Az ásványvíz-kitermelés után fizetett illeték 45 százaléka a helyi, 35 százaléka a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja
Fotó: 123RF
Lesz helye, rendeltetése a pénznek, örülnek a helyi önkormányzatok vezetői, hogy helyben marad az ásványvíz és a felszíni kitermelési illeték nagyobbik része, ám kiterjesztenék a rendelkezést más bányailletékre is. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke konkrét példaként a parajdi bányában kitermelt sót említette.
2022. január 14., 10:372022. január 14., 10:37
2022. január 14., 14:382022. január 14., 14:38
A bukaresti kormány e heti ülésén elfogadta annak a törvénynek a hatályba léptetési módszertanát, amely alapján a felszíni kitermelésből származó bányailleték 80 százaléka a helyi és megyei önkormányzatoknál marad. Mint az RMDSZ közleménye rámutat, a javaslatot a fejlesztési minisztérium terjesztette a kormány elé elfogadásra, ennek értelmében minden kitermelő az illeték 40 százalékát a helyi, további 40 százalékát a megyei önkormányzatnak utalja, 20 százalék pedig az állami kincstárba megy.
„Az RMDSZ javaslatára született meg az a törvény, amelyhez most a szükséges életbeléptetési szabályozást is elfogadta javaslatunkra a kormány. Ennek eredményeként alkalmazni lehet ezt a jogot, és a települések nagyobb költségvetésből gyarapodhatnak, hiszen a helyben kitermelt jövedelem elsősorban a helyieket illeti” – idézte Cseke Attila fejlesztési miniszternek a kormányülés után elhangzott nyilatkozatát a közlemény.
A tárcavezető elmondása szerint évente több mint 420 millió lej folyt be az államkasszába olyan felszíni bányászat után fizetett illetékekből, mint a kavics- és a homokkitermelés vagy az ásványvíz-palackozás. A döntés értelmében ennek a 80 százaléka, azaz több mint 300 millió lej a helyi közösségek rendelkezésére áll.
A szerdán elfogadott jogszabály értelmében az eredeti, 2019–2020-as törvények hatálybalépése után behajtott összegeket is kiosztják a helyi önkormányzatoknak,
nem várja meg a helyi költségvetés a központi visszaosztást.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke csütörtökön a Krónika megkeresésére fontos elemnek nevezte, hogy a helyben maradó pénzt a helyi önkormányzatok bármire, vagyis beruházásra vagy a működési költségekre is fordíthatják. A Hargita Megyei Tanács esetében az ásványvíz-kitermelés utáni illeték 35 százaléka a 2021-es évre például 3,5 millió lejt jelent, ami most már a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja.
A tanácselnök aláhúzta: ezekből az összegekből „sok száz projektet” tudnak finanszírozni, ugyanis összetett ajánlatokban gondolkodnak, sok lehetőséggel és desztinációval, nem csupán néhány turisztikai látványosságban és néhány szolgáltatásban. „Mivel a törvény a felszíni bányászatra és az ásványvíz palackozására vonatkozik, továbbra is fenntartjuk a rendelkezés kiterjesztését más bányailletékekre is, például a parajdi sóbányában kibányászott sóra” – szögezte le Borboly Csaba.
Csíkszentkirály Alcsík borvízforrásokban leggazdagabb települése, jelenleg az ott palackozott Hargita Gyöngyét (Perla Harghitei) az ország nagy ásványvíz-forgalmazói között tartják számon.
Székely Ernő, a Hargita megyei község polgármestere lapunknak elmondta, a befolyt összeg mértéke attól is függ, mennyi ásványvizet értékesít a palackozó, mekkora összegre rúg a bányailleték. Számításaik szerint hozzávetőleg évi 800 ezer lej folyik be ebből a község költségvetésébe. „Nincs meghatározva, hogy mire kell elkölteni. Nem búsulom, hogy nem lenne hová tenni” – fogalmazott az elöljáró.
Mint mondta, éppen jókor jött a döntés, nagyon örülnek neki, hiszen épül a tanuszoda, és be kell vezetni a vizet, a földgázt, meg kell építeni a szennyvízcsatornát. Továbbá az uszoda évi fenntartása is mintegy 600 ezer lejbe kerül. „Lesz hová tenni a pénzt” – összegezte Székely Ernő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!