Az ásványvíz-kitermelés után fizetett illeték 45 százaléka a helyi, 35 százaléka a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja
Fotó: 123RF
Lesz helye, rendeltetése a pénznek, örülnek a helyi önkormányzatok vezetői, hogy helyben marad az ásványvíz és a felszíni kitermelési illeték nagyobbik része, ám kiterjesztenék a rendelkezést más bányailletékre is. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke konkrét példaként a parajdi bányában kitermelt sót említette.
2022. január 14., 10:372022. január 14., 10:37
2022. január 14., 14:382022. január 14., 14:38
A bukaresti kormány e heti ülésén elfogadta annak a törvénynek a hatályba léptetési módszertanát, amely alapján a felszíni kitermelésből származó bányailleték 80 százaléka a helyi és megyei önkormányzatoknál marad. Mint az RMDSZ közleménye rámutat, a javaslatot a fejlesztési minisztérium terjesztette a kormány elé elfogadásra, ennek értelmében minden kitermelő az illeték 40 százalékát a helyi, további 40 százalékát a megyei önkormányzatnak utalja, 20 százalék pedig az állami kincstárba megy.
„Az RMDSZ javaslatára született meg az a törvény, amelyhez most a szükséges életbeléptetési szabályozást is elfogadta javaslatunkra a kormány. Ennek eredményeként alkalmazni lehet ezt a jogot, és a települések nagyobb költségvetésből gyarapodhatnak, hiszen a helyben kitermelt jövedelem elsősorban a helyieket illeti” – idézte Cseke Attila fejlesztési miniszternek a kormányülés után elhangzott nyilatkozatát a közlemény.
A tárcavezető elmondása szerint évente több mint 420 millió lej folyt be az államkasszába olyan felszíni bányászat után fizetett illetékekből, mint a kavics- és a homokkitermelés vagy az ásványvíz-palackozás. A döntés értelmében ennek a 80 százaléka, azaz több mint 300 millió lej a helyi közösségek rendelkezésére áll.
A szerdán elfogadott jogszabály értelmében az eredeti, 2019–2020-as törvények hatálybalépése után behajtott összegeket is kiosztják a helyi önkormányzatoknak,
nem várja meg a helyi költségvetés a központi visszaosztást.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke csütörtökön a Krónika megkeresésére fontos elemnek nevezte, hogy a helyben maradó pénzt a helyi önkormányzatok bármire, vagyis beruházásra vagy a működési költségekre is fordíthatják. A Hargita Megyei Tanács esetében az ásványvíz-kitermelés utáni illeték 35 százaléka a 2021-es évre például 3,5 millió lejt jelent, ami most már a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja.
A tanácselnök aláhúzta: ezekből az összegekből „sok száz projektet” tudnak finanszírozni, ugyanis összetett ajánlatokban gondolkodnak, sok lehetőséggel és desztinációval, nem csupán néhány turisztikai látványosságban és néhány szolgáltatásban. „Mivel a törvény a felszíni bányászatra és az ásványvíz palackozására vonatkozik, továbbra is fenntartjuk a rendelkezés kiterjesztését más bányailletékekre is, például a parajdi sóbányában kibányászott sóra” – szögezte le Borboly Csaba.
Csíkszentkirály Alcsík borvízforrásokban leggazdagabb települése, jelenleg az ott palackozott Hargita Gyöngyét (Perla Harghitei) az ország nagy ásványvíz-forgalmazói között tartják számon.
Székely Ernő, a Hargita megyei község polgármestere lapunknak elmondta, a befolyt összeg mértéke attól is függ, mennyi ásványvizet értékesít a palackozó, mekkora összegre rúg a bányailleték. Számításaik szerint hozzávetőleg évi 800 ezer lej folyik be ebből a község költségvetésébe. „Nincs meghatározva, hogy mire kell elkölteni. Nem búsulom, hogy nem lenne hová tenni” – fogalmazott az elöljáró.
Mint mondta, éppen jókor jött a döntés, nagyon örülnek neki, hiszen épül a tanuszoda, és be kell vezetni a vizet, a földgázt, meg kell építeni a szennyvízcsatornát. Továbbá az uszoda évi fenntartása is mintegy 600 ezer lejbe kerül. „Lesz hová tenni a pénzt” – összegezte Székely Ernő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!