Fotó: Haáz Vince
Tavaly a járvány előtti időszakhoz, vagyis 2019-hez képest romlottak a székelyföldi turizmus mutatói, de ettől függetlenül a szereplők bizakodóak, hiszen „egy romba dőlt ágazatot” nem lehet egy év alatt újjáépíteni.
2022. március 10., 21:282022. március 10., 21:28
Az elmúlt év teljesítményét vették górcső alá a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter csütörtöki kibővített vezetőtanácsi ülésén, az Árkoson megtartott találkozón a három megye – Maros, Hargita és Kovászna – turisztikai egyesületeinek és megyei tanácsainak képviselői ismertették a statisztikai adatokat és a terveket.
László Endre, a klaszter elnöke felidézte,
Az első kilenc hónap nagy reményekre adott okot, ám az utolsó negyedévben romlottak a mutatók, így a három megye a turistaérkezések számát illetően csak a 2019-es szám 65 százalékát tudta teljesíteni: míg 2019-ben közel egymillió vendég érkezett a térségbe, 2021-ben 635 ezer.
A vendégéjszakák és az átlagos tartózkodás hosszát is növelni szerették volna, ám míg 2019-ben 2,3 millió vendégéjszakát töltöttek a három megyében, addig 2021-ben 1,5 milliót, ami 66 százalékkal, és 4 százalékponttal elmarad az országos átlagtól. Egy turista pedig átlag 2,2 napot töltött Székelyföldön.
– fejtette ki a találkozón Márton Júlia, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás turisztikai referense.
Biró Barna Botond, a Hargita megyei közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy keresik az együttműködési lehetőségeket, hogy a három megye kínálatát egyben tudják népszerűsíteni, a kormány által kiírt támogatásokat partnerségben pályázzák meg.
– fogalmazta meg Kovács Mihály Levente, a Maros megyei önkormányzat alelnöke.
Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke eközben arról értekezett, hogy a megye turizmusa már 2019-ben a belföldi piacra támaszkodott, ez a következő két évben tovább erősödött, ám kockázatos, ha az ágazat „egy lábon áll”. Rámutatott,
Jakab Barna István, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke jelezte, paradigmaváltás zajlik a turizmusban, Háromszéken három pillérre építenek: az épített örökség, a borvizek-mofetták jelentette egészségturizmus és a kalandturizmus.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
A júliusi 7,4 százalékról augusztusban 9,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az Európai Bizottság 49,8 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia a második legnagyobb összegű, 11,5 millió eurós támogatást kap.
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a hiánycélt.
21 állami vállalat különleges ügyvezetőjét menesztette Radu Miruță gazdasági miniszter, egyesek közülük akár 30 000 lejes fizetést is kaptak – ezt maga a tárcavezető jelentette be kedden este.
szóljon hozzá!