Olcsó és szép. Albániában nőtt a leglátványosabban a rövid távú lakásbérlések száma
Fotó: Pixabay
Változó turisztikai trendekre irányítja rá a figyelmet egy friss elemzés, amely szerint egyre népszerűbbek a külföldre utazók körében az olyan, korábban kevésbé felkapott és egyben olcsóbb turisztikai célpontok, mint Albánia, Koszovó vagy éppen Románia, és ott sem feltétlenül a szállodák, hanem a például Airbnb rendszerben kiadó szobák, lakások, amelyek amúgy az esetek többségében szállodai körülményeket ajánlanak.
2024. március 06., 19:302024. március 06., 19:30
Az utóbbi időben egyre több külföldi látogató kezdett olcsóbb célpontokat választani, és olyan országokba utaznak, amelyek eddig nem örvendtek túlzott népszerűségnek – irányítja rá a figyelmet az AirDNA elemzése, amelyet a Rador román hírügynökség szemlézett.
Az AirDNA a saját honlapján található meghatározás szerint a világ piacvezetője a rövidtávú bérbeadással kapcsolatos információk terén, a platform a Vrbo és az Airbnb adatai alapján 120 000 piacon több mint 10 millió ingatlanból származó adatokkal operál.
Az Evz.ro portál által idézett elemzés szerint ugyanakkor egyre többen döntenek úgy, hogy nem szállodában vagy apartmanban szeretnének megszállni, hanem valami olcsóbb, de mégis kényelmes, többnyire központi vagy a tengerparthoz közel fekvő szálláshelyet keresnek. Ezt az igényt igyekszik kielégíteni a többek között Romániában és Magyarországon is jelen levő az Airbnb online foglalási rendszer, amelynek keretében magánszemélyek adhatják ki éppen nem használt, vagy kifejezetten e célra vásárolt lakásukat rövid időszakra a turistáknak.
A szállodai jellegű, rövidtávú lakásbérlés iránti kereslet (az éjszakák száma alapján) 2023-ban 59 százalékos éves szintű növekedést mutatott, ami lenyűgözően, 149 százalékkal haladja meg a 2019-es szintet. Albánia előremenetele volt amúgy a leggyorsabb Európában.
Albánia tíz évvel ezelőtt még gúny tárgya volt, de a külföldi turisták számában idén már meg fogja előzni Romániát – jelentette ki egy szerdai bukaresti sajtótájékoztatón az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) elnöke.
33 százalékos éves keresletnövekedést regisztrált, míg 2019-hez képest a szálláséjszakák száma 114 százalékkal volt magasabb tavaly.
Ha épp ennyire látványos növekedést nem is produkált, Romániát is kiemeli az elemzés, ahol 2022-hez képest 20 százalékos, 2019-hez képest pedig 40 százalékos volt a növekedés.
Mint írták, először is, gyönyörű tájakat, gazdag kulturális örökséget és meglátogatásra érdemes történelmi látnivalókat kínálnak. Emellett – más régiókkal ellentétben – a nyári hónapokban az is előnyükre válik, hogy nem rohamozzák meg turisták tömegei, miközben különösen júliusban és augusztusban Görögország, Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Portugália népszerű helyein is nyomasztó tud lenni a tömeg.
Emellett a népszerű úti célok hátránya a jóval magasabb szállásköltség is. Az AirDNA adatai szerint 2023-ban egy éjszaka átlagára egy szállodai rendszerben kiadott lakás átlagára Koszovóban 50 euró volt egy éjszakára, Albániában átlagosan mindössze 56 eurót, Romániában pedig 80 eurót kellett lepengetni.
Bukarest, Brassó és Konstanca voltak tavaly a leglátogatottabb romániai városok – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból
Ehhez képest 2023-ban Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban is meghaladta a 150 eurót az éjszakánkénti átlagár.
Ez az ár 2022-hez képest nem változott, ami azt mutatja, hogy ahol további emelésekre tettek kísérletet, ott a foglaltság szenvedett. A nyári hónapokban és különösen az augusztusi főszezonban az egész Görögországra számított átlagár elérte a 225 eurót, ami szintén a legmagasabb Európában. A legdrágább területek Mykonos, Santorini, Kréta, Rodosz és Korfu voltak.
Ezzel szemben Athénban az árak – bár emelkedtek – egész évben megfizethetőbbek voltak, 110 euró/éj körül mozogtak.
Görögország számos szigetét keresi fel minden évben a turisták tömege. Mi két, belátható méretűt – Zákinthoszt és Kefallíniát – választottunk úti célul. Jól döntöttünk: emlékezetes és tartalmas hetet töltethettünk el e görög vidékeken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!