Az ásványvíz-kitermelés után fizetett illeték 45 százaléka a helyi, 35 százaléka a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja
Fotó: 123RF
Lesz helye, rendeltetése a pénznek, örülnek a helyi önkormányzatok vezetői, hogy helyben marad az ásványvíz és a felszíni kitermelési illeték nagyobbik része, ám kiterjesztenék a rendelkezést más bányailletékre is. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke konkrét példaként a parajdi bányában kitermelt sót említette.
2022. január 14., 10:372022. január 14., 10:37
2022. január 14., 14:382022. január 14., 14:38
A bukaresti kormány e heti ülésén elfogadta annak a törvénynek a hatályba léptetési módszertanát, amely alapján a felszíni kitermelésből származó bányailleték 80 százaléka a helyi és megyei önkormányzatoknál marad. Mint az RMDSZ közleménye rámutat, a javaslatot a fejlesztési minisztérium terjesztette a kormány elé elfogadásra, ennek értelmében minden kitermelő az illeték 40 százalékát a helyi, további 40 százalékát a megyei önkormányzatnak utalja, 20 százalék pedig az állami kincstárba megy.
„Az RMDSZ javaslatára született meg az a törvény, amelyhez most a szükséges életbeléptetési szabályozást is elfogadta javaslatunkra a kormány. Ennek eredményeként alkalmazni lehet ezt a jogot, és a települések nagyobb költségvetésből gyarapodhatnak, hiszen a helyben kitermelt jövedelem elsősorban a helyieket illeti” – idézte Cseke Attila fejlesztési miniszternek a kormányülés után elhangzott nyilatkozatát a közlemény.
A tárcavezető elmondása szerint évente több mint 420 millió lej folyt be az államkasszába olyan felszíni bányászat után fizetett illetékekből, mint a kavics- és a homokkitermelés vagy az ásványvíz-palackozás. A döntés értelmében ennek a 80 százaléka, azaz több mint 300 millió lej a helyi közösségek rendelkezésére áll.
A szerdán elfogadott jogszabály értelmében az eredeti, 2019–2020-as törvények hatálybalépése után behajtott összegeket is kiosztják a helyi önkormányzatoknak,
nem várja meg a helyi költségvetés a központi visszaosztást.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke csütörtökön a Krónika megkeresésére fontos elemnek nevezte, hogy a helyben maradó pénzt a helyi önkormányzatok bármire, vagyis beruházásra vagy a működési költségekre is fordíthatják. A Hargita Megyei Tanács esetében az ásványvíz-kitermelés utáni illeték 35 százaléka a 2021-es évre például 3,5 millió lejt jelent, ami most már a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja.
A tanácselnök aláhúzta: ezekből az összegekből „sok száz projektet” tudnak finanszírozni, ugyanis összetett ajánlatokban gondolkodnak, sok lehetőséggel és desztinációval, nem csupán néhány turisztikai látványosságban és néhány szolgáltatásban. „Mivel a törvény a felszíni bányászatra és az ásványvíz palackozására vonatkozik, továbbra is fenntartjuk a rendelkezés kiterjesztését más bányailletékekre is, például a parajdi sóbányában kibányászott sóra” – szögezte le Borboly Csaba.
Csíkszentkirály Alcsík borvízforrásokban leggazdagabb települése, jelenleg az ott palackozott Hargita Gyöngyét (Perla Harghitei) az ország nagy ásványvíz-forgalmazói között tartják számon.
Székely Ernő, a Hargita megyei község polgármestere lapunknak elmondta, a befolyt összeg mértéke attól is függ, mennyi ásványvizet értékesít a palackozó, mekkora összegre rúg a bányailleték. Számításaik szerint hozzávetőleg évi 800 ezer lej folyik be ebből a község költségvetésébe. „Nincs meghatározva, hogy mire kell elkölteni. Nem búsulom, hogy nem lenne hová tenni” – fogalmazott az elöljáró.
Mint mondta, éppen jókor jött a döntés, nagyon örülnek neki, hiszen épül a tanuszoda, és be kell vezetni a vizet, a földgázt, meg kell építeni a szennyvízcsatornát. Továbbá az uszoda évi fenntartása is mintegy 600 ezer lejbe kerül. „Lesz hová tenni a pénzt” – összegezte Székely Ernő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!