Fotó: Pixabay
Májustól már két mutatót is figyelembe kell venniük a romániai munkáltatóknak, amikor megállapítják az alkalmazottaik külföldi kiszállási díját. Eddig az egyetlen feltétel az volt, hogy az összeg nem haladhatta meg a közszférában megítélt napidíj két és félszeresét, májustól azonban arra is figyelni kell, hogy nem lehet több, mint az alkalmazott alapbérének a háromszorosa.
2022. április 23., 13:402022. április 23., 13:40
Debreczeni László adószakértő lapunknak kifejtette, az egyértelműsítő rendelkezéssel mindenki jól jár, hiszen az alkalmazottat védi attól, hogy havi jövedelme egy jelentős részét szürkén kapja meg, a vállalkozók számára pedig azért előnyös, mert sok esetben a pénzügyi ellenőrök szubjektív megítélés alapján visszamenőleg megadózták a különben adó- és illetékmentes napidíjakat. Az egyértelmű szabályozásnak köszönhetően immár nem lesz lehetőség értelmezésre, és visszamenőleges hatályú adózásra.
A 2022/72-es számú törvényt májustól alkalmazzák, ennek alapján a foglalkoztatottak májusi jövedelmének a háromszorosát nem haladhatja meg a kiszállási díj.
A közszférában kifizetett napidíj a legtöbb európai országban, így Romániában is 35 euró.
Ha egy parlamenti képviselő külföldre utazik hivatali ügyben, napi 35 euró kiszállási díjat kap, a kamionsofőr naponta ennek a két és félszeresét, vagyis legtöbb 87,5 eurót kaphatott az adótörvénykönyv előírásai szerint. Viszont gyakran előfordult, hogy a szállítási cégek minimálbéren alkalmaztak gépkocsivezetőt, vagyis a munkavállaló nettó 1500–1600 lejt keresett, és mellé kapott adó- és illetékmentesen napi 87,5 eurót, ami – ha egész hónapban külföldön tartózkodott – elérte a 2600 eurót, vagyis a 13 ezer lejt. Egyértelmű volt, hogy a kiszállási díj egy része valójában a fizetés, hiszen az étkezésre és a szállásra nem volt szükség havi 13 ezer lejre.
A törvényhozók ezt 2015-ben el is ismerték, akkor visszamenőleg öt évre adóamnesztiát hirdettek, arra hivatkozva, hogy ezeknek az összegeknek az utólagos megadóztatására nem volt objektív fogódzó. A munkáltatóknak visszaadták ugyan a befizetett összegeket, hiszen a kiszállási pénz teljesen adó- és illetékmentes, viszont a törvényt nem módosították, maradt minden a régiben.
„Az amnesztia után egy-két évig az adóellenőrök sem firtatták a napidíjakat, majd újra »felébredtek«, és kezdődött minden elölről: ha úgy ítélték meg, hogy túl magas a kiszállási díj, utólag megadózták, és jelentős összegeket fizettettek be az államkasszába a vállalkozókkal” – fejtette ki Debreczeni László.
Viszont most már a törvényt is módosították, beiktatva egy újabb plafont, amely szerint a napidíj nem lehet több az alkalmazott bérének a háromszorosánál.
„Továbbra is lehet tehát napi 87,5 euró, ám akkor a fizetés is magasabb kell legyen” – magyarázta Debreczeni László. Az adószakértő hangsúlyozta, még várják az alkalmazási módszertant, de az már csak a technikai részleteket szabályozza, egyértelmű a jogszabály, és az adóellenőröknek is ez alapján kell majd megállapítaniuk, hogy mennyi napidíjat kaphat az alkalmazott. Debreczeni hozzátette, a dolgozó számára ez a módosítás azért előnyös, mert nem kapja szürkén a fizetése egy részét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!