Az ásványvíz-kitermelés után fizetett illeték 45 százaléka a helyi, 35 százaléka a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja
Fotó: 123RF
Lesz helye, rendeltetése a pénznek, örülnek a helyi önkormányzatok vezetői, hogy helyben marad az ásványvíz és a felszíni kitermelési illeték nagyobbik része, ám kiterjesztenék a rendelkezést más bányailletékre is. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke konkrét példaként a parajdi bányában kitermelt sót említette.
2022. január 14., 10:372022. január 14., 10:37
2022. január 14., 14:382022. január 14., 14:38
A bukaresti kormány e heti ülésén elfogadta annak a törvénynek a hatályba léptetési módszertanát, amely alapján a felszíni kitermelésből származó bányailleték 80 százaléka a helyi és megyei önkormányzatoknál marad. Mint az RMDSZ közleménye rámutat, a javaslatot a fejlesztési minisztérium terjesztette a kormány elé elfogadásra, ennek értelmében minden kitermelő az illeték 40 százalékát a helyi, további 40 százalékát a megyei önkormányzatnak utalja, 20 százalék pedig az állami kincstárba megy.
„Az RMDSZ javaslatára született meg az a törvény, amelyhez most a szükséges életbeléptetési szabályozást is elfogadta javaslatunkra a kormány. Ennek eredményeként alkalmazni lehet ezt a jogot, és a települések nagyobb költségvetésből gyarapodhatnak, hiszen a helyben kitermelt jövedelem elsősorban a helyieket illeti” – idézte Cseke Attila fejlesztési miniszternek a kormányülés után elhangzott nyilatkozatát a közlemény.
A tárcavezető elmondása szerint évente több mint 420 millió lej folyt be az államkasszába olyan felszíni bányászat után fizetett illetékekből, mint a kavics- és a homokkitermelés vagy az ásványvíz-palackozás. A döntés értelmében ennek a 80 százaléka, azaz több mint 300 millió lej a helyi közösségek rendelkezésére áll.
A szerdán elfogadott jogszabály értelmében az eredeti, 2019–2020-as törvények hatálybalépése után behajtott összegeket is kiosztják a helyi önkormányzatoknak,
nem várja meg a helyi költségvetés a központi visszaosztást.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke csütörtökön a Krónika megkeresésére fontos elemnek nevezte, hogy a helyben maradó pénzt a helyi önkormányzatok bármire, vagyis beruházásra vagy a működési költségekre is fordíthatják. A Hargita Megyei Tanács esetében az ásványvíz-kitermelés utáni illeték 35 százaléka a 2021-es évre például 3,5 millió lejt jelent, ami most már a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja.
A tanácselnök aláhúzta: ezekből az összegekből „sok száz projektet” tudnak finanszírozni, ugyanis összetett ajánlatokban gondolkodnak, sok lehetőséggel és desztinációval, nem csupán néhány turisztikai látványosságban és néhány szolgáltatásban. „Mivel a törvény a felszíni bányászatra és az ásványvíz palackozására vonatkozik, továbbra is fenntartjuk a rendelkezés kiterjesztését más bányailletékekre is, például a parajdi sóbányában kibányászott sóra” – szögezte le Borboly Csaba.
Csíkszentkirály Alcsík borvízforrásokban leggazdagabb települése, jelenleg az ott palackozott Hargita Gyöngyét (Perla Harghitei) az ország nagy ásványvíz-forgalmazói között tartják számon.
Székely Ernő, a Hargita megyei község polgármestere lapunknak elmondta, a befolyt összeg mértéke attól is függ, mennyi ásványvizet értékesít a palackozó, mekkora összegre rúg a bányailleték. Számításaik szerint hozzávetőleg évi 800 ezer lej folyik be ebből a község költségvetésébe. „Nincs meghatározva, hogy mire kell elkölteni. Nem búsulom, hogy nem lenne hová tenni” – fogalmazott az elöljáró.
Mint mondta, éppen jókor jött a döntés, nagyon örülnek neki, hiszen épül a tanuszoda, és be kell vezetni a vizet, a földgázt, meg kell építeni a szennyvízcsatornát. Továbbá az uszoda évi fenntartása is mintegy 600 ezer lejbe kerül. „Lesz hová tenni a pénzt” – összegezte Székely Ernő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!