Fotó: Agerpres
2009. október 13., 09:302009. október 13., 09:30
Bár csütörtökön még úgy tűnt, hogy bizonyos adókedvezmények ellenében a munkáltatói szövetségek is rábólintanak a kormány ajánlatára, miszerint januártól 705 lejre nőhet a bruttó minimálbér, a tegnapi tárgyalások ismét kudarcba fulladtak.
Néhány napi gondolkodási időt követően tegnap a vállalkozók a szakszervezetek, illetve a kormány képviselőivel megtartott háromoldalú megbeszélésén leszögezték, a gazdasági válság közepette megengedhetetlen ekkora mértékű béremelés, s azzal a javaslattal álltak elő, hogy 2010 első hat hónapjában fagyasszák be a 600 lejes szintre a kormány által garantált legalacsonyabb fizetés szintjét, az év második felében pedig az ország gazdaságának alakulása függvényében döntsenek a 705 lejre történő emelésről.
„A munkáltatói szövetségek meggondolták magukat a minimálbér emelése tekintetében, mivel úgy látják, hogy ezáltal a szakképzett munkások és a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak fizetését egyaránt emelni kellene” – fogalmazott a tárgyalásokat követően Marius Petcu, a CNSLR-Frăţia szakszervezeti tömb elnöke. Hozzátette: a megbeszélésen azonban Gheorghe Pogea pénzügyminiszter kitartott a 705 lejes minimálbér mellett, s azzal próbált hatni a munkáltatókra, hogy a kormány által biztosított legkisebb fizetés növelésével nem nőne automatikusan valamennyi bér 17,5 százalékkal.
A sajtónyilatkozatot követően a háromoldalú tárgyalások folytatódtak, azonban lapzártánkig nem született konkrét megállapodás. Amint arról hétvégi lapszámunkban beszámoltunk, a szakszervezetek – amelyek korábban ragaszkodtak az általuk követelt 740 lejes minimálbérhez – csütörtökön hosszas egyeztetések eredményeképp elfogadták a kormány ajánlatát a 705 lejes minimálbérről.
Cserébe mindössze annyit kértek, hogy tartsák tiszteletben a kollektív munkaszerződésbe foglaltakat. A munkáltatók a kormány képviselőivel folytatott háromoldalú tanácskozást követően úgy nyilatkoztak, fontolóra veszik az ajánlatot, azonban a béremelés mellé mindenképp adókedvezményeket fognak kérni.
Mint hangoztatták, szerintük most csupán a jelenlegi bérszintek tartása, illetve a legalacsonyabb fizetések kismértékű növelése lenne ésszerű. Ha pedig mindenképpen nő a minimálbér, akkor a munkáltatók azt szeretnék elérni, hogy a kormány adókedvezményeket biztosítson, a vállalkozóknak a minimálbér és az 1000 lej közötti fizetések után mindössze a társadalombiztosítási hozzájárulásokat kelljen befizetniük az elkövetkező hat hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok