Minden irányból támadják az adók és illetékek eltörlését

„Az előreláthatóság azt jelenti, hogy 2016-ban már tudjuk, hogyan alakulnak majd az adók és illetékek 2026-ig. Nem lehet a választások küszöbén felborítani a teljes adó- és illetékrendszert, csak mert valaki úgy gondolja, hogy ezzel elnyeri a nép tetszését. Hát éppen hogy nem fogja elnyerni, mert már mindenki tudja, hogy nem így működnek a dolgok” – hangsúlyozta az államfő, kiemelve, a döntés előtt tárgyalni kell, mérlegelni kell az intézkedést, és csak ezt követően lehet eldönteni, hogy mely illetékeket kell eltörölni a túlzott bürokrácia miatt, és melyeket kell megtartani.

„Hogy is képzelheti azt valaki, hogy a tévé- és rádióilleték évek óta húzódó ügyét egy hét alatt meg lehet oldani? Lehet, hogy jó ez a megoldás, de az is lehet, hogy nagyon rossz. Előzetes felmérés, értékelés, hosszú távú tervek nélkül aligha lehet fejleszteni. Ezek a hirtelen hozott döntések nagyon károsak az országra\" – szögezte le Johannis az Adevărulnak adott interjúban. 

Arra a kérdésre, hogy kihirdeti-e a 102 illeték eltörlésére vonatkozó törvényt, azt mondta: őt egyáltalán nem győzte meg ez a hozzáállás, „így nem lehet dolgozni”. „Mit higgyen egy vállalkozó, amikor azt látja, hogy egyik héten még megvan egy illeték, a következő héten meg már eltörlik, mert éppen közeleg a kampány. Ezt értjük mi előreláthatóság alatt?\" – tette fel a költői kérdést az államelnök. 

Veszélyben a roncsporgram?

Újfent bírálta az adóeltörlést kedden késő délután Dacian Cioloş miniszterelnök is. Egyebek mellett arról beszélt, hogy a környezetvédelmi bélyegilleték eltörlésével megszűnik a Környezetvédelmi Alapból (AFM) támogatott roncsautó- vagy a Zöld ház program elsődleges finanszírozási forrása. „Azzal egyetértünk, hogy a környezetvédelmi díjat át kellett volna alakítani egy olyan illetékké, amely jobban idomul a valósághoz, de az biztos, hogy szükség van egy ilyen illetékre, különben nem lesz, miből finanszírozni olyan projekteket, mint a roncs- vagy a Zöld ház program. Ha nem gyűjtünk pénzt a Környezetvédelmi Alapba, akkor jövőre vagy nem lesz roncsprogram, vagy az állami költségvetésből kell elkülöníteni pénzt rá” – mutatott rá Cioloş, aki egyúttal meglebegtette, hogy alkotmányossági kifogást emelhetnek a törvény ellen. 

Az államfőhöz hasonlóan a miniszterelnök is úgy véli, „nagyon könnyű” eltörölni az illetékeket „különösen választási időszakban”, de „gondolni kellene arra is, hogy mivel helyettesítjük ezeket”. Emlékeztetett, kormánya nem ellenzi bizonyos illetékek eltörlését, hiszen a kabinet is hozott korábban hasonló döntéseket. 

Törvényen kívül a közmédia?

A kormányfő szerint ugyanakkor a tévé- és rádióilleték eltörlése gyakorlatilag törvényen kívül helyezte a két intézményt. „Jelenleg gyakorlatilag egyfajta törvényen kívüli állapot áll fenn, tudomásom szerint ugyanis – különböző okok miatt – egy köztelevíziót nem lehet 100%-ban állami költségvetésből finanszírozni. A köztévé függetlenségét finanszírozási forrása is meghatározza. Örülnék, ha azok, akik meghozták ezt a döntést, elmondanák, milyen elképzeléseik vannak a jövőre nézve\" – fogalmazott a miniszterelnök. 

Közben húsznál több civil szervezet is elítélte a képviselőház keddi döntését, amellyel eltörölte a rádió- és tévéilletéket, mert „túlzott függőséget okoz” a politikai pártoktól. „A rádió- és tévéilleték eltörlése alternatív megoldások bemutatása, más költségvetési források megjelölése, a kieső jövedelemnek az államkasszára való hatásának elemzése nélkül, politikai amatörizmus és ócska populizmus bizonyítéka” – mutat rá a többek között az Active Watch és a Média Szervezetek Egyesülete által aláírt közlemény. A csatlakozó civil szervezetek felszólítják Klaus Johannis államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt, és kezdeményezzen közvitát. 

A közmédia tudomásul vette a döntést

Szerdán ugyanakkor megszólaltak a közszolgálati televízió (TVR) és a rádió (SRR) illetékesei is. A TVR közleményben tudatta, tudomásul vették a képviselőház október 25-ei döntését, és arról biztosítottak mindenkit, hogy finanszírozás forrásától függetlenül továbbra is nézői érdekeit fogja szolgálni. A dokumentum ugyanakkor sürgette az intézmény jogi státusának tisztázását, hogy a finanszírozási forrás esetleges változása ne hasson ki a televízió működésére. Irina Radu, a TVR elnök-vezérigazgatója úgy vélekedett, a köztévé átszervezése folytatódik, céljuk, hogy olyan műsorokat sugározzanak, amiket a nézők is szeretnének. „Európai legalacsonyabb költségvetésű és legnagyobb és legkülönfélébb problémákkal küzdő tévéadójaként nem tehetünk egyebet, mint hogy rugalmasak leszünk, s a legjobb döntéseket hozzuk meg” – hangsúlyozta Irina Radu.

A román közszolgálati rádió vezetőtanácsa eközben azt üzente a hallgatóknak, hogy az intézmény ugyanazzal a szakmaisággal és elkötelezettséggel folytatja küldetése teljesítését, és megvédi a rádiót a „politikai beavatkozásoktól”. A közrádió illetékesei szerint egyébként az illeték eltörlésére vonatkozó politikai döntés miatt fennáll annak a kockázata, hogy az intézmény 88 éves történetének legmélyebb válságába sodródik.