Fotó: Haáz Vince
Tavaly a járvány előtti időszakhoz, vagyis 2019-hez képest romlottak a székelyföldi turizmus mutatói, de ettől függetlenül a szereplők bizakodóak, hiszen „egy romba dőlt ágazatot” nem lehet egy év alatt újjáépíteni.
2022. március 10., 21:282022. március 10., 21:28
Az elmúlt év teljesítményét vették górcső alá a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter csütörtöki kibővített vezetőtanácsi ülésén, az Árkoson megtartott találkozón a három megye – Maros, Hargita és Kovászna – turisztikai egyesületeinek és megyei tanácsainak képviselői ismertették a statisztikai adatokat és a terveket.
László Endre, a klaszter elnöke felidézte,
Az első kilenc hónap nagy reményekre adott okot, ám az utolsó negyedévben romlottak a mutatók, így a három megye a turistaérkezések számát illetően csak a 2019-es szám 65 százalékát tudta teljesíteni: míg 2019-ben közel egymillió vendég érkezett a térségbe, 2021-ben 635 ezer.
A vendégéjszakák és az átlagos tartózkodás hosszát is növelni szerették volna, ám míg 2019-ben 2,3 millió vendégéjszakát töltöttek a három megyében, addig 2021-ben 1,5 milliót, ami 66 százalékkal, és 4 százalékponttal elmarad az országos átlagtól. Egy turista pedig átlag 2,2 napot töltött Székelyföldön.
– fejtette ki a találkozón Márton Júlia, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás turisztikai referense.
Biró Barna Botond, a Hargita megyei közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy keresik az együttműködési lehetőségeket, hogy a három megye kínálatát egyben tudják népszerűsíteni, a kormány által kiírt támogatásokat partnerségben pályázzák meg.
– fogalmazta meg Kovács Mihály Levente, a Maros megyei önkormányzat alelnöke.
Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke eközben arról értekezett, hogy a megye turizmusa már 2019-ben a belföldi piacra támaszkodott, ez a következő két évben tovább erősödött, ám kockázatos, ha az ágazat „egy lábon áll”. Rámutatott,
Jakab Barna István, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke jelezte, paradigmaváltás zajlik a turizmusban, Háromszéken három pillérre építenek: az épített örökség, a borvizek-mofetták jelentette egészségturizmus és a kalandturizmus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!