Változásokkal indult az új év: már az első naptól nőtt a minimálbér értéke, valamelyest drágult az energia, nőtt a közúti kihágásokért kiróható bírságok összege, de eközben csökkent a vendéglátásban alkalmazott általános forgalmi adó (áfa/TVA), illetve kisebb oszlopadót kell ezentúl befizetniük az érintett vállalkozásoknak is.
2015. január 04., 19:502015. január 04., 19:50
Ahogy éjfélt ütött az óra, s elpukkantak az első tűzijátékok, átlagosan 0,26 százalékkal drágult a lakosságnak szolgáltatott villanyáram ára. Sokak számára jó hír viszont, hogy január elsejétől 900 lejről 975 lejre bővült a minimálbér, azonban negatív hozadéka is van ennek, hiszen a kormány által garantált legkisebb fizetés értéke határozza meg a közlekedési kihágásokkor kiróható pénzbírságok értékét, egy büntetéspont az összeg 10 százalékának felel meg.
Az úgynevezett oszlopadó eközben a nem ingatlan jellegű építmény értékének 1,5 százalékáról 1 százalékára csökken, a biztosítótársaságoknak viszont nagyobb összegeket kell januártól befizetniük a garanciaalapba.
Ugyanakkor idéntől a kormány a teljes ellátású turisztikai csomagok esetében 9 százalékos kedvezményes általános forgalmi adót (áfa/TVA) vezet be a jelenlegi 24 százalékos általános áfa helyett. Ennek nyomán a turizmusban tevékenykedők úgy nyilatkoztak, hogy az intézkedés az áraik mintegy 10 százalékos mérséklődéséhez vezethet.
Amint arról beszámoltunk, a 2015-ös évi állami költségvetés sarokszámainak a nyilvánosságra hozatala előtt az elemzők és az Európai Bizottság prognózisokkal megbízott szakértői egyaránt úgy vélekedtek, hogy a Ponta-kabinetnek a kampányban tett ígéretei miatt kizárt, hogy adóemelések nélkül tartani lehessen az ország nemzetközi hitelezőivel – az Európai Bizottság mellett a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank – közösen az idei évre rögzített költségvetési hiánycélt.
A felek végül a hitelezők decemberi bukaresti látogatása során – amelynek egyetlen célja a büdzsé véglegesítése volt – megállapodtak abban, hogy a költségvetés a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. Arról is sikerült megegyezniük, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére.
A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak az idén, így a GDP 709,68 milliárd lej lehet, ami – a büdzsé tervezésénél figyelembe vett 4,42 lejes euró-árfolyamon – 160,56 milliárd eurónak felel meg. A büdzsé 2,2 százalékos éves inflációval és 226 milliárd lejes (51,1 milliárd euró) bevétellel számol. A költségvetés kiadása 239 milliárd lej (54,1 milliárd euró) lesz, vagyis a deficitet 13 milliárd lejre (2,9 milliárd euró) tervezik.
Mint ismeretes, a kormány 2013-ban sorozatban a harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A 2015-ben lejáró, 4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a bukaresti kormány már több ízben is jelezte, nem akar újabb készenlétihitel-szerződést. Ám valamilyen megállapodásra mégiscsak sor kerülhet Victor Ponta miniszterelnök decemberi bejelentései nyomán, a kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy a Lengyelországéhoz hasonló konstrukcióban gondolkodnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!