Sok kicsi sokra megy? Kiszámíthatóbb minimálbér-emelést várnak a munkáltatók
Fotó: Pixabay.com
Nagyobb kiszámíthatóságot és kompenzációt várnak a munkáltatók a kormánytól a minimálbér emelése kapcsán. Ludovic Orban miniszterelnök ígéri, objektív mutatók alapján és „nem hasból” fogják megemelni az állam által garantált legkisebb havi fizetést. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor hosszú távon csakis az jelentene megoldást az üzleti szféra számára, ha megfelelő infrastruktúra és megfelelően képzett alkalmazottak állnának a munkáltatók rendelkezésére.
2019. november 13., 11:502019. november 13., 11:50
A vállalkozók támogatják a minimálbér emelését, ám valamilyen szintű kompenzációt szeretnének kapni az államtól. Minderről Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének (CNIPMMR) elnöke beszélt a napokban, hangsúlyozva, nem szeretnék a társadalmi megosztottság üzenetét közvetíteni, mivel ezen a téren nincs ellentét a munkáltatók és a munkavállalók között.
„Beszéltünk a témáról a miniszterelnök úrral. Jeleztük, hogy a munkaügyi minisztérium nem készített elemzést arról, hogyan határozzák meg a minimálbér összegét. Mi elvégeztük ezt az elemzést. A romániai cégek nagy része azt mondja, 50 és 100 lej közötti összeggel kell megemelni a minimálbért. Nem akarjuk a társadalmi megosztottság üzenetét küldeni, vagyis hogy a vállalkozók nem támogatják a minimálbér emelését. Mi támogatjuk az emelést, és ezzel egy időben támogatjuk egy komoly, profi mechanizmus kidolgozását, ami előre látható, így tudni fogjuk, hogyan alakul az elkövetkező években a minimálbér” – jelentette ki Florin Jianu.
Elmondása szerint megoldás lehetne például az is, ha a most tervezett 180 lejes emelés után a cégeknek nem kellene adózniuk, és a teljes összeg a munkavállaló zsebébe kerülne. Mint részletezte, elemzésük szerint tízből hét munkáltató ellenzi a minimálbér emelését, amennyiben semmilyen kompenzációban nem részesülnek. Arra a kérdésre, milyen nehézségekre számítanak a kormány által garantált legkisebb jövedelmek emelése esetén, a legtöbben az áruk és szolgáltatások drágulását, elbocsátásokat, a nyereség zsugorodását, a versenyképesség csökkenését, szerződések és/vagy piacok elvesztését említették.
„Sajnos az a tény, hogy a kormány évente határozza meg, és folyamatosan növeli a minimálbér összegét, az alacsonyan képzett munkavállalókat segíti. Jelen pillanatban pedig a lakosság 35 százaléka alacsonyan képzett” – hívta fel a figyelmet az állandó minimálbér-emelések egy másik visszásságára Gönczi József, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) elnöke, amikor arról kérdeztük, hogyan élik meg a vállalkozók a folyamatos minimálbér-emeléseket, mennyire van felkészülve a magánszféra arra, hogy jövőre újra nő a minimálbér. Mint rámutatott, azok a cégek, amelyek ilyen alacsonyan képzett munkavállalókat alkalmaznak, a januártól tervezett emelést is az árakra fogják terhelni.
Gönczi József szerint az is negatívum, hogy
„Az állam által meghatározott minimálbér növekedése sajnos nem vezetett a termelékenység növekedéséhez. Talán az összeg emelése helyett inkább a munkavállalók hozzáadott értékének a növelése kellene hogy legyen a cél különböző képzések, továbbképzések által” – fogalmazta meg a szakember. Megjegyezte egyúttal, hogy a minimálbér-emelés a foglalkoztatottsági rátát sem emelte, pedig – mint ismeretes – egyre erőteljesebb a munkaerőhiány Romániában.
Kérdésünkre, hogy a kis- és közepes vállalkozások egyesületének javaslata, miszerint adómentesnek kellene lennie az emelés összegének, megoldást jelenthetne-e, a ROVE elnöke úgy vélekedett, ez abban segítene, hogy a többletköltségeket a vállalkozók nem terhelnék az árakra, így elkerülhetővé válnának az újabb drágulások, főként a termelőágazatban. Hosszú távon azonban Gönczi József szerint csakis az jelentene megoldást az üzleti szférában, hogy megfelelő infrastruktúra és megfelelően képzett alkalmazottak állnának a munkáltatók rendelkezésére.
A vállalkozói egyesület elnöke amúgy pesszimista a jövőt illetően.
– kongatta meg a vészharangot Gönczi József.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az azóta megbukott szociáldemokrata párti (PSD) kabinet közvitára bocsátott egy kormányhatározat-tervezetet, ami szerint 2020 januárjától bruttó 2262 lejre nőne a minimálbér, a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak esetében pedig 2620 lej lenne a kormány által garantált legkisebb bruttó fizetés. Azt viszont, hogy ténylegesen mennyivel fog nőni a minimálbér, egyelőre nem lehet tudni. Annyi ténynek tűnik, hogy mindenképp sor kerül az összegek növelésére – legalábbis több ízben is ígéretet tett erre Ludovic Orban miniszterelnök. A hétvégén ugyanakkor beszélt arról is, hogy
„Nem lehet hasból emelni a minimálbért, ahogyan eddig történt. A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. Sokszor a minimálbér-emelés éppen azok ellen fordul, akikért született, mivel nagyon sokan elveszítik a munkahelyüket, ha a minimálbér magasabbra nő, mint amennyit a vállalkozó el tud viselni, mivel nagyon sok cég, amikor már nem nyereséges, vagy felfüggeszti a tevékenységét, vagy máshova költözik, ahol olcsóbb munkaerőt talál” – fejtette ki a kormányfő.
Megígérte egyúttal, hogy komoly elemzések fogják megelőzni az újabb emelést. Mint emlékeztetett, a cégeket a minimálbér emelkedésekor nemcsak a minimálbérért dolgozók fizetése terheli meg pluszban, hanem ha nőnek a legkisebb bérek, akkor a bértáblán más besorolásban levő alkalmazottaknál is emelést kell kieszközölni.
– vetítette előre Ludovic Orban.
A kormányfő már több ízben is ígéretet tett ugyanakkor arra is, hogy a témában, mielőtt döntenének, még egyeztetnek a társadalmi partnerekkel, így a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel egyaránt.
Mint ismeretes, jelenleg csaknem 1,7 millió romániai alkalmazott dolgozik minimálbérért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!