Sok kicsi sokra megy? Kiszámíthatóbb minimálbér-emelést várnak a munkáltatók
Fotó: Pixabay.com
Nagyobb kiszámíthatóságot és kompenzációt várnak a munkáltatók a kormánytól a minimálbér emelése kapcsán. Ludovic Orban miniszterelnök ígéri, objektív mutatók alapján és „nem hasból” fogják megemelni az állam által garantált legkisebb havi fizetést. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor hosszú távon csakis az jelentene megoldást az üzleti szféra számára, ha megfelelő infrastruktúra és megfelelően képzett alkalmazottak állnának a munkáltatók rendelkezésére.
2019. november 13., 11:502019. november 13., 11:50
A vállalkozók támogatják a minimálbér emelését, ám valamilyen szintű kompenzációt szeretnének kapni az államtól. Minderről Florin Jianu, a kis- és közepes vállalkozások országos szövetségének (CNIPMMR) elnöke beszélt a napokban, hangsúlyozva, nem szeretnék a társadalmi megosztottság üzenetét közvetíteni, mivel ezen a téren nincs ellentét a munkáltatók és a munkavállalók között.
„Beszéltünk a témáról a miniszterelnök úrral. Jeleztük, hogy a munkaügyi minisztérium nem készített elemzést arról, hogyan határozzák meg a minimálbér összegét. Mi elvégeztük ezt az elemzést. A romániai cégek nagy része azt mondja, 50 és 100 lej közötti összeggel kell megemelni a minimálbért. Nem akarjuk a társadalmi megosztottság üzenetét küldeni, vagyis hogy a vállalkozók nem támogatják a minimálbér emelését. Mi támogatjuk az emelést, és ezzel egy időben támogatjuk egy komoly, profi mechanizmus kidolgozását, ami előre látható, így tudni fogjuk, hogyan alakul az elkövetkező években a minimálbér” – jelentette ki Florin Jianu.
Elmondása szerint megoldás lehetne például az is, ha a most tervezett 180 lejes emelés után a cégeknek nem kellene adózniuk, és a teljes összeg a munkavállaló zsebébe kerülne. Mint részletezte, elemzésük szerint tízből hét munkáltató ellenzi a minimálbér emelését, amennyiben semmilyen kompenzációban nem részesülnek. Arra a kérdésre, milyen nehézségekre számítanak a kormány által garantált legkisebb jövedelmek emelése esetén, a legtöbben az áruk és szolgáltatások drágulását, elbocsátásokat, a nyereség zsugorodását, a versenyképesség csökkenését, szerződések és/vagy piacok elvesztését említették.
„Sajnos az a tény, hogy a kormány évente határozza meg, és folyamatosan növeli a minimálbér összegét, az alacsonyan képzett munkavállalókat segíti. Jelen pillanatban pedig a lakosság 35 százaléka alacsonyan képzett” – hívta fel a figyelmet az állandó minimálbér-emelések egy másik visszásságára Gönczi József, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) elnöke, amikor arról kérdeztük, hogyan élik meg a vállalkozók a folyamatos minimálbér-emeléseket, mennyire van felkészülve a magánszféra arra, hogy jövőre újra nő a minimálbér. Mint rámutatott, azok a cégek, amelyek ilyen alacsonyan képzett munkavállalókat alkalmaznak, a januártól tervezett emelést is az árakra fogják terhelni.
Gönczi József szerint az is negatívum, hogy
„Az állam által meghatározott minimálbér növekedése sajnos nem vezetett a termelékenység növekedéséhez. Talán az összeg emelése helyett inkább a munkavállalók hozzáadott értékének a növelése kellene hogy legyen a cél különböző képzések, továbbképzések által” – fogalmazta meg a szakember. Megjegyezte egyúttal, hogy a minimálbér-emelés a foglalkoztatottsági rátát sem emelte, pedig – mint ismeretes – egyre erőteljesebb a munkaerőhiány Romániában.
Kérdésünkre, hogy a kis- és közepes vállalkozások egyesületének javaslata, miszerint adómentesnek kellene lennie az emelés összegének, megoldást jelenthetne-e, a ROVE elnöke úgy vélekedett, ez abban segítene, hogy a többletköltségeket a vállalkozók nem terhelnék az árakra, így elkerülhetővé válnának az újabb drágulások, főként a termelőágazatban. Hosszú távon azonban Gönczi József szerint csakis az jelentene megoldást az üzleti szférában, hogy megfelelő infrastruktúra és megfelelően képzett alkalmazottak állnának a munkáltatók rendelkezésére.
A vállalkozói egyesület elnöke amúgy pesszimista a jövőt illetően.
– kongatta meg a vészharangot Gönczi József.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az azóta megbukott szociáldemokrata párti (PSD) kabinet közvitára bocsátott egy kormányhatározat-tervezetet, ami szerint 2020 januárjától bruttó 2262 lejre nőne a minimálbér, a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottak esetében pedig 2620 lej lenne a kormány által garantált legkisebb bruttó fizetés. Azt viszont, hogy ténylegesen mennyivel fog nőni a minimálbér, egyelőre nem lehet tudni. Annyi ténynek tűnik, hogy mindenképp sor kerül az összegek növelésére – legalábbis több ízben is ígéretet tett erre Ludovic Orban miniszterelnök. A hétvégén ugyanakkor beszélt arról is, hogy
„Nem lehet hasból emelni a minimálbért, ahogyan eddig történt. A pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve. Sokszor a minimálbér-emelés éppen azok ellen fordul, akikért született, mivel nagyon sokan elveszítik a munkahelyüket, ha a minimálbér magasabbra nő, mint amennyit a vállalkozó el tud viselni, mivel nagyon sok cég, amikor már nem nyereséges, vagy felfüggeszti a tevékenységét, vagy máshova költözik, ahol olcsóbb munkaerőt talál” – fejtette ki a kormányfő.
Megígérte egyúttal, hogy komoly elemzések fogják megelőzni az újabb emelést. Mint emlékeztetett, a cégeket a minimálbér emelkedésekor nemcsak a minimálbérért dolgozók fizetése terheli meg pluszban, hanem ha nőnek a legkisebb bérek, akkor a bértáblán más besorolásban levő alkalmazottaknál is emelést kell kieszközölni.
– vetítette előre Ludovic Orban.
A kormányfő már több ízben is ígéretet tett ugyanakkor arra is, hogy a témában, mielőtt döntenének, még egyeztetnek a társadalmi partnerekkel, így a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel egyaránt.
Mint ismeretes, jelenleg csaknem 1,7 millió romániai alkalmazott dolgozik minimálbérért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!