Messze a megegyezés?

 Az államfő ezt vasárnap este mondta, miután hivatalában megbeszélést folytatott Mario Monti olasz miniszterelnökkel .

„Nagyon nehéz a tárgyalás, mert a szerintünk szolidaritáson és növekedésen alapuló Európa koncepcióját érinti, de természetesen a nemzeti érdekeket is. És természetes, hogy mindegyik állam- és kormányfő a sajátját védi – fogalmazott Hollande. – Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a következő (európai) tanácsülésen megegyezés szülessen, de a feltételek jelenleg még nem adottak”. A francia elnök hangsúlyozta: „Maradt még néhány nap, és úgy képzelem, egy teljes éjszaka ahhoz, hogy elérjük a mindannyiunk által kívánt eredményt, azaz a sikeres tárgyalást”.

Az olasz miniszterelnök eközben arról beszélt, hogy szeretné, ha megállapodás születne a csúcstalálkozón, és ha ez a megegyezés „átláthatóbb és igazságosabb” lenne. Monti megjegyezte, hogy 2011 óta Olaszország a legfőbb nettó befizetője az Európai Uniónak. Amint arról korábban beszámoltunk, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetésről már tavaly november végén meg akartak állapodni a tagállamok, de az akkori rendkívüli EU-csúcsértekezleten nem jött létre a megegyezés. A jómódúbb, „nettó befizető” tagországok némelyike jelentős mértékű kiadáscsökkentést akar, míg a „nettó kedvezményezettek” – tehát azok, amelyek több támogatást kapnak a közös kasszából, mint amennyit abba befizetnek – szeretnék megőrizni a rendelkezésre álló uniós források legalább eddigi szintjét. Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű az úgynevezett kohéziós – vagyis felzárkóztatási – finanszírozás, valamint a mezőgazdasági támogatási politika jövője. A középtávú keretköltségvetést az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia. Az EP-ben többségben vannak azok, akik továbbra is „ambiciózus” uniós büdzsét szeretnének. Részben érvényes ez az egyébként takarékoskodást szorgalmazó országok kormánypárti EP-képviselőire is. Így aztán – figyelmeztetnek parlamenti körök – a tagállami kormányok nem tornászhatják tetszésük szerinti mélységbe az uniós büdzsé összegét, hiszen egy ponton túl az EP nem lesz hajlandó azt megszavazni. Ha nem sikerül kialakítani az új középtávú költségvetési kereteket, akkor 2014-től az eddigi keretek „élnek tovább” időarányos módon, ez azonban hatalmas feszültségeket okozna a mindenkori éves költségvetések pontosításakor.