
Fotó: Kolozsvári Rádió
A vártnál hamarabb elkészülhet Kolozsvár déli körgyűrűje, a közlekedésügyi minisztérium ugyanis előrébb sorolta a beruházást az Európai Unióhoz elküldött úgynevezett „master planban” – írja a helyi sajtó. Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke azonban a Krónika megkeresésére csütörtökön úgy nyilatkozott: kételyei vannak a bejelentést illetően. „Túl sok mesét hallottam már” – fogalmazott az elöljáró.
2016. november 11., 16:102016. november 11., 16:10
A Ziuadecj.realitatea.net portál Zoltan Coroiantól, a Kolozsvár Metropoliszövezet Fejlesztési Egyesület igazgatójától úgy értesült, hogy az eredeti tervek szerint a Gyalut Apahidával összekötő körgyűrűt csak azt követően építették volna meg, hogy elkészül a Gyalu–Kolozsvár közötti, a kincses várost az autópályával összekötő gyorsforgalmi út. A módosított tervek szerint mindkét beruházás egyszerre kezdődhet meg. A körgyűrű teljes hossza a tervek szerint – amint arról korábban beszámoltunk – 38,3 kilométer, és az előzetes becslések szerint 126,3 millió euróba kerül.
A Gyalu–Kolozsvár gyorsforgalmi út hossza eközben 14,1 kilométer lesz, és mintegy 40 millió eurót fordítanának rá. A tervek szerint a terelőút a Kolozsvár Nagyvárad felé vezető kijáratánál található Polus Center bevásárlóközpont mögött haladva köti majd össze a kincses várost Szászfenessel, ezzel kiküszöbölve a két település közti mindennapos dugót. A körgyűrű pedig a Monostor, Hajnal, Györgyfalvi lakónegyedeket délről megkerülve ér el majd Apahidáig.
A munkálatok ugyanakkor az eredetileg tervezettnél később kezdődnek el amiatt, hogy a projekt lebonyolításával megbízott Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaságot (CNADNR) nemrég két különálló állami vállalatra osztották, az új Országos Közúti Befektetési Társaság pedig most van alakulóban, és csak jövőre kezdi el a tevékenységét.
Vákár István a Krónikának elmondta: a megyei önkormányzatnak mindössze annyi köze van a beruházáshoz, hogy tőlük kell kikérni az építkezéshez szükséges engedélyeket, de eddig még semmilyen hivatalos kérés nem érkezett hozzájuk. „Akkor hiszem el ezeket a meséket, amikor láttam, hogy megtörténtek. Túl sok ilyet hallottam. Adja Isten, hogy minél hamarabb meglegyen, mi majd minden támogatást megadunk” – szögezte le az elöljáró. Hozzáfűzte: kampányszagú a hír, nem árt fenntartásokkal kezelni.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
szóljon hozzá!