valamit az ország pénzeszsákjában.
A politikusok szatmári látogatásuk után Nagybányára siettek, ahol ígéretet tettek néhány megyei, országos és nemzetközi érdekeltségű út rehabilitációjára. Ennek megoldását különböző hazai és nemzetközi pályázatok révén látják megoldhatónak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok