Az ásványvíz-kitermelés után fizetett illeték 45 százaléka a helyi, 35 százaléka a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja
Fotó: 123RF
Lesz helye, rendeltetése a pénznek, örülnek a helyi önkormányzatok vezetői, hogy helyben marad az ásványvíz és a felszíni kitermelési illeték nagyobbik része, ám kiterjesztenék a rendelkezést más bányailletékre is. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke konkrét példaként a parajdi bányában kitermelt sót említette.
2022. január 14., 10:372022. január 14., 10:37
2022. január 14., 14:382022. január 14., 14:38
A bukaresti kormány e heti ülésén elfogadta annak a törvénynek a hatályba léptetési módszertanát, amely alapján a felszíni kitermelésből származó bányailleték 80 százaléka a helyi és megyei önkormányzatoknál marad. Mint az RMDSZ közleménye rámutat, a javaslatot a fejlesztési minisztérium terjesztette a kormány elé elfogadásra, ennek értelmében minden kitermelő az illeték 40 százalékát a helyi, további 40 százalékát a megyei önkormányzatnak utalja, 20 százalék pedig az állami kincstárba megy.
„Az RMDSZ javaslatára született meg az a törvény, amelyhez most a szükséges életbeléptetési szabályozást is elfogadta javaslatunkra a kormány. Ennek eredményeként alkalmazni lehet ezt a jogot, és a települések nagyobb költségvetésből gyarapodhatnak, hiszen a helyben kitermelt jövedelem elsősorban a helyieket illeti” – idézte Cseke Attila fejlesztési miniszternek a kormányülés után elhangzott nyilatkozatát a közlemény.
A tárcavezető elmondása szerint évente több mint 420 millió lej folyt be az államkasszába olyan felszíni bányászat után fizetett illetékekből, mint a kavics- és a homokkitermelés vagy az ásványvíz-palackozás. A döntés értelmében ennek a 80 százaléka, azaz több mint 300 millió lej a helyi közösségek rendelkezésére áll.
A szerdán elfogadott jogszabály értelmében az eredeti, 2019–2020-as törvények hatálybalépése után behajtott összegeket is kiosztják a helyi önkormányzatoknak,
nem várja meg a helyi költségvetés a központi visszaosztást.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke csütörtökön a Krónika megkeresésére fontos elemnek nevezte, hogy a helyben maradó pénzt a helyi önkormányzatok bármire, vagyis beruházásra vagy a működési költségekre is fordíthatják. A Hargita Megyei Tanács esetében az ásványvíz-kitermelés utáni illeték 35 százaléka a 2021-es évre például 3,5 millió lejt jelent, ami most már a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja.
A tanácselnök aláhúzta: ezekből az összegekből „sok száz projektet” tudnak finanszírozni, ugyanis összetett ajánlatokban gondolkodnak, sok lehetőséggel és desztinációval, nem csupán néhány turisztikai látványosságban és néhány szolgáltatásban. „Mivel a törvény a felszíni bányászatra és az ásványvíz palackozására vonatkozik, továbbra is fenntartjuk a rendelkezés kiterjesztését más bányailletékekre is, például a parajdi sóbányában kibányászott sóra” – szögezte le Borboly Csaba.
Csíkszentkirály Alcsík borvízforrásokban leggazdagabb települése, jelenleg az ott palackozott Hargita Gyöngyét (Perla Harghitei) az ország nagy ásványvíz-forgalmazói között tartják számon.
Székely Ernő, a Hargita megyei község polgármestere lapunknak elmondta, a befolyt összeg mértéke attól is függ, mennyi ásványvizet értékesít a palackozó, mekkora összegre rúg a bányailleték. Számításaik szerint hozzávetőleg évi 800 ezer lej folyik be ebből a község költségvetésébe. „Nincs meghatározva, hogy mire kell elkölteni. Nem búsulom, hogy nem lenne hová tenni” – fogalmazott az elöljáró.
Mint mondta, éppen jókor jött a döntés, nagyon örülnek neki, hiszen épül a tanuszoda, és be kell vezetni a vizet, a földgázt, meg kell építeni a szennyvízcsatornát. Továbbá az uszoda évi fenntartása is mintegy 600 ezer lejbe kerül. „Lesz hová tenni a pénzt” – összegezte Székely Ernő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!