2008. október 08., 00:002008. október 08., 00:00
Szintén támogatni készül az orosz kormány országa kulcsfontosságú bankjait. Dmitrij Medvegyev államfő tegnap – miután bankárokkal vitatta meg az általa „nagy méretű pénzügyi válságnak” nevezett helyzetet – bejelentette, az állam 950 milliárd rubelnyi (37 milliárd dollár) alárendelt – vagyis csőd vagy felszámolás esetén sorrendben nem először törlesztendő – hitellel segíti a fontosabb pénzintézeteket. Mint közölte: 500 milliárd rubelt a Sberbank kap, a VTB 200 milliárdot. A maradék 250 milliárdot kisebb bankok között osztják szét. Az igénybevétel feltétele, hogy a hitelt kérő bankok részvényesei legalább az alaptőke 15 százalékának megfelelő saját eszközt bocsássanak rendelkezésre, és hogy a finanszírozás aránya 1:2 legyen. A központi bank már jelezte, hogy mintegy 100 kereskedelmi bank férhet majd hozzá fedezet nélkül az alárendelt kölcsönhöz. A pénzügyminisztérium által korábban nyújtott összegekhez jelenleg 28 bank jut hozzá. Emellett az elnök utasítást adott a hitelintézetek átszervezésére és a biztosítékok fejében keletkezett adósságok behajtására vonatkozó jogszabályok módosítására.
Eközben tegnap az izlandi pénzpiaci felügyelő hatóság (IFSA) ellenőrzése alá került a piaci értéke alapján második legnagyobb izlandi bank. A piacfelügyelő hatóság közleménye szerint a Landsbanki valamennyi működési területén a szokásos módon folyik majd a munka. A bank feletti ellenőrzés átvételének a célja az volt, hogy garantálják az izlandi bankrendszer stabilitását. Ezzel a bejelentéssel szinte egyidejűleg azt közölte az izlandi jegybank, hogy 4 milliárd euró hitel felvételéről állapodott meg Oroszországgal. A hitelfelvétel célja az volt, hogy növeljék a devizatartalékot, és erősítsék az izlandi koronát. A hírre az izlandi korona erősödni kezdett az euróhoz képest. A jegybank közleménye szerint Oroszország 3-4 évre nyújtja a hitelt.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.